-
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Mozgatható lesz az osszárium fedlapja - megkezdődött a korszerűsítés és restaurálás
A Szent István Király Múzeum ezzel a munkával – az értékes állomány megőrzése mellett – komoly takarékossági intézkedést is megvalósít, hiszen évente jelentős összeget kellett eddig az Osszárium fedlapjának mozgatásáért kifizetni. A korszerűsítésnek köszönhetően ezt ezentúl önállóan is el tudja majd végezni a múzeum.
A Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkert az István király alapította egykori Nagyboldogasszony-bazilika helyszíne. A Szent István által építtetett királyi bazilika többször megrongálódott. Az 1003-ra felépült katedrálisban 43 királyt koronáztak, és az uralkodók, családtagjait, nemes emberek temetkezési helyéül is szolgált. Itt őrizték az ország kincstárát, levéltárát és a koronázási jelvényeket is. Az 1543-as török hódításig a középkori magyar állam legfontosabb és legszentebb helye volt. A törökök lőporraktárnak használták, a város 1601. évi ostrománál robbant fel. Köveit az 1800-1801-ben épített püspöki palota alapjaihoz használták fel. Az ásatások feltárták a bazilika nagyobb részét, amely szabadtéri romkertként vált láthatóvá.
Ezen a héten Osgyányi Vilmos kőszobrász-restaurátor irányítása mellett megkezdődtek a munkák a Nemzeti Emlékhelyen. A romterületen már hosszú évek óta a restaurálási munkálatokban résztvevő szakember a műszaki tudnivalókkal kapcsolatban elmondta, hogy „a nemzeti értékként őrzött csontleletek védelmét most egy két fedlapból álló biztosítja, amelyek együttes súlya pedig meghaladja a 2,5 tonnát. A kőlap leemelését segítő, jelenleg is alatta lévő acélkeretet átalakítják, és a leemelést négy darab négykerekű kis kocsival oldják meg. Ezek mindegyikbe egy-egy hidraulikus emelő van beépítve. Az emeléshez az alátét acélkeret sarkaihoz közel lévő lyukakba kapcsolódó konzolokat alakítanak ki, ezek alá kell a guruló szerkezeteket kapcsolni, majd az olajemelőkkel a négy sarkon 80 mm-re megemelve a fedlapot. Két személy kézi erővel az akna mellett oldalirányba el tudja tolni a kamrát lezáró kőlapot. Az oldalra gurított fedlap alá három vonalban acéltartókra, bakokra lehet leereszteni a kőlapot, amelyeken biztonságban leállítható a visszahelyezésig.” A szobrász-restaurátor azt is elmondta, hogy a fedlapok jó állapotban vannak, de tisztítási munkálatokat végez majd rajtuk.
A Lechner Tudásközpont – egy elnyert pályázatnak köszönhetően – nettó 3 millió forinttal támogatta a korszerűsítési és restaurálási munkákat – tudtuk meg a Szent István Király Múzeum igazgatójától. Pokrovenszki Krisztián azt is kiemelte, hogy mostani beruházás több célt is szolgál: egyrészt a tudományos kutatások szempontjából is jelentős, hogy bármikor hozzáférhetünk majd a csontkamra anyagához, másrészt kiemelt események alkalmával többször is az érdeklődő közönség számára hozzáférhetővé lehet tenni a csontkamrában tárolt leletanyag megtekintését.”
A múzeumigazgató kiemelte: a jelenlegi Nemzeti Emlékhely alatti terület feltárásai során talált leletekből több mint 900 személy csontmaradványait választották szét. „Az egykori királyi bazilika területéről előkerült csontmaradványokat két helyszínen temették el. Az 1936-tól kezdődött ásatások leletanyagai már ebben a fehérvári sírkamrában találhatóak, amelyek között uralkodók, az ő családtagjaik, rokonságukhoz tartozók, előkelőségek csontmaradványait őrizzük. Jelentős, a nemzet számára is kiemelt jelentőségű hely az Osszárium.” – erősítette meg. A munkálatokkal a tervek szerint októberben végeznek.