-
Egy kis kamrányi törődés
A világ számos pontjáról érkeznek résztvevők idén is a Székesfehérvári Királyi Napok egyik legnépszerűbb rendezvényére, a Nemzetközi Néptáncfesztiválra. A szervezők újra meghirdették adományozó, támogató akciójukat, hogy egy kis kamrányi törődéssel bárki segíthesse a programsorozat sikeres megrendezését és a méltó vendégvárást.
2026.06.24. -
Musical a Csajághy Laura Szabadtéri Színpadon
Pénteken este a kápolnásnyéki Csajághy Laura Szabadtéri Színpadon megelevenedik egy történet szenvedélyről, kitartásról, alkotói válságról, barátságról és arról a pillanatról, amikor dönteni kell, hogy feladjuk, vagy tovább megyünk. Az Ember Márk főszereplésével látható különleges előadásra jegyek még kaphatók!
2026.06.24. -
Könyvtár nyílt a strandon
Strandkönyvtár várja az olvasni szeretőket június 27. és augusztus 22. között minden szombaton a városi strandon. A fogadóépület mellett felállított sátorban különféle tematikájú és stílusú olvasnivalók között lehet válogatni.
2026.06.24. -
Diakónusszentelés
A Szent István-székesegyházban ünnepélyes keretek között szentelték szerpappá Egyed Viktor akolitust. Ezen kívül a szertartás keretében hálát adtak a jubiláló papoknak szolgálataikért.
2026.06.24.
Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezik a keresztény világ
A város polgárai és papjai közösen emlékeznek Jézus kereszthalálára. Nagypénteken, a Palotavárosi Kálváriánál délután három órakor kezdődik Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja.
A negyedik században alakultak ki a nagypéntek különféle istentiszteleti formái. A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához igazodott. Ez később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította vissza a délutáni ünneplést, melynek ma három fő része van: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a szent kereszt előtt, áldozási szertartás.
Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől.
A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, és 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak.
Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.
Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések, majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt.
Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.
A protestánsoknál a kálvini felfogás szerint a nagypéntek a legnagyobb ünnep.
A néphagyományban a mély gyász és böjt napja.
Régebben hozzátartozott a hallgatás, a csönd, melyben a tűz is kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják, illetőleg nem húzzák föl; úgy jártak-keltek, mint akiknek halottjuk van a háznál.
A legények ha el is mentek a nekik kedves leányhoz, nem keresték a vele való találkozást, csak egy fekete szalagot kötöttek a kapuhoz közeli fára.