-
A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep
A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon.
2026.08.21. -
Kenyéráldás Szent István ünnepén
Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén Spányi Antal megyés püspök Szent István tiszteletére celebrált ünnepi szentmisét a Szent Korona hiteles másolata és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében a székesegyházban. A püspök a ceremónia végén megáldotta az új kenyeret, az élet szimbólumát, majd átadta azt dr. Cser-Palkovics András polgármesternek, rajta keresztül pedig minden székesfehérvárinak.
2026.08.20. -
Kenyérszentelés Kisfaludon
A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.
2026.08.21. -
Kodály Zoltán: Háry János
Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.
2026.08.21.
Nagyszerda a betegek gyóntatásának a napja
Nagyszerda a betegek gyóntatásának a napja. Ilyenkor a pap elmegy a házakhoz és azokat, akik nem tudnak felkelni, meggyóntatja. Nagycsütörtöktől nagypéntekig este a harangok megszűnnek szólni, de liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, amely évszázadokon át szerepelt az egyházi szertartásokban is.
2016.03.23. 08:12 |
Nagyszerda a betegek gyóntatásának a napja. Ilyenkor a pap elmegy a házakhoz és azokat, akik nem tudnak felkelni, meggyóntatja. Nagycsütörtöktől nagypéntekig este a harangok megszűnnek szólni, de iturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, amely évszázadokon át szerepelt az egyházi szertartásokban is.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje. Egy népi hiedelem szerint ha ezen a napon napfelkelte előtt kiseperték az udvart, akkor egész évben a kígyó nem tudott oda bejönni. Nagyszombaton pedig véget ér a negyvennapos böjt. Nagyszombat jellegzetes szertartása a tűzszentelés, ilyenkor a katolikus templomokban a gyertyát, a feltámadó Krisztus jelképét a megszentelt tűz lángjánál gyújtják meg. Ennek a napnak a vallásos szertartása a feltámadási körmenet, melyet a középkorban húsvét hajnalán tartottak, de az újkorban az egyház előre hozta nagyszombat estéjére. A szertartás keretén belül sor kerül a tűz meggyújtására, a körmenetre, ami a templom megkerüléséből áll. Ezen a napon be kell fejezni a nagytakarítást, az ünnepi ételek elkészítését, és tisztálkodni kell. A tojásfestést is ezen a napon végzik a hagyomány szerint..