Székesfehérvár a XXI. század elején - mennyire érezzük jól magunkat egy városban?

 ’’Székesfehérvár a XXI. század elején’’ címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Hiemer-házban az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Közép-dunántúli Kutatócsoportja és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata. A kutatóintézet a város versenyképességét vizsgálta abból a szempontból is, hogy mennyire érzik jól magukat az emberek a saját városukban.
2008.12.10. 22:23 |
’’Székesfehérvár a XXI. század elején’’ címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Hiemer-házban az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Közép-dunántúli Kutatócsoportja és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata. A kutatóintézet a város versenyképességét vizsgálta abból a szempontból is, hogy mennyire érzik jól magukat az emberek a saját városukban.


 A beszélgetés a versenyképességi kutatás eredményeire épült, mely mintegy 5200 ember részvételével készült. A Magyar Tudományos Akadémia Közép-dunántúli Kutatócsoportjának munkatársai kilenc nagyváros lakóit kérdezték arról, hogy mennyire érzik jól magukat településükön, és a város által nyújtott szolgáltatások elérhetőek, illetve megfelelőek-e számukra.

 
 Az MTA Regionális Kutatások Központjának reprezentatív kutatásából kiderült, hogy az infrastrukturális szolgáltatások többsége a város központjában érhető el, vagyis a versenyképesség növelése érdekében a külvárosi területeket kell fejleszteni. A projekt a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program támogatásával valósult meg.

 Prof. Dr. Szirmai Viktória csoportvezető az NKFP kutatás főbb eredményeit mutatta be. A konzorciumi keretben létrejött kutatási program részvevőjének hozzászólásai a kilenc nagyvárost és Székesfehérvárt hasonlítják össze, bemutatják az eltéréseket, és az azonosságokat. A bevezető előadásokból és a hozzászólásokból kiderült, hogy a nagyvárosok versenyképessége a gazdasági és a társadalmi tényezők együttes figyelembevételétől, az Európai Unió dokumentumai által is javasolt továbblépés pilléreitől, a közösségi város, a kormányozható város, az együttműködő város és a fenntartható város törekvéseinek az erősítésétől is függ. Ezek a pillérek a társadalmi kohézió, az érdekegyeztetés, a társadalmi részvétel, a térségi kooperáció szempontjainak az érvényesítését is jelentik. A kerekasztal beszélgetés vitára, a kutatók, a politikusok, a város jövője iránt elkötelezett érdeklődök felelősségteljes találkozására is módot adott.

Városfejlesztés

  1. Okoszebrákat építettek

    Az egyik legfontosabb a Várkörút gyalogosátkelőinek biztonságosabbá tétele volt - írta Facebook oldalán Fehérvár polgármestere. Az út évvel ezelőtti felújítása minden jogszabályi előírásnak megfelelt, az autósok és a gyalogosok visszajelzései alapján döntöttek az okos-zebrák kihelyezése mellett.

    2026.01.27.
  2. Megújult a könyvtár

    Tíz hónapon át tartott a Vörösmarty Mihály Könyvtár Oskola utcai épületének önkormányzati forrásból megvalósult külső felújítása: a különleges színnek és a kialakított díszvilágításnak köszönhetően valódi ünneplőbe öltözött az épület, amelynek ünnepélyes átadását csütörtökön tartották az Olvasóteremben.

    2026.01.15.
  3. 8086-os busz Fehérváron

    Január 1-től a 8086-os számú helyközi buszjáratok az Autóbusz-állomás és az Iszkaszentgyörgyi úti Árva utca elnevezésű buszmegállók közötti szakaszon székesfehérvári helyi bérlettel és előre megváltott jeggyel is igénybe vehetők mindkét irányban.

    2026.01.13.
  4. Pluszforrás útfelújításra

    Székesfehérvár Önkormányzata 820 millió forint összegű visszatérítést kap a Versenyképes Járások Program keretében. Erről Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter és Czunyiné Bertalan Judit, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára tárgyalt csütörtökön a Városházán dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel, valamint Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselőkkel.

    2026.01.08.