-
Csendes koszorúzások
Az elmúlt évek hagyományait követve a katonatemetőkben szervezett koszorúzásokat Székesfehérvár Önkormányzata halottak napja alkalmából. A város és a Fejér Megyei Önkormányzat vezetői, képviselői a Hosszú-temetőben, a Szentlélek katonatemetőben, az orosz katonatemetőben, a Budai úti laktanyánál, végül pedig a Városház téri második világháborús emlékműnél helyezték el az emlékezés virágait.
2026.10.30. -
Jelentősen drágul az áram ára az önkormányzati intézmények, épületek esetében
Lezárult az önkormányzati intézmények és épületek jövő évi áramellátásáról szóló beszerzési eljárás – írja közösségi oldalán Székesfehérvár polgármestere. Sajnos jelentős a drágulás, a költségnövekedés elérheti a 250 millió forintot.
2026.10.30. -
A hősi halottakra emlékeztek
Csendes tiszteletadásokat tartottak a székesfehérvári katonatemetőkben és emlékhelyeken Halottak Napja alkalmából. A város hagyományosan így tiszteleg a fehérvári katonatemetőkben nyugvó hősi halottak, katonák emléke előtt.
2026.10.30. -
Történelmi lopás
Soha nem látott hackertámadás érte a világ legnagyobb kriptotőzsdéjét. Beleremegett az incidensbe az egész kriptopiac ugyanis 6,3 milliárd dollárt loptak el, több mint kétezer milliárd forintot.
2026.10.30.
Újraavatták Beszédes József domborművét a róla elnevezett téren
A Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja, Beszédes József 230 évvel ezelőtt született, nevéhez fűződik a Sárvíz és a Székesfehérvár környéki mocsarak lecsapolása. A jubileum alkalmából ünnepséget szervezett a Fejér Megyei Mérnöki Kamara és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, melynek keretében újraavatták Beszédes József domborművét a Kelemen Béla utca 89-91. számú ház falán.
2017.02.12. 16:47 |
A Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja, Beszédes József 230 évvel ezelőtt született, nevéhez fűződik a Sárvíz és a Székesfehérvár környéki mocsarak lecsapolása. A jubileum alkalmából ünnepséget szervezett a Fejér Megyei Mérnöki Kamara és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, melynek keretében újraavatták Beszédes József domborművét a Kelemen Béla utca 89-91. számú ház falán.
A reformkor kiváló vizi-mérnökére, a dunántúli vízrendezési munkák úttörőjére emlékeztek vasárnap Székesfehérváron, a Beszédes József téren. A Fejér Megyei Mérnöki Kamara és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közös szervezésében Beszédes József születésének 230. évfordulója alkalmából tartottak ünnepséget. A Kelemen Béla utca 89-91. számú ház oldalfalán újraavatták az egykori vízépítő mérnök domborművét, a felirat arról tájékoztat, hogy ő szabályozta a Sárvizet, lecsapolta a Székesfehérvárt övező mocsarakat, ahol később a mai város egy része felépült.
Róth Péter alpolgármester megemlékező beszédében elmondta, hogy Beszédes Józsefre úgy emlékezünk, mint olyan magyarra, aki nagy változásokat hozó időkben, nagy és merész célokat tűzve ki maga elé, sokat tett nemzetéért. "Abban a mai szemmel nézve túl magabiztos korban dolgozott, amikor az ember erőt és készséget kezdett érezni arra, hogy ne kiszolgáltatottja, hanem irányítója, vagy legalábbis befolyásolója legyen a magánál hatalmasabb természeti erőknek. És ma, a kettőszázharmincadik születésnapján azt állapíthatjuk meg tanulságképp: a ránk bízott világot felelősséggel gondozzuk, és felelősséggel adjuk át az utódainknak.” - fogalmazott Székesfehérvár alpolgármestere.
Az egykori vízmérnököt Dr. Szepes András, a Fejér Megyei Mérnöki Kamara elnöke méltatatta. Elmondta, hogy a Mérnöki Kamara már régóta hangsúlyt fektet arra, hogy méltó módon megőrizze azoknak a kollégáknak az emlékét, akik városunkban, megyénkben születtek, éltek vagy alkottak. 2011-ben jelent meg a Mérnökök Fejérben című kötetet, mely 83 életrajzot, életpályát mutatott be, köztük Beszédes Józsefét is. Szepes András kiemelte, hogy Beszédes Józsefet, a mérnöki végzettsége ellenére, nyugodtan nevezhetjük korának egyik polihisztorának. Hangsúlyozta, hogy mérnök létére olyan alkotásokat hozott létre, hogy a Magyar Tudós Társaság - a Magyar Tudományos Akadémia elődje - 1831-ben tagjává fogadta, mint az első mérnök tagot.
Beszédes József szakmai életútjáról és kiemelt jelentőségű tevékenységéről Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese beszélt a jelenlévőknek. Elmondta, hogy a vízmérnök uradalmi mérnökként, majd a Sárvízi Társulat igazgató mérnökeként jelentős szerepet vállalt a középső Dunántúl vizeinek szabályozásában. Nevéhez fűződik a Sárvíz-szabályozás, a Nádor malomcsatorna tervezése és megépítése, a Sárvíz-Sió-Kapos vízrendszer és a Balaton szabályozási terveinek elkészítése, valamint az Aradi Malom-csatorna megépítése is.



