Rongyszőnyeg és jazz, avagy irodalom és zene a tóparton

Rongyszőnyeg. Varázsszőnyeg?

Kurta Niké és Laboda Kornél várták a kezdést, miközben két hangszer, egy tangóharmonika és egy gitár pihent a székek mellett a földön. A közönség meg csak jött és jött. Az SZKKK színháztermében azzal kezdődött az előadás, hogy minden mozdítható széket be kellett tenni a nézőtérre, de így is volt, aki állva, vagy a dobogó szélén ülve nézte végig a fehérvári születésű Kurta Niké és Laboda Kornél műsorát.

- Izgulok, mert láttam sokan jönnek a volt tanáraim, iskolatársaim közül. Ami persze jó érzés, de mégis több, amit egy előadás előtt érezni szoktam. Hogy a rongyszőnyeg válhat-e varázsszőnyeggé ma este? Remélem, miként azt is, hogy e varászszőnyegen szárnyalunk, repülünk, és magunkkal visszük a közönséget is – mondta Niké.

Irodalom és jazz az SZKKK-ban bent és kint

Weöres Sándor versciklusa alapján készült a műsor, amelybe bevonták a hallgatóságot. Hat színes kártya közül a nézők mondták mikor melyik következzen, tehát ők szerkesztették a műsort, ők döntötték el mikor, melyik versciklus jöjjön.

A két művész és a két hangszer csodát csinált. Weöres Sándor versei érzékenyen és szépen szóltak a két hangon, egymást váltva, feleselgetve, szóban és énekben, gitárral és harmonikával kisérve.

- Niké írta a zenét, az énekhang és a vers, a próza különös lendületet, színt ad majd – vélte Laboda Kornél.

És úgy lőn. A Kőbéka, amely lassan ment, minden ciklust felvezetett, szép perceket szerzett mindenki számára. A versek és a levelek, a líra és a hajdan volt valóság felemelt, mélybe taszított. Úgy érezhettük, hogy a szelíd áhítat beborított bennünket, feledhetetlenné téve ezt az órát ott a teremben.

Utána mindenki kiment a ház mögötti térre, ahol körben a lépcsőkre ülő párnákat terítettek, lehetett ülni azokon, vagy a székeken. A kör másik végén ülő két fiatalembertől, a jazz művészeitől hallhattuk a következő óra örömét, Vörös Janka és Fövenyi Máté duóját figyelhették az érdeklődők.

Vörös Janka Sólyom László- és Ablakos-Lakatos Dezső-ösztöndíjas jazzénekesnő, számos könnyűzenei projekt közreműködője, a Hang-Szín-Tér Művészeti Szakgimnázium és a Kodolányi János Egyetem művésztanára. Fövenyi Máté 2015-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen jazzgitár-tanárként, azóta tanít a Hang-Szín-Tér Művészeti Szakgimnáziumban. Ők vígan rácáfoltak Woody Allen igazára, tudják arra, hogy aki nem tudja csinálni, az tanítja. Nos ők ketten tanítják, magas szinten teszik a dolgukat, akár ketten, akár zenekarral, vagy zenekarban. Most, a téren ketten tették, Máté fürge újakkal varázsolt elő egy zenekarnyi dallamot az egy szál gitárból. Janka pedig a legbonyolultabb hangszerrel, az emberi hanggal varázsolt. És a dalok csak szóltak sorban, a régi és az új lemezekről.

Az irodalom és a vers összeölelkezett ezen az estén. Igazán szép este volt!