-
Az 1988-as Szent István Évről
Vajon mi a közös a Nemzeti Emlékhely harangjai, a Városi Képtár és Kókai Rezső Szent István király című oratóriumában? Székesfehérvár jó válasz, de még pontosabb, ha hozzá tesszük: 1988. A város méltóságteljes megemlékezéseinek sorában fontos helyet foglal el a Szent István Év, amelynek ünnepi eseményei az államalapító szent király útmutatásának megidézésével ismét ráébresztették a fehérváriakat arra, milyen erő van a lokálpatriotizmusban.
2026.02.13. -
Vers a parton február 16-án
Újabb állomásához érkezik a Vers a parton című szépirodalmi programsorozat Kozáry Ferenc színművésszel. A február 16-án, hétfőn 18.00 órakor kezdődő eseményen a remény áll a középpontban. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
2026.02.13. -
A javítóintézet krónikája
A Prohászka templom közösségi terében mutatták be a fehérvári javítóintézet történetéről szóló kötetet. A visszatekintés fél évszázad történetét öleli fel.
2026.02.13. -
Újraindul a Partitúra
Visszatér a Partitúra sorozat, ezúttal online lesznek elérhetőek az új részek, az első már vasárnaptól - jelentették be Kápolnásnyéken. A hatodik évad a határontúli városokra fókuszál és a geopolitikai helyzet miatt egy Kápolnásnyéken rögzített kárpátaljai adás invitálja kulturális körutazásra a nézőket.
2026.02.13.
Nagyszerda a betegek gyóntatásának a napja
Nagyszerda a betegek gyóntatásának a napja. Ilyenkor a pap elmegy a házakhoz és azokat, akik nem tudnak felkelni, meggyóntatja. Nagycsütörtöktől nagypéntekig este a harangok megszűnnek szólni, de liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, amely évszázadokon át szerepelt az egyházi szertartásokban is.
2016.03.23. 08:12 |
Nagyszerda a betegek gyóntatásának a napja. Ilyenkor a pap elmegy a házakhoz és azokat, akik nem tudnak felkelni, meggyóntatja. Nagycsütörtöktől nagypéntekig este a harangok megszűnnek szólni, de iturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, amely évszázadokon át szerepelt az egyházi szertartásokban is.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje. Egy népi hiedelem szerint ha ezen a napon napfelkelte előtt kiseperték az udvart, akkor egész évben a kígyó nem tudott oda bejönni. Nagyszombaton pedig véget ér a negyvennapos böjt. Nagyszombat jellegzetes szertartása a tűzszentelés, ilyenkor a katolikus templomokban a gyertyát, a feltámadó Krisztus jelképét a megszentelt tűz lángjánál gyújtják meg. Ennek a napnak a vallásos szertartása a feltámadási körmenet, melyet a középkorban húsvét hajnalán tartottak, de az újkorban az egyház előre hozta nagyszombat estéjére. A szertartás keretén belül sor kerül a tűz meggyújtására, a körmenetre, ami a templom megkerüléséből áll. Ezen a napon be kell fejezni a nagytakarítást, az ünnepi ételek elkészítését, és tisztálkodni kell. A tojásfestést is ezen a napon végzik a hagyomány szerint..