-
Tiszán innen, Dunán túl
Idén is meghirdetik a Tiszán innen, Dunán túl országos népdaléneklési minősítő versenyt, melynek vármegyei fordulójára február 19-ig lehet jelentkezni. Az eseményt a 100 éve született Kallós Zoltán emlékének ajánlják a szervezők. A résztvevő szólisták és csoportok minősítő oklevelet (kiemelt arany, arany, ezüst, bronz), valamint különdíjakat kapnak, s a legjobbak az országos döntőbe jutnak tovább.
2026.02.19. -
Bábszínház az Igézőben
Egymást érik az Igézőben a gyermekeknek szóló előadások. Bábszínház és élőszereplős játék is várja a következő időszakban a legifjabb korosztályt. A kedves, vidám előadásokra mindenkit szeretettel vár az Igéző.
2026.02.18. -
Aranyat érő beszélgetések
Nagy érdeklődés kísérte az Aranyat érő beszélgetések új találkozóját. Bokros Judit vendége városunk ikonikus művészettörténésze Szűcs Erzsébet volt.
2026.02.19. -
Német nyelvű előadás a németeseknek
Német nyelvű színházi előadást szervezett a Német Nemzetiségi Önkormányzat. A Szent István Művelődési Házban tartott produkcióra középiskolás fiatalokat vártak.
2026.02.18.
Smohay díjas szobrászművész kiállítása nyílik Fehérváron
Huszár Andrea Magdolna Smohay-díjas (2008) szobrászművész alkotásaiből nyílik tárlat október 2-án, pénteken 17 órakor Szent István Király Múzeumban, a Rendház Dísztermében (Fő utca 6.) A kiállítás alapgondolatát a múzeum Díszterme és annak több évszázados története adja. A tárlat november 8-ig látható keddtől vasárnapig 10 és 14 óra között.
2009.09.30. 10:40 |
Huszár Andrea Magdolna Smohay-díjas (2008) szobrászművész alkotásaiből nyílik tárlat október 2-án, pénteken 17 órakor a Szent István Király Múzeumban, a Rendház Dísztermében(Fő utca 6.) A kiállítás alapgondolatát a múzeum Díszterme és annak több évszázados története adja. A tárlat november 8-ig látható keddtől vasárnapig 10 és 14 óra között.
A megnyitón kerül sor a Smohay János Alapítvány 2009. évi ösztöndíj átadására is, a díjakat Nagy Ildikó művészettörténész adja át.
Huszár Andrea 2000-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán. Alkotásaira jellemző az eredeti az anyaghasználat. Törékeny, többnyire mulandó anyagokkal – papírral, kartonnal, textillel, üveggel, sóval, porral, sőt tojáshéjjal – dolgozik, instabil vagy amorf anyagokat hoz helyzetbe. A gondolatiság és a kézzelfogható anyagiság – vagyis a műalkotás intellektuális és szenzuális oldala – szoros egységet alkot műveiben. Anyaghasználata mellett eredeti a tér-értelmezése is, állandóan a kint és a bent kérdése foglalkoztatja. Munkái többnyire helyspecifikus installációk. A szobrászat fogalma a hetvenes évektől ment át azon az átalakuláson, aminek eredményeként a korábban szinte csak tárgytestekben gondolkodó szobrászok megbontották a szobor lehatárolt, zárt rendszerét és helyébe a testek és terek viszonyának vizsgálatát helyezték. Ezek a kérdések foglalkoztatják Huszárt is. A fiatal szobrászt egy installáció elkészítésénél alapvetően az azt befogadó tér érdekli. Megkeresi az adott tér egy számára érdekes, jellemző tulajdonságát, és munkájával rámutat, kijelöli, ha úgy tetszik „bekeretezi” azt. Mostani kiállításának alapgondolatát a múzeum Díszterme és annak több évszázados története adja.