-
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Nagy Bendegúz a kerekesszékes világjáró című könyvét dedikálja Fehérváron
"Ázsia, Afrika, Latin-Amerika... Legtöbben csak álmodunk távoli földrészről. Keveset is tudunk róla, s ha egyáltalán szóba kerül, többnyire csak a közhelyek szintjén emlegetjük: inkák birodalma, veszélyben lévő esőerdők, tüzes szamba, színes szőttesek, a hírekben hallott puccsok ellenére mosolygó emberek. S akkor egyszer csak akad valaki, aki fogja magát és elmegy megnézni ezt a világot. S nemcsak megnézi, de látja is, nyitott szívű emberként, nyitott szemű építészként és mindenre kész kalandorként.
Útinaplójában olyan élményekről ír, amelyekről boltban kapható útikönyvekben nemigen olvashatunk, s hogy lássuk, nem csupán a fantáziája szülte ezeket, megrázó, felkavaró és álomszép fotókkal teszi őket érdekessé, hitelessé és mások számára is átélhetővé. Nagy Bendegúz kettős tehetséget kapott útravalóul: könnyen gurulnak tolla - számítógépe billentyűzete - alól a szavak, és megejtően szépek a képek, amelyeket a világról megmutat. Szépek, de soha nem émelygősek és nem hamisak, és ez igaz az írásaira is. Nem szépeleg, nem dicsekszik, nem panaszkodik. Pedig más az ő helyzetében biztos találna okot panaszra. Még a budapesti Nagykörúton is nehéz végigmenni kerekesszékben ülve, akkor a perui hegyekben, a kolumbiai dzsungelekben vajon hogy oldja meg a kikerülhetetlen, olykor végzetesnek tűnő problémákat a kerekesszékes világjáró?
Jó lenne, ha egy szép könyv állíthatna emléket ezeknek az utaknak, s nem egyszerűen azért, mert szép könyvet kézbe venni jó. Azért is, meg természetesen azért is, hogy azok számára is kinyílhasson egy kicsit a világ, akik nem tudnak világgá menni, mint a szerző. Azonban talán a harmadik az az ok, ami miatt nagyon jó lenne, ha sokan olvashatnának Nagy Bendegúz kalandjairól. Manapság sokan panaszkodnak, sokan elégedetlenek, sokan szidják a sorsukat: az ő számukra vigasz, bátorítás és példa lehet, hogy egy közülük való, de náluk kevésbé szerencsés ember hogyan valósítja meg az álmait. S nem keres kifogásokat, nem gondolja, hogy tehetségének, kíváncsiságának útját állhatja a tény, hogy világ körüli csavargásain kerekesszéke a társa."