-
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Nagy Lászlóra emlékeznek pénteken este az Igézőben
„Adjon az Isten/ szerencsét,/ szerelmet, forró/ kemencét,/ üres vékámba/ gabonát,/ árva kezembe/ parolát, (…)” – a jókívánságként sokszor idézett, énekelt sorok szerzőjét idézi meg a Nagy László 40 című irodalmi est az Igézőben.
Október 5-én, pénteken 18 órától Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Napló főszerkesztője lesz a rendezvény vendége, akivel Urbán Péter író és Takács Tamás irodalmár beszélget a negyven esztendeje elhunyt költő életpályájáról, lírájáról, a magyar irodalomra gyakorolt hatásáról.
A felsőiszkázi születésű József Attila- és Kossuth-díjas költő az Iparművészeti Főiskolán grafikus szakon kezdte meg tanulmányait, és a népi kollégiumi mozgalom lelkes híveként döntött mégis úgy, hogy inkább költő lesz: így iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára, magyar–szociológia–filozófia szakra. Fiatal íróként kapott bolgár ösztöndíja után Juhász Ferenccel felvállalták egy újfajta költői nyelv, poétika kidolgozását, Zelk Zoltán a Kisdobos című gyermeklaphoz hívta munkatársnak. ’57 körül elsősorban műfordítóként volt jelen, majd 1959-ben az Élet és Irodalom képszerkesztője lett, a legutolsó években – haláláig – a lap főmunkatársa. A Deres majális után ’65-ig nem adták ki könyvét, az áttörést a Himnusz hozta pályáján. Költeményeit legalább 18 nyelvre fordították le, 11 idegen nyelvű kötete jelent meg 1970 óta.
Az est szervezői – az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány tagjai – azt ígérik, hogy olyan irodalmi, irodalomtörténeti aspektusokból vizsgálják a költőt, amelyek új megvilágításba helyezik a kiemelkedő életművet.