-
Márai Sándor nyomán
Aki a világ fölé hajolt egyszer címmel zenés irodalmi műsort adnak a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai. A Márai Sándor nyomán bemutatásra kerülő előadás december 7-én, vasárnap 19.00 órakor kezdődik a Hetedhét Játékmúzeumban.
2025.12.05. -
A lélek textúrái
Utamra hulló színeim... címmel Fodor Orsi dekorfal designer alkotásaiból nyílik kiállítás december 7-én, vasárnap 17 órakor az Öreghegyi Közösségi Házban. A nemzetközileg elismert tervező és kivitelező tárlatát Kocsis Noémi író, újságíró ajánlja a közönség figyelmébe.
2025.12.05. -
A koronázóbazilika titkai
A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázóbazilikáról szóló két újabb kötetét.
2025.12.05. -
Aranyat érő beszélgetések
Városunk kulturális életének egyik kimagasló tehetsége volt az Aranybulla Könyvtárban Bokros Judit vendége. Ferenczy-Nagy Boglárka az Aranyat érő beszélgetések keretében mesélt életútjáról, jövőbeni terveiről.
2025.12.05.
Nagy Lászlóra emlékeznek pénteken este az Igézőben
„Adjon az Isten/ szerencsét,/ szerelmet, forró/ kemencét,/ üres vékámba/ gabonát,/ árva kezembe/ parolát, (…)” – a jókívánságként sokszor idézett, énekelt sorok szerzőjét idézi meg a Nagy László 40 című irodalmi est az Igézőben.
Október 5-én, pénteken 18 órától Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Napló főszerkesztője lesz a rendezvény vendége, akivel Urbán Péter író és Takács Tamás irodalmár beszélget a negyven esztendeje elhunyt költő életpályájáról, lírájáról, a magyar irodalomra gyakorolt hatásáról.
A felsőiszkázi születésű József Attila- és Kossuth-díjas költő az Iparművészeti Főiskolán grafikus szakon kezdte meg tanulmányait, és a népi kollégiumi mozgalom lelkes híveként döntött mégis úgy, hogy inkább költő lesz: így iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára, magyar–szociológia–filozófia szakra. Fiatal íróként kapott bolgár ösztöndíja után Juhász Ferenccel felvállalták egy újfajta költői nyelv, poétika kidolgozását, Zelk Zoltán a Kisdobos című gyermeklaphoz hívta munkatársnak. ’57 körül elsősorban műfordítóként volt jelen, majd 1959-ben az Élet és Irodalom képszerkesztője lett, a legutolsó években – haláláig – a lap főmunkatársa. A Deres majális után ’65-ig nem adták ki könyvét, az áttörést a Himnusz hozta pályáján. Költeményeit legalább 18 nyelvre fordították le, 11 idegen nyelvű kötete jelent meg 1970 óta.
Az est szervezői – az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány tagjai – azt ígérik, hogy olyan irodalmi, irodalomtörténeti aspektusokból vizsgálják a költőt, amelyek új megvilágításba helyezik a kiemelkedő életművet.
