Petőfi-emlékülést rendeztek a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban

Székesfehérvár Önkormányzata, a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Csoportja, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fejér Megyei Tagozata, a Gorsium Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum, valamint a Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat a Petőfi Emlékévhez kapcsolódva szervezte meg a konferenciát, melyen neves előadók tartottak érdekfeszítő előadásokat a költőről.

A nemzet költője 1823. január 1-jén látta meg a napvilágot, rövid élete alatt pedig közel ezer verset írt.

Petőfi-emlékülés Székesfehérváron

A bicentenáriumhoz kapcsolódva számos előadás, konferencia és kiállítás foglalkozik a költő életével az idei évben. Ezen rendezvények sorához csatlakozott a székesfehérvári Petőfi-emlékülés.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester megnyitó beszédében megköszönte a szervezőknek, hogy az emlékévben egy ilyen tudományos alaposságú konferencia megrendezésével adóznak a neves költőnek. „A székesfehérvári színházkultúránk fontos szereplője volt Petőfi Sándor, akinek általában is nagyon sokat köszönhetünk mind az irodalomban, mind a politikában, de még a katonaságban is.” – fogalmazott a városvezető, aki hozzátette: az emlékülés előadói egy izgalmas és érdekes személyiséget mutatnak be Petőfiben. Külön köszöntötte Hermann Róbert székesfehérvári születésű történészt, aki nemrég ünnepelte születésnapját, az emlékülésen pedig Petőfi haláláról tartott előadást.

Bakonyi István irodalomtörténész köszöntőjében felidézte, hogy ugyan nem biztos, hogy Petőfi számára Székesfehérvár volt a legfontosabb város, azonban két verse is született itt, és izgalmas időszakot töltött el itt vándorszínészként. „Egy olyan költőről és személyiségről van szó, aki a történelmi Magyarországot is beleértve, szinte mindenhol megfordult.” – vezette fel Bakonyi István a Penna Regia-díjas újságíró, Vakler Lajos és operatőr kollegája, Megyeri Zoltán kisfilmjét, akik a XI. Székelyföldi Varga Sándor Verstáborban eredtek Petőfi emlékének nyomába, érdekes részleteket megtudva a költő haláláról és máig őrzött emlékezetéről. Bakonyi István köszöntője zárásaként Bencze Lajos költő Egyetlen szóra várva című versét olvasta fel a közönségnek, melyet a kortárs költő Petőfi Sándornak címzett.

Az első előadást Petőfi Fehérváron és Fejérben címmel Lukács László néprajzkutató tartotta. A néprajzkutató idén a Fejér Megyei Hírlap hasábjain egy külön rovatban dolgozta fel Petőfi régióhoz való viszonyát. Az előadás során olyan Petőfi-történeteket hallhattak a résztvevők, melyek jól bemutatták a költő székesfehérvári tartózkodását. Elhangzott, hogy Petőfi az érkezésekor néhány napig a színház épületében húzta meg magát, de később is nagy szegénységben élt. Színésztársai segítettek neki anyagilag, ő maga pedig a versei sokszorosításával és árusításával kereste a kenyerét.

Korabeli visszaemlékezések elmondják, hogy Petőfi nem mulatozott hitelre, ellenben mindig olvasott, tanult valamit, a törzshelyének pedig a Kossuth utca egyik olcsóbb kávézója számított.

Az előadások sorát Csörsz Rumen István és Sebők Melinda irodalomtörténészek előadásai folytatták Petőfi vándorkorszakáról és életútjáról a Babits-életműben, valamint Hermann Róbert történész Segesvár vagy Barguzin? címmel Petőfi haláláról értekezett.