Magyarországon úgy tartják, hogy az egykori Szent Péter-bazilika mellett álló San Stefanino templom és zarándokház fontos helyszín volt a magyar katolikus egyház történetében, hiszen maga Szent István alapította a házat. Amikor VI. Pius pápa a Szent Péter-bazilika bővítése kapcsán 1776-ban lebontatta, a magyar zarándokok Rómában otthon nélkül maradtak. Az interjúnkban a Szent István Ház igazgatója, Dr. Németh László Imre pápai prelátus beszélt a ház fontosságáról.
Mindszenty József bíboros a zarándokház lebontásának évfordulóján, 1946-ban arra kérte a Szentatyát, XII. Pius pápát, hogy a magyar hívek gyakorolhassák hitüket a Santo Stefano Rotondo templomban, és a templom melletti egykori pálos kolostor újra fogadhassa a hívőket Szent István Ház néven. Húsz esztendővel később, 1967. augusztus 20-án, Szent István napján avatták fel a város egy másik pontján felépített zarándokházat, amit négy esztendővel később Mindszenty bíboros is meglátogatott.
A Szent István Ház tulajdonosa és fenntartója a Szent István Alapítvány, melynek mindig hét tagja van. A tagok egyházi és világi személyek, akik Rómában élnek és dolgoznak. Az alapítvány célja a zarándokház fenntartása és működtetése, valamint szent királyunk emlékének ápolása.
Az alapítvány jelenlegi elnöke, a Szent István Ház igazgatója, Dr. Németh László Imre pápai prelátus arról a rendkívüli felelősségről beszélt interjúnkban, amit az Örök Városban kell viselniük az embereknek.
Miként segítik azokat a hívőket és nem hívőket, akik Rómában járnak?
A Szent István Ház fontos feladata, hogy vendégül lássa az idezarándokló magyarokat. A ház ezt a feladatot látta el a múltban, és ez a feladata a jövőben is. Végtére is azért élünk itt, hogy segítsük azokat a magyarokat, akik felkeresik Rómát, ellátogatnak hozzánk és nálunk szállnak meg. Külsőségektől mentes, puritán, egyszerű szállást kínálunk, de azt gondolom, hogy aki szeretné megismerni ezt a várost, a lehető legjobb helyre kerül, igazi otthonra talál. A mi dolgunk, hogy mindent megtegyünk azokért, akik megtisztelnek bennünket. Ez a Szent István Ház feladata Rómában.
Miként lehet fenntartani ezt a házat?
Az Alapítvány önfenntartó. Elsősorban a ház üzemeltetése biztosítja működését. Az idelátogató vendég a külsőleg modern épületben megismerkedhet az 1100 éves magyar történelemmel is. Igyekszünk pályázatok révén is támogatáshoz jutni, ami elsősorban a fejlesztést teszi lehetővé. Számítunk arra is, hogy a magyar kormány is támogatja a magyar emigráció által létrehozott intézményt. A ház egyébként sem termel profitot. Távlati célunk, hogy folyamatosan, a kor igényeinek megfelelően gondozzuk Szent István örökségét, aki nemcsak itt, az Örök Városban, hanem Jeruzsálemben, Konstantinápolyban és Ravennában is házat létesített a magyar zarándokok számára.
Mit jelent a XXI. században a zarándok szó?
Korántsem az utat, és nem is az imát. Sokkal inkább azt az életformát, ami megkülönbözteti a hittel és felelősséggel élő embert. Õk ugyanis soha nem lesznek magányosak, hiszen egy olyan befogadó közösségre találnak, találhatnak, amelyben soha nem maradnak egyedül. A Szentatyával találkozni, vagy akár csak látni őt, kivételes kegy a köznapi ember számára. Ha valaki Rómába jön, és az ősi utcákat járja, vagy eljut az ókeresztény egyház temetkezési helyeire, a földbe vájt katakombáiba, kétezer éves múlttal, örök élményekkel távozik, és bizonyára visszatér ide.
Kiket várnak a Szent István Házba?
A háznak különleges művészi értéket adott megépítését követően a kalocsai születésű festő és író, Prokop Péter, aki Rómában fejezte be képzőművészeti tanulmányait. Õ alakította ki képeivel a ház belső tereit és a kápolna szentélyét, az imádság helyét. A házat körülvevő kertet szintén ő tervezte. Emberöltőnyi idő óta több ezer magyar volt a vendégünk a vasfüggönyön túlról és innen, ma már szerencsére egyre többen érkeznek Magyarországról, de Erdélyből, Felvidékről és Délvidékről is. Új és visszatérő vendégek, akik már tudják és hirdetik, hogy minden jószándékú ember előtt nyitva áll a római Szent István Ház kapuja!
