-
Haydn zenéjével zárul a Partitúra
Mitől indul jól a reggel? Hogyan lehet egy napot tartalmasan eltölteni? Melyik a komolyzene-hallgatásnak a legnehezebb része? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a PartiTúra koncertre érkező diákok Dénes-Worowski Marcell karmester és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar segítségével. Az ifjúsági hangversenysorozat idei évada Haydn műveivel zárul.
2026.04.28. -
Újjászületett a Csoóri-ház
Széleskörű összefogásnak köszönhetően menekült meg a pusztulástól Csoóri Sándor költő zámolyi szülőháza. A teljesen felújított épületben kialakított közösségi tér és múzeum március közepi megnyitása óta szerdától szombatig 10 és 17 óra között várja a látogatókat.
2026.04.28. -
Egy nap Haydn mesterrel
Folytatódott a PartiTúra ifjúsági koncertsorozat. Az Egy nap Haydn mesterrel című koncerten Dénes-Worowski Marcell vezényelte a szimfonikus zenekart.
2026.04.28. -
Mozdulatlan legendák
Különleges műsorral készült az Alba Regia Táncegyüttes tánc világnapjára. A Mozdulatlan legendák című előadás Székesfehérvár történetét mutatta be hat korszakon és hat híres köztéri szobron keresztül.
2026.04.27.
Smohay díjas szobrászművész kiállítása nyílik Fehérváron
Huszár Andrea Magdolna Smohay-díjas (2008) szobrászművész alkotásaiből nyílik tárlat október 2-án, pénteken 17 órakor Szent István Király Múzeumban, a Rendház Dísztermében (Fő utca 6.) A kiállítás alapgondolatát a múzeum Díszterme és annak több évszázados története adja. A tárlat november 8-ig látható keddtől vasárnapig 10 és 14 óra között.
2009.09.30. 10:40 |
Huszár Andrea Magdolna Smohay-díjas (2008) szobrászművész alkotásaiből nyílik tárlat október 2-án, pénteken 17 órakor a Szent István Király Múzeumban, a Rendház Dísztermében(Fő utca 6.) A kiállítás alapgondolatát a múzeum Díszterme és annak több évszázados története adja. A tárlat november 8-ig látható keddtől vasárnapig 10 és 14 óra között.
A megnyitón kerül sor a Smohay János Alapítvány 2009. évi ösztöndíj átadására is, a díjakat Nagy Ildikó művészettörténész adja át.
Huszár Andrea 2000-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán. Alkotásaira jellemző az eredeti az anyaghasználat. Törékeny, többnyire mulandó anyagokkal – papírral, kartonnal, textillel, üveggel, sóval, porral, sőt tojáshéjjal – dolgozik, instabil vagy amorf anyagokat hoz helyzetbe. A gondolatiság és a kézzelfogható anyagiság – vagyis a műalkotás intellektuális és szenzuális oldala – szoros egységet alkot műveiben. Anyaghasználata mellett eredeti a tér-értelmezése is, állandóan a kint és a bent kérdése foglalkoztatja. Munkái többnyire helyspecifikus installációk. A szobrászat fogalma a hetvenes évektől ment át azon az átalakuláson, aminek eredményeként a korábban szinte csak tárgytestekben gondolkodó szobrászok megbontották a szobor lehatárolt, zárt rendszerét és helyébe a testek és terek viszonyának vizsgálatát helyezték. Ezek a kérdések foglalkoztatják Huszárt is. A fiatal szobrászt egy installáció elkészítésénél alapvetően az azt befogadó tér érdekli. Megkeresi az adott tér egy számára érdekes, jellemző tulajdonságát, és munkájával rámutat, kijelöli, ha úgy tetszik „bekeretezi” azt. Mostani kiállításának alapgondolatát a múzeum Díszterme és annak több évszázados története adja.