-
Sobor és Román a Vár folyóiratban
Október 9-én, pénteken 17 órakor ünnepélyes keretek között mutatják be a Vár irodalmi és művészeti folyóirat új számát, amely a fehérvári kulturális élet két jelentős szereplője, Sobor Antal és Román Károly tiszteletére készült. A Vörösmarty Társaság, a Városi Levéltár és Kutatóintézet és a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház együttműködésében megvalósult kiadvány bemutatójára szeretettel várnak minden érdeklődőt!
2026.10.06. -
Múzeumok Őszi Fesztiválja
A Múzeumok Őszi Fesztiválja országos rendezvénysorozathoz idén is több eseménnyel csatlakozott a Szent István Király Múzeum. Hétfőn múzeumpedagógusoknak, pedagógusoknak szóló szakmai találkozóval indult a program. A Megértési nehézséggel élők a múzeumban műhelynapnak a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont adott otthont.
2026.10.05. -
Határon Túli Magyar Irodalom Napjai
A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.
2026.10.06. -
Bizonyosság
Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.
2026.10.06.
Regnum Marianum - Mária királysága csak egy van
Az első keresztény magyar király, Szent István éppen itt, Fehérváron ajánlotta fel népét és országát a napba öltözött asszonynak, Szűz Máriának. Székesfehérváron augusztus 14-én, vasárnap tartják a fogadalmi ünnepet, ahol megújítják hazánk felajánlását Szűz Máriának.
2016.08.11. 08:25 |
Az első keresztény magyar király, Szent István éppen itt, Székesfehérváron ajánlotta fel népét és országát a napba öltözött asszonynak, Szűz Máriának. 1038-ban láztól gyötörve tudta az uralkodó, hogy örökös nélkül széthullik az ország, hát kire is bízhatta volna azt a leginkább? Székesfehérváron augusztus 14-én, vasárnap tartják a fogadalmi ünnepet, ahol megújítják hazánk felajánlását Szűz Máriának.

Bár Szent István összehívta a püspököket, egyházi vezetőket, országirányítókat, hogy Magyarország jövőjét bebiztosítsa, de e honnak biztonságát csak a Boldogasszony kezében tudhatta. Azóta is országszerte fogadalmi szentmiséket tartanak a katolikus templomokban augusztus 14-én – amikor is Szent István átadta Máriának országát – ahol megerősítik az országfelajánlást. E fogadalom talán a legősibb, ma is élő hagyománya a magyarságnak, és jelentősége a Székesfehérvári Egyházmegyében a legnagyobb, ahol a király hitében bízva Magyarország oltalmazójára lelt.

Székesfehérváron augusztus 14-én, vasárnap tartják a fogadalmi ünnepet. 17 órakor a Püspöki Palotából körmenetben viszik a magyar Szent Család (Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre) ereklyéit a székesegyházba, ahol 18 órakor kezdődik az ünnepi szentmise. A székesfehérvári püspök e szentmisén megújítja hazánk felajánlását Szűz Máriának. Spányi Antal az ünnepi liturgiában – a Szent István-i hagyományhoz hűen – a Magyarok Nagyasszonya pártfogását, közbenjárását kéri az egész magyar népért. Imádkozik minden magyar emberért, határokon innen és túl, hívőkért, nem hívőkért egyaránt.

Hagyományosan augusztus 15-e Nagyboldogasszony ünnepe, ezért a székesfehérvári megyés püspök e napon 18 órakor tart ünnepi szentmisét a székesegyházban. Évszázadokon keresztül e nap kiemelt ünnep volt Magyarországon, csak az 1948-as kommunista fordulat törölte azt el. Bár több ország is magáénak vallja Máriát, de Regnum Marianum, Mária királysága csak egy van, az pedig 1038 óta Magyarország.
Évszázadokon keresztül sok vita volt a katolikus és a protestáns egyházak között. Míg a katolikus egyház híveinek nem kérdés, hogy a megváltó Jézus Krisztus édesanyja a Mennybe ment, és ott ül az Atya oldalán, addig a protestánsok úgy vélik, Mária épp oly édesanya, mint bármelyik másik, csak fogantatása volt szeplőtlen. A protestánsok nem ünneplik 15-ét, de Szent István ünnepe is más magyarázatot kap, hiszen számukra nincsenek a Földről felköltöző szentek. Az egyházerősítés viszont a protestáns egyházaknak is fontos volt, azért István földi érdemeit elfogadják, amely az őskeresztény elveken alapult, amihez a reformációt követően a protestánsok is igyekeztek visszatérni. Ezért Szent István ünnepe ünnep a reformátusoknak, evangélikusoknak és baptistáknak is.
