-
Diáknapok díjátadó a Városházán
Elképesztően sok, 1218 fiatal vett részt az idei Fehérvári Diáknapokon, ahol – amint az a szerdai díjátadó gálán elhangzott – kiemelkedően magas színvonalú produkciókat értékelhetett a zsűri. A Fesztiváldíjat a Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Nagydíját pedig a Kodolányi János Gimnázium, valamint a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium nyerte.
2026.04.15. -
Nyilvános díjátadó
A MúzeumCafé múzeumszakmai díj nyilvános átadó ünnepségére várják a kultúrabarátokat Székesfehérváron. Az elismerést Izinger Katalin, a Szent István Király Múzeum kollégája veheti át április 16-án, csütörtökön 14.00 órakor a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban.
2026.04.15. -
Wadowicétől a Vatikánig
Egyedülálló és népszerű kiállításnak ad otthont a Szent István Király Múzeum Rendház épülete. A Totus Tuus - Teljesen a tiéd címet viselő tárlat Szent II. János Pál pápa életét és történelemre gyakorolt hatását mutatja be.
2026.04.15. -
Díjazták a legjobbakat
Több mint 1200 produkcióval készültek idén a fiatalok a Fehérvári Diáknapokra. A megmérettetés tavasszal zajlott, az idei rendezvénysorozat díjátadóval zárult a Városházán.
2026.04.15.
Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezik a keresztény világ
A város polgárai és papjai közösen emlékeznek Jézus kereszthalálára. Nagypénteken, a Palotavárosi Kálváriánál délután három órakor kezdődik Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja.
A negyedik században alakultak ki a nagypéntek különféle istentiszteleti formái. A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához igazodott. Ez később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította vissza a délutáni ünneplést, melynek ma három fő része van: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a szent kereszt előtt, áldozási szertartás.
Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől.
A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, és 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak.
Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.
Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések, majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt.
Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.
A protestánsoknál a kálvini felfogás szerint a nagypéntek a legnagyobb ünnep.
A néphagyományban a mély gyász és böjt napja.
Régebben hozzátartozott a hallgatás, a csönd, melyben a tűz is kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják, illetőleg nem húzzák föl; úgy jártak-keltek, mint akiknek halottjuk van a háznál.
A legények ha el is mentek a nekik kedves leányhoz, nem keresték a vele való találkozást, csak egy fekete szalagot kötöttek a kapuhoz közeli fára.