-
Augusztus 28-ig várják a fotókat!
A VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Ház és Könyvtár, valamint a MÁV Fotókör ismét meghirdette az Alba Regia Fotópályázatot, amelyre az amatőr és hivatásos fotósok egyaránt nevezhetnek. A szervezők augusztus 28-ig várják a fotókat.
2026.08.17. -
Koronázási szertartás
Az egykori Nagyboldogasszony Bazilika falai képzeletben ismét magasra emelkedtek, míg a királyt ünnepélyes szertartás keretében megkoronázták. A Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkert mellett elsétálók szemtanúi lehettek az évszázadokon át szigorú szertartásrend szerint zajló eseménynek.
2026.08.15. -
Táncosok a Városházán
Dalra fakadt és táncra perdült a Városháza Díszterme. Itt fogadta Székesfehérvár polgármestere a Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztiválra érkezett csoportokat.
2026.08.14. -
Bejelentették a díjazottat
Sajtótájékoztató keretében jelentették be az idei Szent István Emlékérem és Díj idei várományosát a Püspöki Palotában. A díjazás ezúttal Écsy Gáborhoz kerül, akit immár 41 éve szenteltek pappá Esztergomban.
2026.08.14.
Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezik a keresztény világ
A város polgárai és papjai közösen emlékeznek Jézus kereszthalálára. Nagypénteken, a Palotavárosi Kálváriánál délután három órakor kezdődik Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja.
A negyedik században alakultak ki a nagypéntek különféle istentiszteleti formái. A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához igazodott. Ez később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította vissza a délutáni ünneplést, melynek ma három fő része van: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a szent kereszt előtt, áldozási szertartás.
Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől.
A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, és 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak.
Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.
Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések, majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt.
Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.
A protestánsoknál a kálvini felfogás szerint a nagypéntek a legnagyobb ünnep.
A néphagyományban a mély gyász és böjt napja.
Régebben hozzátartozott a hallgatás, a csönd, melyben a tűz is kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják, illetőleg nem húzzák föl; úgy jártak-keltek, mint akiknek halottjuk van a háznál.
A legények ha el is mentek a nekik kedves leányhoz, nem keresték a vele való találkozást, csak egy fekete szalagot kötöttek a kapuhoz közeli fára.