-
Anjouk az Árpádok trónján
Dr. Teiszler Éva történész, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont munkatársa tart előadást az Anjouk koráról augusztus 21-én pénteken 17 órától a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. Az előadás korabeli források alapján azt járja körül, hogy mikor jelentkezett először a leányág bevonásának szükségessége, mennyire volt elfogadható a magyarok számára a nőági öröklés.
2026.08.20. -
Fúvószene és indulómuzsika
A fúvószene és az indulómuzsika idén is elvarázsolta a Székesfehérvári Királyi Napok közönségét. A Városház téren négy katonazenekar igazi showműsort adott. Pergő ritmusú repertoárjukból nem hiányozhatott a Honvéd banda, a Híd a Kwai-folyón, de a klasszikus katonai indulók sem.
2026.08.19. -
Gavran: A baba
Új darabbal jelentkezett a Prospero Színkör. A V54 kultúrtérben mutatták be Miro Gavran: A baba című tragikomédiáját.
2026.08.19. -
Örvendezz királyi Város!
Szent István király alakját és Székesfehérvár történelmi jelentőségét mutatja be a filatélia szemszögéből az „ Örvendezz királyi Város!” vándorkiállítás, amely a Királyi Napok keretében nyílt meg a Köfém Művelődési Házban.
2026.08.19.
Nagy Lászlóra emlékeznek pénteken este az Igézőben
„Adjon az Isten/ szerencsét,/ szerelmet, forró/ kemencét,/ üres vékámba/ gabonát,/ árva kezembe/ parolát, (…)” – a jókívánságként sokszor idézett, énekelt sorok szerzőjét idézi meg a Nagy László 40 című irodalmi est az Igézőben.
Október 5-én, pénteken 18 órától Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Napló főszerkesztője lesz a rendezvény vendége, akivel Urbán Péter író és Takács Tamás irodalmár beszélget a negyven esztendeje elhunyt költő életpályájáról, lírájáról, a magyar irodalomra gyakorolt hatásáról.
A felsőiszkázi születésű József Attila- és Kossuth-díjas költő az Iparművészeti Főiskolán grafikus szakon kezdte meg tanulmányait, és a népi kollégiumi mozgalom lelkes híveként döntött mégis úgy, hogy inkább költő lesz: így iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára, magyar–szociológia–filozófia szakra. Fiatal íróként kapott bolgár ösztöndíja után Juhász Ferenccel felvállalták egy újfajta költői nyelv, poétika kidolgozását, Zelk Zoltán a Kisdobos című gyermeklaphoz hívta munkatársnak. ’57 körül elsősorban műfordítóként volt jelen, majd 1959-ben az Élet és Irodalom képszerkesztője lett, a legutolsó években – haláláig – a lap főmunkatársa. A Deres majális után ’65-ig nem adták ki könyvét, az áttörést a Himnusz hozta pályáján. Költeményeit legalább 18 nyelvre fordították le, 11 idegen nyelvű kötete jelent meg 1970 óta.
Az est szervezői – az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány tagjai – azt ígérik, hogy olyan irodalmi, irodalomtörténeti aspektusokból vizsgálják a költőt, amelyek új megvilágításba helyezik a kiemelkedő életművet.