-
Elkészült a Mura utcai távhőprojekt
Lezárult a Mura utca 4/a-b-c szám alatti önkormányzati épületegyüttes távhőre kapcsolása. Az új kazánház, a távhővezetékek és a három hőközpont kiépítésével korszerű és üzembiztos rendszer látja el távhővel a 191 lakást. A nemrég elkészült, új távhőtermelő rendszer különösen fontos mérföldkő, hiszen a hőellátást korszerű, újonnan kialakított rendszer váltotta fel, ami takarékosabban képes biztosítani a fűtést.
2026.10.15. -
Sétány az északi tó körül
Október 20-án megkezdődik a Palotavárosi északi tó körüli sétány a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetségének kivitelezésében. A fejlesztés részeként mintegy 1200 méter hosszú, kavicsburkolatú sétányt alakítanak ki és az északi tó a déli tóhoz hasonlóan teljes egészében körbejárhatóvá válik. A munkálatok várhatóan három hétig tartanak, az ütemezést azonban az időjárás is befolyásolhatja.
2026.10.15. -
Az állammal közösen újítaná fel az Arany János Iskola Tolnai utcai épületét a város
Közösségi oldalán jelezte dr. Cser-Palkovics András polgármester, hogy az Arany János Iskola Tolnai utcai épülete felújítást igényel, legsürgetőbb a nyílászárók cseréje. Ez a földszinti öt tanterem esetében nagyságrendileg 30 millió forintba kerül, melynek felét Székesfehérvár Önkormányzata átvállalná, így állami-önkormányzati összefogással újulhatna meg az épület.
2026.10.14. -
A terepasztalom az egész város
Mint arról már híreinkben beszámoltunk, rangos szakmai elismerésben részesült Székesfehérvár főépítésze, Lantay Attila. A XXX. Országos Főépítészi Konferencián az értékőrző és értékteremtő huszonöt évnyi szolgálata, az építészeti közbeszéd gazdagításához, valamint a következő generációk szemléletformálásához hozzájáruló oktatói és publikációs tevékenysége elismeréseként Főépítészi Életmű Díj kitüntetésben részesült.
2026.10.12.
Székesfehérvár a XXI. század elején - mennyire érezzük jól magunkat egy városban?
’’Székesfehérvár a XXI. század elején’’ címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Hiemer-házban az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Közép-dunántúli Kutatócsoportja és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata. A kutatóintézet a város versenyképességét vizsgálta abból a szempontból is, hogy mennyire érzik jól magukat az emberek a saját városukban.
2008.12.10. 22:23 |
’’Székesfehérvár a XXI. század elején’’ címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Hiemer-házban az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Közép-dunántúli Kutatócsoportja és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata. A kutatóintézet a város versenyképességét vizsgálta abból a szempontból is, hogy mennyire érzik jól magukat az emberek a saját városukban.

A beszélgetés a versenyképességi kutatás eredményeire épült, mely mintegy 5200 ember részvételével készült. A Magyar Tudományos Akadémia Közép-dunántúli Kutatócsoportjának munkatársai kilenc nagyváros lakóit kérdezték arról, hogy mennyire érzik jól magukat településükön, és a város által nyújtott szolgáltatások elérhetőek, illetve megfelelőek-e számukra.
Az MTA Regionális Kutatások Központjának reprezentatív kutatásából kiderült, hogy az infrastrukturális szolgáltatások többsége a város központjában érhető el, vagyis a versenyképesség növelése érdekében a külvárosi területeket kell fejleszteni. A projekt a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program támogatásával valósult meg.
Prof. Dr. Szirmai Viktória csoportvezető az NKFP kutatás főbb eredményeit mutatta be. A konzorciumi keretben létrejött kutatási program részvevőjének hozzászólásai a kilenc nagyvárost és Székesfehérvárt hasonlítják össze, bemutatják az eltéréseket, és az azonosságokat. A bevezető előadásokból és a hozzászólásokból kiderült, hogy a nagyvárosok versenyképessége a gazdasági és a társadalmi tényezők együttes figyelembevételétől, az Európai Unió dokumentumai által is javasolt továbblépés pilléreitől, a közösségi város, a kormányozható város, az együttműködő város és a fenntartható város törekvéseinek az erősítésétől is függ. Ezek a pillérek a társadalmi kohézió, az érdekegyeztetés, a társadalmi részvétel, a térségi kooperáció szempontjainak az érvényesítését is jelentik. A kerekasztal beszélgetés vitára, a kutatók, a politikusok, a város jövője iránt elkötelezett érdeklődök felelősségteljes találkozására is módot adott.

A beszélgetés a versenyképességi kutatás eredményeire épült, mely mintegy 5200 ember részvételével készült. A Magyar Tudományos Akadémia Közép-dunántúli Kutatócsoportjának munkatársai kilenc nagyváros lakóit kérdezték arról, hogy mennyire érzik jól magukat településükön, és a város által nyújtott szolgáltatások elérhetőek, illetve megfelelőek-e számukra.
Az MTA Regionális Kutatások Központjának reprezentatív kutatásából kiderült, hogy az infrastrukturális szolgáltatások többsége a város központjában érhető el, vagyis a versenyképesség növelése érdekében a külvárosi területeket kell fejleszteni. A projekt a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program támogatásával valósult meg.
Prof. Dr. Szirmai Viktória csoportvezető az NKFP kutatás főbb eredményeit mutatta be. A konzorciumi keretben létrejött kutatási program részvevőjének hozzászólásai a kilenc nagyvárost és Székesfehérvárt hasonlítják össze, bemutatják az eltéréseket, és az azonosságokat. A bevezető előadásokból és a hozzászólásokból kiderült, hogy a nagyvárosok versenyképessége a gazdasági és a társadalmi tényezők együttes figyelembevételétől, az Európai Unió dokumentumai által is javasolt továbblépés pilléreitől, a közösségi város, a kormányozható város, az együttműködő város és a fenntartható város törekvéseinek az erősítésétől is függ. Ezek a pillérek a társadalmi kohézió, az érdekegyeztetés, a társadalmi részvétel, a térségi kooperáció szempontjainak az érvényesítését is jelentik. A kerekasztal beszélgetés vitára, a kutatók, a politikusok, a város jövője iránt elkötelezett érdeklődök felelősségteljes találkozására is módot adott.