Szenvedélybetegekkel foglalkozó szakemberek tanácskoztak a Hiemer-házban

Tavaly tavasszal kezdődött el az addiktológiával foglalkozó országos szakmatámogatási rendszer kiépítése a Belügyminisztérium és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet támogatásával, ennek keretében rendezték meg a székesfehérvári fórumot is.

A kábítószer birtoklás büntetése igen sokféle körülménytől függ. Csekély mennyiségű drog esetében lehetőség van az ügymenet elterelésére a jogi útról az egészségügy felé, megelőző, felvilágosító kezelések formájában.

Az ezzel kapcsolatos új szabályrendszer már előkészítés alatt áll – ez volt a szakmai találkozó egyik fő kérdésköre. Másik kiemelt téma volt az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás) gyermekekre, felnőttekre, családi életre, párkapcsolatokra gyakorolt hatása, kezelésének lehetősége. Az általános iskolás korúak 3-5 százaléka, a felnőttek körülbelül 2 százaléka küzd ilyen problémákkal. A pozitív változás abban áll, hogy az ellátórendszer javul és egyre több esetet ismernek fel.

A megnyitón Östör Annamária egészségügyi, sport- és társadalmi fenntarthatósági tanácsnok hangsúlyozta: fontos, hogy a szakemberek összetartsanak, és együtt gondolkodjanak a problémákról.

Elmondta, hogy Székesfehérváron évekkel ezelőtt kidolgozták az Egészségfejlesztési Tervet a lakosság fizikai, szellemi, mentális egészségének, szociális jólétének segítése érdekében. Ezzel egyidőben újraélesztették a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot az addiktológiában érintett civil szervezetek és szakemberek összefogásával. A COVID miatt megtorpant a KEF munkája, a járvány pedig előrevetítette, hogy komoly problémák várhatóak a lelki leterheltség és a szerhasználat erősödése miatt. Most eljött az ideje annak, hogy a segítő szakemberek újraélesszék kapcsolataikat, a közös munkát, és megelőző, közös segítő programokat, projekteket szervezzenek.

A kábítószerügy egészségügyi, szociális, köznevelési, felsőoktatási, bűnmegelőzési, igazságügyi, sőt, még nemzetgazdasági kérdés is.

Ezt a területet nagyon fontos egységben látni és koordinálni. Az államnak irányt kell mutatnia, a szerepvállalása megkerülhetetlenül fontos – emelte ki Majzik Balázs, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Drogmegelőzési Osztályának osztályvezetője. Egyes statisztikák szerint az illegális droghasználat a magyar lakosság mintegy 2-3 százalékát érinti, azonban szenvedélybetegség tárgya sokféle lehet, például legális kemikáliák, alkohol, dohányzás, játékok stb. Ennek alapján már sokkal szélesebb körű társadalmi problémáról beszélhetünk. 2020-ban az Európai Unióban a 15-34 év közötti szerhasználók száma elérte a 17.4 milliót. Hazánkban mintegy 200 ezerre tehető a depresszióval küzdők száma, az érintettek mintegy fele részesül ellátásban, ami jónak mondható – hangzott el az előadásban.

A konferencián Dr. Sörédi Pál pszichiáter, addiktológus a felnőttkori ADHD kivizsgálási és kezelési lehetőségeiről, míg Dr. Csiky Miklós gyermekpszichiáter az ADHD családra, életminőségre gyakorolt hatásairól tartott előadást.