-
121 éve született Romhányi
Dr. Romhányi György professzor születésének 121. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Székesfehérváron. A résztvevők megkoszorúzták az Oskola utcában található Romhányi-emléktáblát, majd a Hiemer-házban az emlékülés keretében adták át a 2025. és 2026. évi Romhányi Díjat.
2026.09.14. -
Fehérvár legyen az ország mintavárosa – szakmai fórum és közösségi tervezés
A 2038-as Szent István Emlékévhez is kapcsolódik az a nagyszabású vízió, amely Székesfehérvár európai szintű versenyképességének további erősítését célozza. A stratégiát a helyi közösségek bevonásával szeretnék megvalósítani, így várhatóan októberben megkezdődik a program társadalmasítása.
2026.09.14. -
Romhányi Györgyre emlékeztek
Romhányi Györgyre emlékeztek a pályatársak az Oskola utcai emléktáblánál. A koszorúzást tudományos rendezvény és ünnepélyes díjátadó követte a Hiemer-házban.
2026.09.15. -
Fehérvár a következő évtizedben
Hazánkban a megyei jogú városok között Székesfehérváron a legjobb élni, legalábbis az Egyensúly Intézet elmúlt három évben végzett felmérései szerint. A szervezet most egy Kelet-közép európai összehasonlítást is készített.
2026.09.14.
Újraavatták Beszédes József domborművét a róla elnevezett téren
A Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja, Beszédes József 230 évvel ezelőtt született, nevéhez fűződik a Sárvíz és a Székesfehérvár környéki mocsarak lecsapolása. A jubileum alkalmából ünnepséget szervezett a Fejér Megyei Mérnöki Kamara és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, melynek keretében újraavatták Beszédes József domborművét a Kelemen Béla utca 89-91. számú ház falán.
2017.02.12. 16:47 |
A Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja, Beszédes József 230 évvel ezelőtt született, nevéhez fűződik a Sárvíz és a Székesfehérvár környéki mocsarak lecsapolása. A jubileum alkalmából ünnepséget szervezett a Fejér Megyei Mérnöki Kamara és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, melynek keretében újraavatták Beszédes József domborművét a Kelemen Béla utca 89-91. számú ház falán.
A reformkor kiváló vizi-mérnökére, a dunántúli vízrendezési munkák úttörőjére emlékeztek vasárnap Székesfehérváron, a Beszédes József téren. A Fejér Megyei Mérnöki Kamara és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közös szervezésében Beszédes József születésének 230. évfordulója alkalmából tartottak ünnepséget. A Kelemen Béla utca 89-91. számú ház oldalfalán újraavatták az egykori vízépítő mérnök domborművét, a felirat arról tájékoztat, hogy ő szabályozta a Sárvizet, lecsapolta a Székesfehérvárt övező mocsarakat, ahol később a mai város egy része felépült.
Róth Péter alpolgármester megemlékező beszédében elmondta, hogy Beszédes Józsefre úgy emlékezünk, mint olyan magyarra, aki nagy változásokat hozó időkben, nagy és merész célokat tűzve ki maga elé, sokat tett nemzetéért. "Abban a mai szemmel nézve túl magabiztos korban dolgozott, amikor az ember erőt és készséget kezdett érezni arra, hogy ne kiszolgáltatottja, hanem irányítója, vagy legalábbis befolyásolója legyen a magánál hatalmasabb természeti erőknek. És ma, a kettőszázharmincadik születésnapján azt állapíthatjuk meg tanulságképp: a ránk bízott világot felelősséggel gondozzuk, és felelősséggel adjuk át az utódainknak.” - fogalmazott Székesfehérvár alpolgármestere.
Az egykori vízmérnököt Dr. Szepes András, a Fejér Megyei Mérnöki Kamara elnöke méltatatta. Elmondta, hogy a Mérnöki Kamara már régóta hangsúlyt fektet arra, hogy méltó módon megőrizze azoknak a kollégáknak az emlékét, akik városunkban, megyénkben születtek, éltek vagy alkottak. 2011-ben jelent meg a Mérnökök Fejérben című kötetet, mely 83 életrajzot, életpályát mutatott be, köztük Beszédes Józsefét is. Szepes András kiemelte, hogy Beszédes Józsefet, a mérnöki végzettsége ellenére, nyugodtan nevezhetjük korának egyik polihisztorának. Hangsúlyozta, hogy mérnök létére olyan alkotásokat hozott létre, hogy a Magyar Tudós Társaság - a Magyar Tudományos Akadémia elődje - 1831-ben tagjává fogadta, mint az első mérnök tagot.
Beszédes József szakmai életútjáról és kiemelt jelentőségű tevékenységéről Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese beszélt a jelenlévőknek. Elmondta, hogy a vízmérnök uradalmi mérnökként, majd a Sárvízi Társulat igazgató mérnökeként jelentős szerepet vállalt a középső Dunántúl vizeinek szabályozásában. Nevéhez fűződik a Sárvíz-szabályozás, a Nádor malomcsatorna tervezése és megépítése, a Sárvíz-Sió-Kapos vízrendszer és a Balaton szabályozási terveinek elkészítése, valamint az Aradi Malom-csatorna megépítése is.



