Mondd ki amit gondolsz! - a Pisztácia és mogyoró premierje a Vörösmarty Színházban

Szombaton a Kozák András Stúdióban is bemutató lesz, Werner Schwab radikális komédiáját Zsótér Sándor viszi színpadra. Ungár Júlia, az előadás dramaturgja szerint a szöveg határozottan szórakoztató, sokszor nevetni kell rajta, mert olyanok a megfogalmazások.
2021.10.16. 12:57 |
Mondd ki amit gondolsz! - a Pisztácia és mogyoró premierje a Vörösmarty Színházban

A radikális komédia bemutatója 2021. október 16-án, 19 órakor lesz a Kozák András Stúdióban. Az előadást kizárólag 18 felüli nézőknek ajánlják!

Váratlan szóösszefűzések, ahogy használja a legegyszerűbb nyelvet is, csak egy példa: Lekíséred a szemetesvödröt. Teljesen megszemélyesíti a tárgyakat ebben az esetben. És mindenki egyenesen azt mondja, ami a fejében van, nem palástolnak. A nyelv az ő esetükben nem arra szolgál, hogy elfedjen dolgokat, hanem megmondják, amit egymásról vagy a másikról gondolnak. Szerintem ezért meghökkentő, mert ezt nem szoktuk.

Ezt Sárkányné (Varga Mária) konkrétan ki is mondja: Én azt mondom, amit gondolok….

Igen, hogy senki ne értse félre, vagy ne csináljon úgy, mintha nem hallotta volna, amit mondtam, nem azért mondtam, hogy szerénykedjek, vagy mórikáljam magam, így gondolom. Mindenki, nem csak ő, de ő a legdurvább. Semmi olyan nincs, ami elleplezné a belső tartalmakat.

Ez a fajta szókimondás, őszinteség nem szokványos…

…éppen ezért meghökkentő. Például az anya-fia párbeszédekben mindketten egymás halálát kívánják, sőt mindenkinek az első szava a másikhoz az, hogy legszívesebben megölnélek. Ez aztán Sárkánynénál tetté is válik.

A szöveg különlegessége talán abban is rejlik, pl. Kovacic (Keller János) bugyutaságával, mégis mély gondolatokat és alapigazságokat mond ki...

Van benne egy nagyon különös mondat, hogy az értelmetlennek helyet adni, vagy jogot adni. Ha belegondolunk, amikor valaki elkezdi az élete értelmét firtatni, akkor elég gyakran oda jut, hogy teljesen értelmetlen. Az van, ami van – mondják a lányok (Varga Gabriella, Váradi Eszter Sára), fölösleges ez a sok filozofálgatás, mert „az élet úgyis elszeretkezi a magáét, ha van benne valami kis öröm.” Azt gondolnánk, hogy két buta liba, de igaza van az apjuknak, hogy "tudják, milyen címre jár az élet postása". Ők tudnak élni, nem gondolkoznak rajta. Mert Herrman (Fehér László) sokat nyűglődik, mert ő egy elveszett művészféle.. Hogy milyen képeket fest, azt nem tudjuk, de az anyjának (Kricsár Kamill) sincs valami jó véleménye erről. Ez egy nagyon bonyolult anya-fia viszony. Ennek ellenére ők nagyon rá vannak szorulva egymásra. Nem lehet tudni, hogy Herman tényleg boldog-e, mert eléggé megnyomorítja őt az anyja. Az ő nyomoréksága az élete, amivé az anyja teszi. Itt nem szociális nyomorúság van, ez egyébként látszik a színpadképen is.