-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Sólyom Lászlót választották a Magyar Köztársaság elnökének
Az első két forduló után még teljesen nyitott volt a verseny: egyik jelölt mögé sem sorakozott fel a honatyák kétharmada. A választást kutyakomédiába illő történések színesítették. A döntés végül azért megszületett.
Az Országgyűlés képviselői 185:182 arányban Sólyom Lászlót választották meg a Magyar Köztársaság elnökének. Összesen 368 képviselő szavazott, egy honatya voksa azonban érvénytelen volt. Tizenhét képviselő visszaadta szavazólapját.
Az új köztársasági elnök már le is tette esküjét, beiktatására 2005. augusztus 5-én kerül sor.
Sólyom László 1942-ben született szintén Pécsen, itt szerezte meg jogi diplomáját. Emellett könyvtárosi képesítéssel is rendelkezik. 1966-tól tanársegédként dolgozott a jénai egyetemen, és Németországban is szerzett egy jogi doktorátusi fokozatot. 1969-től tudományos kutató a Magyar Tudományos Akadémia Állam és Jogtudományi Intézetében, majd az Országgyűlés könyvtárában. 1983-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékén dolgozott oktatóként, 1996-tól tanszékvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
A ’80-as évek elejétől különféle környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadójaként tevékenykedett. 1987-ben alapító tagja volt az MDF-nek és aktívan részt vett az ellenzéki kerekasztal munkájában is. 1990-től 1998-ig az Alkotmánybíróság első elnökeként tevékenykedett.
Sólyom Lászlót AB-elnökként sok kritika érte az általa vezetett testület egyesek szerint túlzott aktivizmusa miatt, ám elfogulatlanságát és személyiségének autonóm, hajlíthatatlan voltát ritkán kérdőjelezték meg. Elnökségének igen tevékeny éveit azzal indokolta: egy alkotmányos rendszert kellett új alapokra helyezni, ezért volt szükség arra, hogy aktívan és kezdeményező módon lépjen fel a testület. Többek között hozzá köthetőek az államfői poszt jelenlegi alkotmányos körvonalai is, csak úgy, mint például a halálbüntetés eltörléséről rendelkező AB-határozat vagy a „láthatatlan alkotmány” fogalma is. Felesége tanárnő, két felnőtt gyermeke van.