-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Nőnap
1921. március 8-a óta minden évben ugyanazon a napon ünneplik sok országban a nemzetközi nőnapot. Ennek a napnak az eredeti célkitűzése volt a nők választójogának, a nyolcórás munkaidőnek, a munka területén illetve a családi szférában történő megbecsülésnek kivívása. Ahogyan múltak az évtizedek, úgy a nők helyzete is változott, azonban a nők egyenjogúságáért és a megfelelő életkörülményeikért folytatott harc több országban mégis fontos és aktuális kérdés maradt. Az önkormányzati honlap szerkesztősége mély tisztelettel köszönti a mai napon a gyengébbik nem képviselőit!
1921. március 8-a óta minden évben ugyanazon a napon ünneplik sok országban a nemzetközi nőnapot. Ennek a napnak az eredeti célkitűzése volt a nők választójogának, a nyolcórás munkaidőnek, a munka területén illetve a családi szférában történő megbecsülésnek kivívása.
A nemzetközi nőnap gondolata a német származású baloldali politikus, Clara Zetkin fejéből pattant ki az 1910. augusztus 27-én Koppenhágában megtartott Nemzetközi Szocialista Nőkonferencián. A következő évi nőnapot március 19-ére tűzték ki. Ezzel az ünneppel kívánták a nők és az asszonyok felhívni magukra a világ figyelmét. Harcoltak a női választójogért, a férfiak fizetésével azonos bérezésért, a nyolcórás munkaidőért és a munkavédelmi törvények nőkre való kiterjesztéséért. 1911. március 19-én Németországban, Dániában, Ausztriában, Svédországban, Svájcban és az Egyesült Államokban demonstrációk zajlottak a női egyenjogúság elérése érdekében.
A nőnapot azonban csak 1921. március 8-a óta ünneplik minden évben ugyanazon a napon. Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért pont március 8-án van nőnap. Erre különböző elméletek léteznek. Egyesek szerint a dátum az 1917. március 8-i pétervári női munkástüntetéssel, vagy az 1857-es new york-i textíliparban dolgozó asszonyok demonstrációjának brutális leverésével áll összefüggésben.
Ahogyan múltak az évtizedek, úgy a nők helyzete is változott, azonban a nők egyenjogúságáért és a megfelelő életkörülményeikért folytatott harc több országban mégis fontos és aktuális kérdés maradt. Az UNICEF vezetése a 2003. március 8-i nőnapon a következőképpen fogalmazott: „Napjaink legfontosabb célja a lányok képzése, hiszen több országban is rosszabb körülmények között élnek, mint a fiúk. Rosszabb az élelmiszer és az orvosi ellátásuk és nem járhatnak iskolába. Ezeknek pedig egyértelmű következménye a magas halálozási arány, az alultápláltság és az analfabétizmus ”
