-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Sólyom Lászlót választották a Magyar Köztársaság elnökének
Az első két forduló után még teljesen nyitott volt a verseny: egyik jelölt mögé sem sorakozott fel a honatyák kétharmada. A választást kutyakomédiába illő történések színesítették. A döntés végül azért megszületett.
Az Országgyűlés képviselői 185:182 arányban Sólyom Lászlót választották meg a Magyar Köztársaság elnökének. Összesen 368 képviselő szavazott, egy honatya voksa azonban érvénytelen volt. Tizenhét képviselő visszaadta szavazólapját.
Az új köztársasági elnök már le is tette esküjét, beiktatására 2005. augusztus 5-én kerül sor.
Sólyom László 1942-ben született szintén Pécsen, itt szerezte meg jogi diplomáját. Emellett könyvtárosi képesítéssel is rendelkezik. 1966-tól tanársegédként dolgozott a jénai egyetemen, és Németországban is szerzett egy jogi doktorátusi fokozatot. 1969-től tudományos kutató a Magyar Tudományos Akadémia Állam és Jogtudományi Intézetében, majd az Országgyűlés könyvtárában. 1983-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékén dolgozott oktatóként, 1996-tól tanszékvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
A ’80-as évek elejétől különféle környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadójaként tevékenykedett. 1987-ben alapító tagja volt az MDF-nek és aktívan részt vett az ellenzéki kerekasztal munkájában is. 1990-től 1998-ig az Alkotmánybíróság első elnökeként tevékenykedett.
Sólyom Lászlót AB-elnökként sok kritika érte az általa vezetett testület egyesek szerint túlzott aktivizmusa miatt, ám elfogulatlanságát és személyiségének autonóm, hajlíthatatlan voltát ritkán kérdőjelezték meg. Elnökségének igen tevékeny éveit azzal indokolta: egy alkotmányos rendszert kellett új alapokra helyezni, ezért volt szükség arra, hogy aktívan és kezdeményező módon lépjen fel a testület. Többek között hozzá köthetőek az államfői poszt jelenlegi alkotmányos körvonalai is, csak úgy, mint például a halálbüntetés eltörléséről rendelkező AB-határozat vagy a „láthatatlan alkotmány” fogalma is. Felesége tanárnő, két felnőtt gyermeke van.
