-
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Szakmai tervezés és egy meglepetésajándék - a koronázóbazilika 3D-s modellje a 2038-as Munkacsoport ülésén
A cél, hogy a magyar állam bölcsőjének szellemi és épített értéke minden korosztály számára megismerhető legyen, és történelmi múltunk Fehérvárhoz köthető korszakai méltó módon kerüljenek bemutatásra.

A tanácskozásra a Koronázó Bazilika Baráti Társaság meglepetéssel érkezett: a modern technika eszközeivel, 3D-s nyomtatással elkészítették az egykori koronázóbazilika makettjét, amit a város közösségének ajándékoztak.
Államalapítónk halálának ezeréves évfordulójáig még több mint egy évtizednyi idő áll előttünk, de a megvalósítandó feladatokhoz legalább ennyi időre szükség is van – hangzott el a Szent István Emlékévet előkészítő Munkacsoport második negyedéves ülésén. Ahhoz, hogy előrelépést sikerüljön elérni a magyar állam bölcsőjének bemutathatóságában, és kapcsolatot teremtsenek a hely, annak szellemisége és a ma embere között, sok szakterület, szervezet és intézmény összefogására van szükség.
Ezt az együtt gondolkodást, stratégai tervezést hivatott előkészíteni, koordinálni a város által megalapított Civitas Regia 2038 Társaság.
Dr. Belényesy Károly ügyvezető a Munkacsoportnak tartott szerdai beszámolójában elmondta, megkezdték a szakmai információgyűjtést, a partnerként felkérhető szakmai munkatársakkal, intézményekkel, szervezetekkel a stratégiai egyeztetéseket, és felvázolta, hogyan képzelik el a régmúlt emlékeinek és a jelen terveinek összehangolását. Mint elhangzott: Szent István is készített útmutatót utódainak, ez a feladat a jelenben egy projektszervezet létrehozását és egy kezelési terv kidolgozását jelenti. Magyarország középkori történetének legfontosabb helyszíne és legnagyszerűbb építészeti alkotása, a Nagyboldogasszonyról nevezett prépostsági templom királyi koronázó bazilika nemzeti emlékhely megújítása szellemi és vizuális értelemben is új értékeket hozhat létre 2038-ig.
A legfontosabb kérdés az egykori, székesfehérvári koronázóbazilika helyzetével kapcsolatos, azaz, mi lehet ennek a sokak összefogásával, reményeink szerint új formában létrejövő térnek a funkciója? – vetette fel dr. Belényesy Károly, megerősítve: a Szent István által építtetett, majd a következő évszázadokban többször átalakított és uralkodóinkat fél évezreden át szolgáló koronázóbazilika épülete fizikai valójában már nem létezik. Minden elképzelés, ami gondolatainkban és terveinkben ezzel kapcsolatban szerepel, az interdiszciplináris összefogással mutatható be, hidat képezve az örökségvédelem, az építészet és a muzeológia eszközeivel.

Az összetett feladat megvalósítására több út lehetséges, erre ismert nemzetközi példákat hozott az ügyvezető, többek között az athéni Agora Múzeumról, az Akropolisz Múzeumról és a párizsi Notre Dame-ról.
„Mindegyik példa eltérő modellt követ: van, ahol rövid idő telt el a helyreállításig és van, ahol 2500 évvel ezelőtti épületek megjelenítéséről beszélünk. A máig az 1930-as évekbeli kialakítást megtartott fehérvári tér esetében annak jövőbeni funkciója lesz az, ami meghatározhatja majd a terveink megvalósításáig vezető utat és a fenntarthatóságot.” – hangsúlyozta az ügyvezető.
A tagoktól elhangzott szakmai javaslatok mellett egy váratlan fordulat kísérte a Munkacsoport ülését. Egy nagy dobozba rejtett meglepetéssel érkeztek a Koronázóbazilika Baráti Társaság képviselői. Prof. Dr. Wittmann István elnök adta át az egykori koronázóbazilika Szabó Zoltán által rekonstruált tervei alapján, 3D-s nyomtatóval készült – a gigantikus, Mátyás-korabeli változat – makettjét, és azt a város közösségének ajándékozták. Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András örömmel vette át a Dr. Csonka Dávid által készített, a legfőbb örökségünket a modern technika eszközeivel megjelenítő alkotást. A városvezető jó ómennek nevezte a pillanatot, hiszen – mint mondta – az első 3D-s makett, amelyet kapott, az Arénát ábrázolta. Ugyan több mint tíz esztendőt követően, de a MET Aréna mára megépült..
Hamarosan a Városháza látogatói is láthatják majd a koronázóbazilika makettjét, a Munkacsoport pedig Szabó Zoltán meghívását tervezi, hogy ismét megismerhetőek legyen kutatásai, az általa készített tervek, rekonstrukciók.