-
Krisztus Király Napok
Püspöki szentmisével zárult a Krisztus Király Napok háromnapos ünnepségsorozata vasárnap. Az Almássy-telepi Krisztus Király Plébánia búcsúnapján adták át a Krisztus Király-díjat, amelyet idén Takács Lajos kapott. Amint az a méltatásban elhangzott, a közösség tagja példaértékűen valósítja meg munkájában és életében, hogy találkozik benne az emberség, az evangélium és a gazdaság.
2026.11.22. -
Székesfehérvári Kórustalálkozó
Tizenkettedik alkalommal rendezte meg az Alba Regia Vegyeskar a Székesfehérvári Kórustalálkozót. A hangversenyen fellépett a Comenius Kamarakórus, a Köfém Nyugdíjas Férfikar, a Primavera Kórus, a Sing for joy Kamarakórus, a Vox Mirabilis Kamarakórus és a házigazda, Alba Regia Vegyeskar.
2026.11.21. -
A művészeti oktatás fejlesztése
Fehérvár ad helyet a Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége érdekegyeztető fórumának. A kétnapos szakmai esemény célja, hogy a korábbi előkészítő egyeztetések eredményeit összegezve, egységes és megalapozott javaslatcsomagot dolgozzon ki a minisztérium számára a hazai középfokú művészetoktatás fejlesztése érdekében.
2026.11.20. -
Kiállítás a Munkácsyban
Képzőművészeti kiállítást rendeztek a Munkácsy Mihály Általános Iskolában. A tárlatra a Gorsium Művészeti Szakgimnázium növendékei hozták el alkotásaikat.
2026.11.20.
Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezik a keresztény világ
A város polgárai és papjai közösen emlékeznek Jézus kereszthalálára. Nagypénteken, a Palotavárosi Kálváriánál délután három órakor kezdődik Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja.
A negyedik században alakultak ki a nagypéntek különféle istentiszteleti formái. A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához igazodott. Ez később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította vissza a délutáni ünneplést, melynek ma három fő része van: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a szent kereszt előtt, áldozási szertartás.
Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől.
A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, és 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak.
Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.
Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések, majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt.
Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.
A protestánsoknál a kálvini felfogás szerint a nagypéntek a legnagyobb ünnep.
A néphagyományban a mély gyász és böjt napja.
Régebben hozzátartozott a hallgatás, a csönd, melyben a tűz is kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják, illetőleg nem húzzák föl; úgy jártak-keltek, mint akiknek halottjuk van a háznál.
A legények ha el is mentek a nekik kedves leányhoz, nem keresték a vele való találkozást, csak egy fekete szalagot kötöttek a kapuhoz közeli fára.