A kezdetekkor az intézmény igazgatója Szabó Péter volt, mindössze hét hónapig. Őt Kovács György követte, aki 1980 végéig volt igazgató, majd pedig helyettese, Magyarits András vette át a ház vezetését, aki egészen 2003 júliusáig végezte ezt a munkát, amikor is nyugdíjba ment. 2003 augusztusától 2008 októberéig Tóth László vezette az intézményt.
Sok éven át, mint a város legújabb kulturális beruházása afféle kirakatlétesítmény volt a ház, minden külföldi delegáció programjában szerepelt, a város minden illusztris vendége ellátogatott ide.
A Tóparti Gimnázium építésével egyidejűleg a művelődési ház épületét is átépítették, felújították, úgy, hogy építészetileg egy épület lett a két intézmény.
Ezt a művelődési ház oldaláról azzal indokolták, hogy ily módon, a gimnázium tornatermének többfunkciós kialakításával megoldódik a nagyrendezvények megtartására, színházi, mozielőadásra is alkalmas nagyterem problémája – az eredeti tervek szerint ugyanis a kulturális komplexum három épületegységből állt volna, a másik kettő utólagos hozzáépítése azonban az idők folyamán lekerült a napirendről.
A Szabadművelődés Háza elnevezést az átépítés befejezésekor, 1989 őszén vette fel az intézmény.
A második világháborút követő koalíciós időszak kiemelkedő jelentőségű közművelődési korszaka volt a szabadművelődés kora, mely Karácsony Sándor kultúrpolitikus, valamint Keresztury Dezső és Ortutay Gyula kultuszminiszterek nevéhez fűződik.
1989-ben, a rendszerváltoztatáskor az Ifjúsági és Úttörőház azért választotta A Szabadművelődés Háza elnevezést, mert ezzel is jelezni kívánta tartalmi–szakmai filozófiáját, nevezetesen, hogy alulról építkező, minden arra érdemes kezdeményezést felkaroló, szolgáló, a szervezett, vagy szervezetlen “civilekkel” együttműködni akaró intézményt szándékozik működtetni. A változás nyilván a társadalmi változásokat is tükrözte, de törést a munkában nem okozott. A célközönség spektruma viszont kitágult.
A szellemiség lényege a művelődő közösségek befogadása, tevékenységük támogatása, fejlesztése minden korosztály és tekintetében.
2008-tól kezdődően Székesfehérvár város egyesítette a fenntartásában működő közösségi házakat, így a jelenlegi helyzet szerint az intézmény felépítése a következő: a székhely A Szabadművelődés Háza, hozzá tartozik az Öreghegyi Közösségi Ház, a Felsővárosi Közösségi Ház, a Kisfaludi Közösségi Ház, Királykút Emlékház, a Vízivárosi Közösségi Klub a Közösségi-Központ – Feketehegy Szárazréti Kultúrudvar és Közösségi tér, valamint az intézmény üzemelteti a Csalai Közösségi Teret és a Felsővárosi Tájházat.
Jelenleg A Szabadművelődés Háza látja el Székesfehérvár közművelődési alapfeladatát kulturális központ típusú intézményként.
Most, a 45. születésnapon azonban a sors sajátos fintoraként éppen a ránk legjellemzőbb alaptevékenységünket, legnagyobb erősségünket, a közösségfejlesztést, közösségépítést, közösségszervezést nem gyakorolhatjuk. A pandémia miatt meg kellett kérnünk a házainkban működő klubokat, szakköröket, csoportokat, hogy bizonytalan időre függesszék fel tevékenységüket, értesítettük látogatóinkat, hogy egyelőre minden rendezvényünk elmarad.
A koronavírus terjedése egy időre a virtuális térbe kényszerítette tevékenységünket, közösségeink telefonon és online tartják a kapcsolatot.
Bízunk benne, hogy ez az állapot mielőbb megszűnik. Ennek érdekében arra kérünk mindenkit, hogy tartsák be a szigorú előírásokat, kéréseket, ajánlásokat, vigyázzunk egymásra és önmagunkra.
Természetesen jelen és jövő nem létezhet a múlt nélkül, amelyre büszkék vagyunk. Így aztán nincs más hátra, mint folyamatosan megújulva, minden körülményhez alkalmazkodva, de mindenkor a múltból táplálkozva a következő 45 évben is szélesre tárt kapukkal várni a művelődni vágyó közösségeket, közönséget.
