Gróf Apponyi Albert 90 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Genfben. Az évfordulóval összhangban a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság és a Magyarságkutató Intézet tudományos konferenciát szervezett a Városháza Dísztermében, melynek során több aspektusból is bemutatták Apponyi életét, valamint az elmúlt évek konferenciát összefoglaló kötetet.
Székesfehérvár Közgyűlésének 2018. október 16-ai döntése alapján kezdte meg a munkáját a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság.
Kedden délután, a Városháza Dísztermében megrendezett tudományos konferencián és könyvbemutatón az elmúlt öt év munkáját zárták le, ezúttal Gróf Apponyi Albert munkásságát és személyét ismertetve.
Apponyi konferencia és kötetbemutató a Városházán
Gróf Apponyi Albert világlátott politikus volt, karrierje kezdetén angol, német és francia arisztokrata társaságokban szerzett tapasztalatokat, de 1869-ben részt vett a szuezi csatorna megnyitásán is. Politikai karrierje kezdetén még Deák Ferenc olasz tolmácsaként tevékenykedett, majd közel hat évtizedet töltött el országgyűlési képviselőként. Emlékezetét és pályafutását meghatározza, hogy az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetőjeként, három nyelven előadott beszédében védte a magyar érdekeket az országot megtörő döntések után. Kevésbé ismert érdekesség, hogy 1911 és 1932 között ötször is jelölték Nobel-díjra.
A „Magyarország ’Grand Old Man-je’ Gróf Apponyi Albert politikai pályája” című tudományos konferenciát Dr. Vizi László Tamás PhD, a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság elnöke nyitotta meg.
Az elnök köszönetet mondott mindenkinek, aki az elmúlt években részt vett az Emlékbizottság munkájában. Mint fogalmazott, öt évvel ezelőtt céljaik között szerepelt, hogy a párizsi döntéseket, valamint az ehhez kapcsolódó hazai és nemzetközi folyamatokat megvizsgálják. Kiemelt szempont volt, hogy a történések helyi vonatkozásait is megismertessék: hogyan élte meg a város és a megye ezt az időszakot? Hogyan állt talpra Trianon után az ország, a megye és Székesfehérvár városa? – idézte azokat a kérdéseket Dr. Vizi László Tamás, melyekre az Emlékbizottság az elmúlt években kereste a válaszokat.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében elmondta: „Székesfehérvárnak a nemzet történelmi fővárosaként felelőssége van, hogy foglalkozzon a magyar nemzetet meghatározó történésekkel.”
A polgármester hangsúlyozta, hogy a szellemi élet fontos feladata az, hogy helyi vonatkozásban is feldolgozza ezeket a témákat akár kötetek, akár konferenciák keretében, hiszen így válik kézzelfoghatóvá a ma embere számára is egy-egy történelmi esemény. „Mutassuk meg ezeknek az éveknek a történéseit Székesfehérvár vonatkozásában is. Ugyanis, ha így közelítjük, eljutunk az adott kor emberéhez is. Ekkor családokat, személyes történeteket ismerhetünk meg, melyek által átélhetővé válnak ezek az események.” – fogalmazott a polgármester, aki megköszönte a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság és a Magyarságkutató Intézet precíz munkáját.
Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója betegség miatt nem tudott részt venni a konferencián, köszöntő gondolatait Dr. Vizi László Tamás tolmácsolta a résztvevőknek.
A nap első előadását Tarján M. Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanársegédje tartotta Apponyi Albert, a dualizmus politikusa címmel. Felidézte, hogy gróf Apponyi Albert kisebb megszakításokkal, de hat évtizeden keresztül volt országgyűlési képviselő, az igazi politikai áttörést azonban mégis a trianoni delegáció vezetése hozta meg számára. Előadásában Tarján M. Tamás főleg Apponyi 1877 és 1880 közötti időszakban tett nyilatkozataira, döntéseire koncentrált. Ezeken az éveken keresztül szemléltette, hogy miért nem kapott komolyabb politikai szerepet Apponyi már a trianoni események előtt. Ahogy elhangzott, többek között a klasszikus értelemben vett populista nyilatkozatok, valamint a politikai pártpaletta majdnem teljes bejárása is elvágta előtte a magasabb pozíciók felé vezető utat.
Kőő Artúr, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója a Lex Apponyi témájában tartott közel félórás előadást. A Lex Apponyi néven elhíresült 1907. XXVII. törvény méltányosan kívánta rendezni a nemzetiségi egyházak népiskolai tanítóinak a fizetését, egyben a magyar nyelv fokozott tanítását írta elő. A sokat bírált törvény politikai visszhangja a nemzetközi sajtót is elérte, később – eltúlozva jelentőségét - még az 1919-1920. évi béketárgyalásokon is felhozták Magyarország elleni érvként.
A délután során olyan témákban tartottak magas szakmai színvonalon előadásokat, mint Apponyi szerepe a békeszerződésekben, illetve Székesfehérvár díszpolgáraként, valamint halálának korabeli sajtóvisszhangja.
A tudományos konferencia zárásaként mutatták be az Összeomlás, terror, Trianon című könyvet. A kötet a Ráció kiadó gondozásában, 450 oldalon keresztül foglalja össze az elmúlt öt év konferenciáinak és kiadványainak anyagát. Dr. Czecz Balázs PhD, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa úgy fogalmazott, a könyvet összeállító Emlékbizottság legfőbb erénye, hogy összekovácsoló erővel bírt, ezért a különböző intézmények egységként dolgoztak össze. Mint elhangzott, a könyv 27 előadás tartalmaz, melyből 7 foglalkozik kifejezetten a korszak helytörténetével.
Dr. Dubniczky Zsolt PhD, a Ráció Kiadó történésze szerint a kötet olvasmányos, a nagyközönség számára is könnyen fogyasztható formában foglalja össze a kor eseményeit. Az olvasó elemző, tárgyilagos és informatív képet kaphat a tanulmányok elolvasása után. Mint fogalmazott: értékes konferenciák értékes kéziratai jelentek meg a kötetben.
