-
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Verslábak - Petőfi ihlette az Alba Regia Táncegyüttes új produkcióját
Petőfi Sándor már kisiskolásként rajongott az irodalomért. Sokat olvasott, később szavalt, bírált, verseket írt, regényeket fordított, szerkesztőségekben dolgozott, részt vett irodalmi vitatkozásokon és érdeklődött a színészet iránt is. Bámulatos termékenységgel írta költeményeit. Huszonegy éves korában jelent meg első versgyűjteménye, amit a következő évben rögtön négy kötete követett. Az egyre ismertebb és elismertebb költő szerelmi versei, majd az 1848. március 15-i szerepvállalása folyamatosan növelték népszerűségét a közönség előtt, ám amikor műveivel támadásokat indított az első magyar minisztérium ellen, fenyegető hangok emelkedtek ellene. 1849-ben eltűnt a csatatéren. Petőfi Sándor rövid öt esztendő alatt olyan fényes pályát futott be, amihez hasonlót a világirodalomban is keveset találunk.
Ez a különleges életút inspirálta Majoros Róbertet, az Alba Regia Táncegyüttes művészeti vezetőjét a Verslábak című produkció létrehozására.
Az együttes korábban már foglalkozott ezzel a témakörrel, akkor Petőfi népdalokká folklorizálódott verseit mutatták be, bebarangolva a teljes Kárpát-medencét. A mostani előadást komplexebbre tervezik: a folklorizálódott versek mellett a népzene és a tánc segítségével megjelenítik a költő kevésbé ismert, székesfehérvári történeteit, szerelmi költészetét, forradalmi verseit és Krúdy Gyula regényéből az ál-Petőfiket is. A táncos, zenés és prózai jeleneteket a vizuáltechnika segítségével teszik színházszerűvé és ezáltal maivá. Mind a táncban, mind a zenében vissza-visszatér a reformkor hangulata, helyenként a ruházatban is megjelennek az eredeti népviseletek, de ezeket tovább gondolva, a reformkorhoz kapcsolódva, de a mai színpadvilágnak is megfelelve alkotják újra a jelmezeteket Majorosné Szabó Veronika vezetésével.
Majoros Róbert Verslábak című előadásának főszereplője Gőbölös Gábor, az Alba Regia Táncegyüttes egykori tagja, aki a darab előkészületeiben nagy részt vállalt. Verset mond, énekel, és táncol, végig vezeti a székesfehérvári Táncház közönségét Petőfi Sándor életének izgalmas állomásain az Alba Regia Táncegyüttes és az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola Pulutyka csoportja közreműködésével.