Rendhagyó történelemóra az Aba-Novák Séta keretében

Az esős-borongós idő ellenére szombat reggel annyian akartak részt venni az Aba-Novák sétán, hogy a csoportot két részre kellett bontani.  Az első állomáson, a Csók István Képtárban, a tizennégy darab két méter széles és nyolc méter hosszú fatáblákból álló, a magyar-francia kapcsolatok több száz éves történetét bemutató pannókat tekintette meg a csoport. Az idegenvezető kifejtette, Aba-Novákra nagy hatással volt a korabeli olasz festészet, amelynek nyomai, például az ezüst színű háttér alkalmazása, a pannókon is felfedezhető. A monumentális alkotáson a magyar történelem Franciaország szempontjából is meghatározó eseményeit, többek között a Szent Istvánnak koronát küldő Szilveszter pápát, a nándorfehérvári győzelmet, és a Rákóczi-szabadságharcot ábrázolja. A pannók az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonját díszítették.

A séta következő megállója a Szent István Mauzóleum volt, ahol a festő a Szent Korona történetét, és a Szent Jobb legendáját örökítette meg. A falfestményen Vajk megkeresztelkedésén és a magyar királyokon túl a korszakot képviselő közéleti személyiségek is feltűnnek például Horthy Miklós kormányzó, valamint csuklyás Anonymus alakjában az akkori kultuszminiszter, Hóman Bálint.

Tihanyi Sándor mérnök azért jött el a sétára, mert érdekli a város történelme, és egy igazán hasznos programnak tartotta, hogy a városi Aba-Novák életművet idegenvezetéssel egybekötve nézhette meg. A férfit leginkább a festő művészetének monumentalitása és plasztikussága fogta meg. Dr. Bíró Zsuzsanna ügyvéd a pannókat és a városházi seccót már többször is megnézte, de a Szent István Mauzóleumot díszítő falfestményt csak most látta először. „Aba-Novák Vilmos számomra azért érdekes, mert modern huszadik századi stílusban fest meg középkori, és barokk témákat” fejtette ki az ügyvédnő, aki szerint nagyon fontos, hogy a fehérváriak tisztában legyenek azzal, milyen csodálatos művészeti kincseket őriz a város.

A csoport a majdnem két órás idegenvezetés végén Aba-Novák városházi, az 1938-es emlékév székesfehérvári eseményei bemutató seccóját, és annak eredeti terveit vette szemügyre. A tárlat résztvevők számára különösen izgalmas volt: mindenki lelkesen kereste a tervek és a kész művek közötti különbségeket.