-
Nemzeti Gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 69. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. Kedden 18 órakor misével, majd utána 19 órakor mécsesgyújtással emlékeznek Fehérváron az Országalmánál, az 56-os forradalom és szabadságharc mártírjaira.
2025.11.04. -
A gyrosokat ellenőrzik
Az élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírások betartása, a nyomonkövethetőség biztosítása és a megfelelő konyhatechnológia alkalmazása érdekében a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) országos ellenőrzést rendelt el a gyrost árusító éttermekben és büfékben - közölte a hatóság hétfőn az MTI-vel.
2025.11.03. -
Óraátállítás vasárnap hajnalban
2025-ben a téli időszámítás október 26-ára virradó éjjel kezdődik. Ez azt jelenti, hogy vasárnap hajnali 3 órakor egy órával vissza kell állítani az órákat 2 órára, így ezen az éjszakán egy órával többet alhatunk.
2025.10.24. -
Éjszakai forgalomkorlátozás lesz szombaton és vasárnap az M7-esen
Éjszakai forgalomkorlátozás mellett folytatódik hétvégén az új velencei gyalogos híd építése. 2025. október 18-án, szombaton 22 órától lezárják az M7-es autópálya Balaton felé vezető oldalát a 44-es és a 46-os km-ek között, várhatóan vasárnap 12 óráig.
2025.10.17.
Sólyom Lászlót választották a Magyar Köztársaság elnökének
Az első két forduló után még teljesen nyitott volt a verseny: egyik jelölt mögé sem sorakozott fel a honatyák kétharmada. A választást kutyakomédiába illő történések színesítették. A döntés végül azért megszületett.
Az Országgyűlés képviselői 185:182 arányban Sólyom Lászlót választották meg a Magyar Köztársaság elnökének. Összesen 368 képviselő szavazott, egy honatya voksa azonban érvénytelen volt. Tizenhét képviselő visszaadta szavazólapját.
Az új köztársasági elnök már le is tette esküjét, beiktatására 2005. augusztus 5-én kerül sor.
Sólyom László 1942-ben született szintén Pécsen, itt szerezte meg jogi diplomáját. Emellett könyvtárosi képesítéssel is rendelkezik. 1966-tól tanársegédként dolgozott a jénai egyetemen, és Németországban is szerzett egy jogi doktorátusi fokozatot. 1969-től tudományos kutató a Magyar Tudományos Akadémia Állam és Jogtudományi Intézetében, majd az Országgyűlés könyvtárában. 1983-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékén dolgozott oktatóként, 1996-tól tanszékvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
A ’80-as évek elejétől különféle környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadójaként tevékenykedett. 1987-ben alapító tagja volt az MDF-nek és aktívan részt vett az ellenzéki kerekasztal munkájában is. 1990-től 1998-ig az Alkotmánybíróság első elnökeként tevékenykedett.
Sólyom Lászlót AB-elnökként sok kritika érte az általa vezetett testület egyesek szerint túlzott aktivizmusa miatt, ám elfogulatlanságát és személyiségének autonóm, hajlíthatatlan voltát ritkán kérdőjelezték meg. Elnökségének igen tevékeny éveit azzal indokolta: egy alkotmányos rendszert kellett új alapokra helyezni, ezért volt szükség arra, hogy aktívan és kezdeményező módon lépjen fel a testület. Többek között hozzá köthetőek az államfői poszt jelenlegi alkotmányos körvonalai is, csak úgy, mint például a halálbüntetés eltörléséről rendelkező AB-határozat vagy a „láthatatlan alkotmány” fogalma is. Felesége tanárnő, két felnőtt gyermeke van.
