-
Sobor és Román a Vár folyóiratban
Október 9-én, pénteken 17 órakor ünnepélyes keretek között mutatják be a Vár irodalmi és művészeti folyóirat új számát, amely a fehérvári kulturális élet két jelentős szereplője, Sobor Antal és Román Károly tiszteletére készült. A Vörösmarty Társaság, a Városi Levéltár és Kutatóintézet és a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház együttműködésében megvalósult kiadvány bemutatójára szeretettel várnak minden érdeklődőt!
2026.10.06. -
Múzeumok Őszi Fesztiválja
A Múzeumok Őszi Fesztiválja országos rendezvénysorozathoz idén is több eseménnyel csatlakozott a Szent István Király Múzeum. Hétfőn múzeumpedagógusoknak, pedagógusoknak szóló szakmai találkozóval indult a program. A Megértési nehézséggel élők a múzeumban műhelynapnak a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont adott otthont.
2026.10.05. -
Határon Túli Magyar Irodalom Napjai
A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.
2026.10.06. -
Bizonyosság
Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.
2026.10.06.
Püspöki szentmisével ünnepelte Fehérvár Nagyboldogasszony napját
Hétfőn kora este Spányi Antal megyéspüspök celebrálta a Nagyboldogasszony napi ünnepi szentmisét a Szent István Bazilikában. Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Államalapító uralkodón erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést.
2016.08.15. 20:19 |
Hétfőn kora este Spányi Antal megyéspüspök celebrálta a Nagyboldogasszony-napi ünnepi szentmisét a Szent István Bazilikában. Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Hazánkban Szent István király nevéhez köthető augusztus 15-e, a Nagyboldogasszony napjának ünneppé avatása. Államalapító uralkodón erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést.
Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja. A krónikus hagyomány Szent Gellért püspök érdemének tudja be, hogy Jézus anyja magyar földön a „Boldogasszony” nevet kapta. Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő égisze alatt állottak.
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt.
A Szent István Bazilikában, a Nagyboldogasszony-napi ünnepi misén szentbeszédében Spányi Antal püspök a jelek fontosságáról beszélt, amelyek lélekben eligazítják, megnyugtatást adnak az embernek és segítenek abban, hogy tudjuk úgy formálni életünket, amire nekünk szükségünk van. "A jelek azért vannak, hogy az ember életét biztossá, világossá, határozott irányúvá tegyék. A jelek észrevételéhez nem kell az ég felé mereszteni a szemünket, hanem inkább szívünk és lelkünk mélyébe kell nézni, ott kell felfedezni ezt a jelet." - fogalmazott az ünnepi szentmisén Spányi Antal.
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius pápa a Munificentissimus Deus kezdetű bullájában emelte dogmai rangra 1950-ben. Jeruzsálemben egyébként már az 5. század elején is ünnepelték Mária halála napját, ott átmenetelnek, születésnapnak vagy elszenderedésnek hívták. A 6. századi Keleti Egyházban, mint Mária mennybevitele vált általánossá Dormitio Sanctae Mariae néven. Nyugaton pedig a 7. századtól kezdve terjedt el, s egy évszázaddal később, mint Mária mennybevitele, Assumptio beatae Mariae szerepel a kalendáriumokban.




