2. Magyarország

Sólyom Lászlót választották a Magyar Köztársaság elnökének

 Az első két forduló után még teljesen nyitott volt a verseny: egyik jelölt mögé sem sorakozott fel a honatyák kétharmada. A köztársasági elnök-választás harmadik fordulójában, annak érvényességét befolyásoló esemény nem történt- jelentette be Mandúr László. Az Országgyűlés képviselői 185:182 arányban Sólyom Lászlót választották meg a Magyar Köztársaság elnökének. Összesen 368 képviselő szavazott, egy honatya voksa azonban érvénytelen volt. Tizenhét képviselő visszaadta szavazólapját. Az új köztársasági elnök már le is tette esküjét, beiktatására 2005. augusztus 5-én kerül sor.
2005.06.07. 15:56 |

 Az első két forduló után még teljesen nyitott volt a verseny: egyik jelölt mögé sem sorakozott fel a honatyák kétharmada. A választást kutyakomédiába illő történések színesítették. A döntés végül azért megszületett.

 Az Országgyűlés képviselői 185:182 arányban Sólyom Lászlót választották meg a Magyar Köztársaság elnökének. Összesen 368 képviselő szavazott, egy honatya voksa azonban érvénytelen volt. Tizenhét képviselő visszaadta szavazólapját.

Az új köztársasági elnök már le is tette esküjét, beiktatására 2005. augusztus 5-én kerül sor.

 Sólyom László 1942-ben született szintén Pécsen, itt szerezte meg jogi diplomáját. Emellett könyvtárosi képesítéssel is rendelkezik. 1966-tól tanársegédként dolgozott a jénai egyetemen, és Németországban is szerzett egy jogi doktorátusi fokozatot. 1969-től tudományos kutató a Magyar Tudományos Akadémia Állam és Jogtudományi Intézetében, majd az Országgyűlés könyvtárában. 1983-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékén dolgozott oktatóként, 1996-tól tanszékvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

 A ’80-as évek elejétől különféle környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadójaként tevékenykedett. 1987-ben alapító tagja volt az MDF-nek és aktívan részt vett az ellenzéki kerekasztal munkájában is. 1990-től 1998-ig az Alkotmánybíróság első elnökeként tevékenykedett.

 Sólyom Lászlót AB-elnökként sok kritika érte az általa vezetett testület egyesek szerint túlzott aktivizmusa miatt, ám elfogulatlanságát és személyiségének autonóm, hajlíthatatlan voltát ritkán kérdőjelezték meg. Elnökségének igen tevékeny éveit azzal indokolta: egy alkotmányos rendszert kellett új alapokra helyezni, ezért volt szükség arra, hogy aktívan és kezdeményező módon lépjen fel a testület. Többek között hozzá köthetőek az államfői poszt jelenlegi alkotmányos körvonalai is, csak úgy, mint például a halálbüntetés eltörléséről rendelkező AB-határozat vagy a „láthatatlan alkotmány” fogalma is. Felesége tanárnő, két felnőtt gyermeke van.

 

 

Magyarország

Összes

  1. Központi felvételi

    Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - január 24-én 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. A felvételiző diákoknak Székesfehérvár polgármestere is küldött üzenetet közösségi oldalán.

    2026.01.24.

  2. Veszélyes a levegőminőség

    A téli időjárás és az intenzívebb lakossági fűtés hatására több településen romlott a levegő minősége. Székesfehérváron is elérte a legrosszabb értékelési kategóriát, a veszélyes szintet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett levegő különösen a krónikus légúti betegségben szenvedők számára jelent kockázatot.

    2026.01.23.

  3. Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet

    Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.

    2026.01.14.

  4. Országgyűlési választás április 12-én

    Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.

    2026.01.13.