-
Hiszek a változás erejében
Hiszek a változás erejében mottóval festménykiállítás nyílik 2024. április 24-én, szerdán 18.30 órakor a székesfehérvári Castrum Hotelben. Márfy Gabriella és Tomek Noémi közös ihletésű tárlata nyár végéig látogatható.
2024.04.23. -
A középkor művészete
A középkori festészetről és szobrászatról szól Szűcs Erzsébet művészettörténész előadása április 25-én. A Városi Képtár – Deák Gyűjteményben csütörtökön 17 órakor kezdődő Műtárgyak és sorsok előadássorozatban az érdeklődők megismerhetik egyes korszakok fontos és ismert alkotásait és a hozzájuk kapcsolódó emberi sorsokat.
2024.04.23. -
Élő Ige
A református egyház az Élő Ige évét éli, ezért a Budai úti református templom gyülekezete négy napos előadássorozatot szervezett. Az első alkalommal Németh Tamás, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora tartott előadást.
2024.04.23. -
Az én természetem
Nagy érdeklődés mellett nyílt meg, Babos Rita természetfotós első kiállítása. Az én természetem című tárlat az Zsolt utcai Közösségi Házban tekinthető meg.
2024.04.23.
Nagy Lászlóra emlékeznek pénteken este az Igézőben
„Adjon az Isten/ szerencsét,/ szerelmet, forró/ kemencét,/ üres vékámba/ gabonát,/ árva kezembe/ parolát, (…)” – a jókívánságként sokszor idézett, énekelt sorok szerzőjét idézi meg a Nagy László 40 című irodalmi est az Igézőben.
Október 5-én, pénteken 18 órától Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Napló főszerkesztője lesz a rendezvény vendége, akivel Urbán Péter író és Takács Tamás irodalmár beszélget a negyven esztendeje elhunyt költő életpályájáról, lírájáról, a magyar irodalomra gyakorolt hatásáról.
A felsőiszkázi születésű József Attila- és Kossuth-díjas költő az Iparművészeti Főiskolán grafikus szakon kezdte meg tanulmányait, és a népi kollégiumi mozgalom lelkes híveként döntött mégis úgy, hogy inkább költő lesz: így iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára, magyar–szociológia–filozófia szakra. Fiatal íróként kapott bolgár ösztöndíja után Juhász Ferenccel felvállalták egy újfajta költői nyelv, poétika kidolgozását, Zelk Zoltán a Kisdobos című gyermeklaphoz hívta munkatársnak. ’57 körül elsősorban műfordítóként volt jelen, majd 1959-ben az Élet és Irodalom képszerkesztője lett, a legutolsó években – haláláig – a lap főmunkatársa. A Deres majális után ’65-ig nem adták ki könyvét, az áttörést a Himnusz hozta pályáján. Költeményeit legalább 18 nyelvre fordították le, 11 idegen nyelvű kötete jelent meg 1970 óta.
Az est szervezői – az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány tagjai – azt ígérik, hogy olyan irodalmi, irodalomtörténeti aspektusokból vizsgálják a költőt, amelyek új megvilágításba helyezik a kiemelkedő életművet.