-
A Verstábor mindennapjai
Az elmúlt évekhez hasonlóan a tábor nemcsak arról szólt, hogy Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, a líra egyik első számú magyarországi gondozója, valamint Ráckevei Anna és Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművészek társaságában és értő segítségével a fiatalok verseket tanultak és elemeztek. Milus Marianna beszédtanárnak hála elmélyíthették beszédtechnikájukat, vagy Lőrincz Beáta és Varga Zoltán, a Cédrus Táncegyüttes művészeti vezetőinek útmutatásával bensőséges kapcsolatba kerülhettek a népi kultúra táncos gyökereivel.
2026.08.01. -
Frissüljön fel a múzeumban!
Hűsölő és olvasósarokkal vár mindenkit a harmadfokú hőségriadó idején a Szent István Király Múzeum Rendház épülete a Fő utca 4. szám alatt. Miközben a frissítő vizet kortyolgatják, a vendégek a Vörösmarty Könyvtár olvasnivalóit lapozgathatják.
2026.08.01. -
Kérdezd a zeneszerzőt!
Lezárult az Alba Regia Szimfonikus Zenekar nyári koncertsorozata. A Kérdezd a zeneszerzőt! című esten a kortárs magyar egyházzene sokszínű világába kalauzolták el az érdeklődőket.
2026.07.31. -
Ozora Fesztivál
Több mint két évtizede várja a fesztiválozókat Ozora, azaz Igar-Dádpuszta. A különleges hangulatú esemény nemcsak a hazai, hanem a külföldi látogatók igényeit is kiszolgálja.
2026.07.30.
Nagy Bendegúz a kerekesszékes világjáró című könyvét dedikálja Fehérváron
"Ázsia, Afrika, Latin-Amerika... Legtöbben csak álmodunk távoli földrészről. Keveset is tudunk róla, s ha egyáltalán szóba kerül, többnyire csak a közhelyek szintjén emlegetjük: inkák birodalma, veszélyben lévő esőerdők, tüzes szamba, színes szőttesek, a hírekben hallott puccsok ellenére mosolygó emberek. S akkor egyszer csak akad valaki, aki fogja magát és elmegy megnézni ezt a világot. S nemcsak megnézi, de látja is, nyitott szívű emberként, nyitott szemű építészként és mindenre kész kalandorként.
Útinaplójában olyan élményekről ír, amelyekről boltban kapható útikönyvekben nemigen olvashatunk, s hogy lássuk, nem csupán a fantáziája szülte ezeket, megrázó, felkavaró és álomszép fotókkal teszi őket érdekessé, hitelessé és mások számára is átélhetővé. Nagy Bendegúz kettős tehetséget kapott útravalóul: könnyen gurulnak tolla - számítógépe billentyűzete - alól a szavak, és megejtően szépek a képek, amelyeket a világról megmutat. Szépek, de soha nem émelygősek és nem hamisak, és ez igaz az írásaira is. Nem szépeleg, nem dicsekszik, nem panaszkodik. Pedig más az ő helyzetében biztos találna okot panaszra. Még a budapesti Nagykörúton is nehéz végigmenni kerekesszékben ülve, akkor a perui hegyekben, a kolumbiai dzsungelekben vajon hogy oldja meg a kikerülhetetlen, olykor végzetesnek tűnő problémákat a kerekesszékes világjáró?
Jó lenne, ha egy szép könyv állíthatna emléket ezeknek az utaknak, s nem egyszerűen azért, mert szép könyvet kézbe venni jó. Azért is, meg természetesen azért is, hogy azok számára is kinyílhasson egy kicsit a világ, akik nem tudnak világgá menni, mint a szerző. Azonban talán a harmadik az az ok, ami miatt nagyon jó lenne, ha sokan olvashatnának Nagy Bendegúz kalandjairól. Manapság sokan panaszkodnak, sokan elégedetlenek, sokan szidják a sorsukat: az ő számukra vigasz, bátorítás és példa lehet, hogy egy közülük való, de náluk kevésbé szerencsés ember hogyan valósítja meg az álmait. S nem keres kifogásokat, nem gondolja, hogy tehetségének, kíváncsiságának útját állhatja a tény, hogy világ körüli csavargásain kerekesszéke a társa."