Püspöki áldás után helyezték vissza a kereszteket a Bazilika tornyaira

A székesfehérvári Szent István Székesegyház a Székesfehérvári Egyházmegye főtemploma, Székesfehérvár belvárosának egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik katedrálisa. A rendkívül gazdag, erőteljes barokk, néhol gótikus elemeket viselő Bazilika előde az a sírkápolna volt, melyet Géza nagyfejedelem alapított a 970-es években, majd IV. Béla 1235-ben építtette át bazilikává, melyet a törökök dzsáminak használtak. Kiűzésük után városplébánia lett 1688-tól. Majd renoválása és barokk átépítése során új titulust kapott, a munkálatok 1771-re fejeződtek be. Újjáépítését a Fehérváron 1777-ben püspökséget alapító Mária Terézia királynő is támogatta. Ettől az évtől székesegyház. A templom 1938 óta XI. Piusz pápa privilégiuma által bazilika ranggal bír.

A székesfehérvári püspöki székesegyház északi homlokzata főpárkányának mintegy nyolc méteres szakasza 2014 nyarán leomlott, így szükségessé vált az épület teljes felújítása. A Székesfehérvári Egyházmegye megkeresésére a kormány 380 millió forint azonnali támogatást nyújtott, míg Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 100 millió forinttal járult hozzá a munkálatok elvégzéséhez. Ezen túl magánszemélyek, közösségek, cégek, sportolók, művészek, ének- és zenekarok nagylelkű, önzetlen támogatással segítették a munkálatokat.

A támogatásoknak köszönhetően a székesegyház tetőszerkezetének teljes körű helyreállítása 2015 szeptemberében elkészült, majd megkezdődhetett a templom homlokzatának felújítása. A felújítás megkezdésekor 19. századi dokumentumokat, okmányokat találtak a kereszt felnyitása közben. A szakértők ezeket az emlékeket restaurálták, majd kibővítették a 21. századi egyházi személyek névsorával. A kereszteket püspöki áldás után helyezték vissza pénteken reggel a Bazilika tornyaira.