-
A földön túl
December 22-én, hétfőn 18 órától a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ havi irodalmi estjén ezúttal A földön túl témakör kerül fókuszba. Kozáry Ferenc vezetésével a beszélgetés a költészet tágabb horizontjaira hívja a résztvevőket: szó lesz földöntúli élményekről, határátlépésekről és arról, hogyan jelenik meg mindez a versek világában.
2025.12.19. -
Könyvtárak nyitvatartása
Ünnepi működési rendre váltanak a székesfehérvári könyvtárak az év utolsó heteiben. Az intézmények nyitvatartása az alábbiak szerint alakul. Az új esztendőben január 6-án várják újra az olvasókat.
2025.12.19. -
Népek karácsonya
Évzáró rendezvényét tartotta a Vörösmarty Társaság csütörtökön délután. A népek karácsonya címet viselő programra, a társaság kórusa készült ünnepi műsorral.
2025.12.19. -
Comenius koncert
A Comenius Kórus Bakonyi István moderálásával, a Szent Imre Templomban köszöntötte karácsonyt. Az bensőséges hangulatú esten a kórus irodalom gyöngyszemeinek dallamai csendültek fel.
2025.12.19.
Püspöki szentmisével ünnepelte Fehérvár Nagyboldogasszony napját
Hétfőn kora este Spányi Antal megyéspüspök celebrálta a Nagyboldogasszony napi ünnepi szentmisét a Szent István Bazilikában. Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Államalapító uralkodón erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést.
2016.08.15. 20:19 |
Hétfőn kora este Spányi Antal megyéspüspök celebrálta a Nagyboldogasszony-napi ünnepi szentmisét a Szent István Bazilikában. Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Hazánkban Szent István király nevéhez köthető augusztus 15-e, a Nagyboldogasszony napjának ünneppé avatása. Államalapító uralkodón erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést.
Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja. A krónikus hagyomány Szent Gellért püspök érdemének tudja be, hogy Jézus anyja magyar földön a „Boldogasszony” nevet kapta. Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő égisze alatt állottak.
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt.
A Szent István Bazilikában, a Nagyboldogasszony-napi ünnepi misén szentbeszédében Spányi Antal püspök a jelek fontosságáról beszélt, amelyek lélekben eligazítják, megnyugtatást adnak az embernek és segítenek abban, hogy tudjuk úgy formálni életünket, amire nekünk szükségünk van. "A jelek azért vannak, hogy az ember életét biztossá, világossá, határozott irányúvá tegyék. A jelek észrevételéhez nem kell az ég felé mereszteni a szemünket, hanem inkább szívünk és lelkünk mélyébe kell nézni, ott kell felfedezni ezt a jelet." - fogalmazott az ünnepi szentmisén Spányi Antal.
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius pápa a Munificentissimus Deus kezdetű bullájában emelte dogmai rangra 1950-ben. Jeruzsálemben egyébként már az 5. század elején is ünnepelték Mária halála napját, ott átmenetelnek, születésnapnak vagy elszenderedésnek hívták. A 6. századi Keleti Egyházban, mint Mária mennybevitele vált általánossá Dormitio Sanctae Mariae néven. Nyugaton pedig a 7. századtól kezdve terjedt el, s egy évszázaddal később, mint Mária mennybevitele, Assumptio beatae Mariae szerepel a kalendáriumokban.



