-
Okostanterem a Telekiben
A Howmet Alapítvány 45 ezer dolláros támogatásából készült el a Teleki Blanka Gimnázium okostanterme, s ezzel párhuzamosan az iskola hat tanára is részt vett a korszerű tudást adó képzéseken. A szerdai napon a tanterem átadása mellett bemutatták azokat a fizika- és kémiaórákat segítő eszközöket is, amelyeket az Ökolimpián nyertek a diákok iskolájuk számára.
2026.04.29. -
Fekvőrendőrök a kis Pozsonyin
Lakossági kérésre, Östör Annamária önkormányzati képviselő kezdeményezésére korszerű, műanyagból készült forgalomlassítókat építettek ki a kis Pozsonyi utca kereszteződéseiben. A programban a Temesvári, a Szeder, a Száva és a Gyimesi utcában is zajlik a lassítók telepítése.
2026.04.20. -
Felújítás kezdődik a Csók Képtárban
Felújítás kezdődik a Csók István Képtárban április 20-án, hétfőn. A képtárnak otthont adó épületben azonban zavartalanul fogadja az olvasókat a Vörösmarty Mihály Könyvtár.
2026.04.20. -
Iskolafelújítások Fehérváron
Az utóbbi években szinte minden fehérvári oktatási intézményben történtek felújítások. Sok helyen teljes energetikai korszerűsítés volt a nyílászárók cseréjével együtt, több intézményben az elektromos rendszer teljes cseréjét végezték el. Gyakorlatilag az összes fehérvári bölcsődét, óvodát és iskolát felsorolhatnánk ahol kisebb-nagyobb felújítások történtek.
2026.04.09.
Székesfehérvár a XXI. század elején - mennyire érezzük jól magunkat egy városban?
’’Székesfehérvár a XXI. század elején’’ címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Hiemer-házban az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Közép-dunántúli Kutatócsoportja és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata. A kutatóintézet a város versenyképességét vizsgálta abból a szempontból is, hogy mennyire érzik jól magukat az emberek a saját városukban.
2008.12.10. 22:23 |
’’Székesfehérvár a XXI. század elején’’ címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Hiemer-házban az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Közép-dunántúli Kutatócsoportja és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata. A kutatóintézet a város versenyképességét vizsgálta abból a szempontból is, hogy mennyire érzik jól magukat az emberek a saját városukban.

A beszélgetés a versenyképességi kutatás eredményeire épült, mely mintegy 5200 ember részvételével készült. A Magyar Tudományos Akadémia Közép-dunántúli Kutatócsoportjának munkatársai kilenc nagyváros lakóit kérdezték arról, hogy mennyire érzik jól magukat településükön, és a város által nyújtott szolgáltatások elérhetőek, illetve megfelelőek-e számukra.
Az MTA Regionális Kutatások Központjának reprezentatív kutatásából kiderült, hogy az infrastrukturális szolgáltatások többsége a város központjában érhető el, vagyis a versenyképesség növelése érdekében a külvárosi területeket kell fejleszteni. A projekt a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program támogatásával valósult meg.
Prof. Dr. Szirmai Viktória csoportvezető az NKFP kutatás főbb eredményeit mutatta be. A konzorciumi keretben létrejött kutatási program részvevőjének hozzászólásai a kilenc nagyvárost és Székesfehérvárt hasonlítják össze, bemutatják az eltéréseket, és az azonosságokat. A bevezető előadásokból és a hozzászólásokból kiderült, hogy a nagyvárosok versenyképessége a gazdasági és a társadalmi tényezők együttes figyelembevételétől, az Európai Unió dokumentumai által is javasolt továbblépés pilléreitől, a közösségi város, a kormányozható város, az együttműködő város és a fenntartható város törekvéseinek az erősítésétől is függ. Ezek a pillérek a társadalmi kohézió, az érdekegyeztetés, a társadalmi részvétel, a térségi kooperáció szempontjainak az érvényesítését is jelentik. A kerekasztal beszélgetés vitára, a kutatók, a politikusok, a város jövője iránt elkötelezett érdeklődök felelősségteljes találkozására is módot adott.

A beszélgetés a versenyképességi kutatás eredményeire épült, mely mintegy 5200 ember részvételével készült. A Magyar Tudományos Akadémia Közép-dunántúli Kutatócsoportjának munkatársai kilenc nagyváros lakóit kérdezték arról, hogy mennyire érzik jól magukat településükön, és a város által nyújtott szolgáltatások elérhetőek, illetve megfelelőek-e számukra.
Az MTA Regionális Kutatások Központjának reprezentatív kutatásából kiderült, hogy az infrastrukturális szolgáltatások többsége a város központjában érhető el, vagyis a versenyképesség növelése érdekében a külvárosi területeket kell fejleszteni. A projekt a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program támogatásával valósult meg.
Prof. Dr. Szirmai Viktória csoportvezető az NKFP kutatás főbb eredményeit mutatta be. A konzorciumi keretben létrejött kutatási program részvevőjének hozzászólásai a kilenc nagyvárost és Székesfehérvárt hasonlítják össze, bemutatják az eltéréseket, és az azonosságokat. A bevezető előadásokból és a hozzászólásokból kiderült, hogy a nagyvárosok versenyképessége a gazdasági és a társadalmi tényezők együttes figyelembevételétől, az Európai Unió dokumentumai által is javasolt továbblépés pilléreitől, a közösségi város, a kormányozható város, az együttműködő város és a fenntartható város törekvéseinek az erősítésétől is függ. Ezek a pillérek a társadalmi kohézió, az érdekegyeztetés, a társadalmi részvétel, a térségi kooperáció szempontjainak az érvényesítését is jelentik. A kerekasztal beszélgetés vitára, a kutatók, a politikusok, a város jövője iránt elkötelezett érdeklődök felelősségteljes találkozására is módot adott.