-
Múzeumok Őszi Fesztiválja
A Múzeumok Őszi Fesztiválja országos rendezvénysorozathoz idén is több eseménnyel csatlakozott a Szent István Király Múzeum. Hétfőn múzeumpedagógusoknak, pedagógusoknak szóló szakmai találkozóval indult a program. A Megértési nehézséggel élők a múzeumban műhelynapnak a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont adott otthont.
2026.10.05. -
Pogánytánc a Prospero Színkörrel
Október 30-án, pénteken 19 órakor Brian Friel „Pogánytánca” kerül műsorra a Marconi Projekt előadásában, Micskó Zoltán rendezésében. Öt férj nélkül maradt nővér, egy kissé koravén, hétéves kisfiú, egy hitehagyott pap és egy időnként felbukkanó, kedves csirkefogó.
2026.10.05. -
Dallamok az őszben
Kivételes koncertszínházi előadást láthatott a közönség pénteken este. A Zene Világnapjához kapcsolódva a Vox Mirabilis Kórus és a Szabad Színház lépett fel a Belvárosban.
2026.10.05. -
A Zene Világnapja
Az Alba Regia Sportcsarnokban rendezték meg a Zene Világnapja gálát. Az ünnepen átadták a város zenei elismerését a Fricsay Richárd-díjat is, amelyet ez évben Lovrek Károly karnagy érdemelt ki.
2026.10.02.
Nagy Lászlóra emlékeznek pénteken este az Igézőben
„Adjon az Isten/ szerencsét,/ szerelmet, forró/ kemencét,/ üres vékámba/ gabonát,/ árva kezembe/ parolát, (…)” – a jókívánságként sokszor idézett, énekelt sorok szerzőjét idézi meg a Nagy László 40 című irodalmi est az Igézőben.
Október 5-én, pénteken 18 órától Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Napló főszerkesztője lesz a rendezvény vendége, akivel Urbán Péter író és Takács Tamás irodalmár beszélget a negyven esztendeje elhunyt költő életpályájáról, lírájáról, a magyar irodalomra gyakorolt hatásáról.
A felsőiszkázi születésű József Attila- és Kossuth-díjas költő az Iparművészeti Főiskolán grafikus szakon kezdte meg tanulmányait, és a népi kollégiumi mozgalom lelkes híveként döntött mégis úgy, hogy inkább költő lesz: így iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára, magyar–szociológia–filozófia szakra. Fiatal íróként kapott bolgár ösztöndíja után Juhász Ferenccel felvállalták egy újfajta költői nyelv, poétika kidolgozását, Zelk Zoltán a Kisdobos című gyermeklaphoz hívta munkatársnak. ’57 körül elsősorban műfordítóként volt jelen, majd 1959-ben az Élet és Irodalom képszerkesztője lett, a legutolsó években – haláláig – a lap főmunkatársa. A Deres majális után ’65-ig nem adták ki könyvét, az áttörést a Himnusz hozta pályáján. Költeményeit legalább 18 nyelvre fordították le, 11 idegen nyelvű kötete jelent meg 1970 óta.
Az est szervezői – az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány tagjai – azt ígérik, hogy olyan irodalmi, irodalomtörténeti aspektusokból vizsgálják a költőt, amelyek új megvilágításba helyezik a kiemelkedő életművet.
