-
Negyvenezer befejezett ügy
Megközelítette a 40 ezret a befejezett bírósági ügyek száma 2023-ban a Székesfehérvári Törvényszéken és Fejér vármegye járásbíróságain. A Székesfehérvári Törvényszéken 84 bíró és 244 igazságügyi alkalmazott dolgozik. Kedden tartotta hagyományos évértékelő összbírói értekezletét a Törvényszék.
2024.04.23. -
Általános iskolai beiratkozás
Április 18-án és 19-én (csütörtökön és pénteken) kell beiratkozniuk az általános iskolába azoknak a tanköteles diákoknak, akik szeptemberben kezdik az első osztályt.
2024.04.17. -
Április 1-től lehet napi e-matricát vásárolni - előre is megvehető
2024. április 1-től bevezetésre kerül a napi e-matrica Magyarországon. Az úthasználati jogosultság egy, a vásárló által megjelölt naptári napra lesz érvényes, és a teljes hazai díjköteles úthálózaton használható lesz. Motorokra - a heti (10 napos) és havi e-matricákhoz hasonlóan - kedvezményes áron lehet majd megvásárolni a napi autópálya-matricát.
2024.03.29. -
Nemzetközi konferencia a kastélyban
Az idei év a légierőről szól a Magyar Honvédségnél - jelentette ki a honvédelmi miniszter pénteken, a Fejér vármegyei Fehérvárcsurgón rendezett nemzetközi konferencián. A kétnapos konferenciát a Károlyi József Alapítvány szervezte a francia, a svájci és a holland nagykövetség, az Olasz Kulturális Intézet, az Osztrák Kultúrfórum, a Magyar-Német Intézet, a Mathias Corvinus Collegium Budapest, valamint a Hanns Seidel Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával.
2024.03.22.
Sólyom Lászlót választották a Magyar Köztársaság elnökének
Az első két forduló után még teljesen nyitott volt a verseny: egyik jelölt mögé sem sorakozott fel a honatyák kétharmada. A választást kutyakomédiába illő történések színesítették. A döntés végül azért megszületett.
Az Országgyűlés képviselői 185:182 arányban Sólyom Lászlót választották meg a Magyar Köztársaság elnökének. Összesen 368 képviselő szavazott, egy honatya voksa azonban érvénytelen volt. Tizenhét képviselő visszaadta szavazólapját.
Az új köztársasági elnök már le is tette esküjét, beiktatására 2005. augusztus 5-én kerül sor.
Sólyom László 1942-ben született szintén Pécsen, itt szerezte meg jogi diplomáját. Emellett könyvtárosi képesítéssel is rendelkezik. 1966-tól tanársegédként dolgozott a jénai egyetemen, és Németországban is szerzett egy jogi doktorátusi fokozatot. 1969-től tudományos kutató a Magyar Tudományos Akadémia Állam és Jogtudományi Intézetében, majd az Országgyűlés könyvtárában. 1983-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékén dolgozott oktatóként, 1996-tól tanszékvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
A ’80-as évek elejétől különféle környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadójaként tevékenykedett. 1987-ben alapító tagja volt az MDF-nek és aktívan részt vett az ellenzéki kerekasztal munkájában is. 1990-től 1998-ig az Alkotmánybíróság első elnökeként tevékenykedett.
Sólyom Lászlót AB-elnökként sok kritika érte az általa vezetett testület egyesek szerint túlzott aktivizmusa miatt, ám elfogulatlanságát és személyiségének autonóm, hajlíthatatlan voltát ritkán kérdőjelezték meg. Elnökségének igen tevékeny éveit azzal indokolta: egy alkotmányos rendszert kellett új alapokra helyezni, ezért volt szükség arra, hogy aktívan és kezdeményező módon lépjen fel a testület. Többek között hozzá köthetőek az államfői poszt jelenlegi alkotmányos körvonalai is, csak úgy, mint például a halálbüntetés eltörléséről rendelkező AB-határozat vagy a „láthatatlan alkotmány” fogalma is. Felesége tanárnő, két felnőtt gyermeke van.