-
Kisberk püspökre emlékeznek
Május 4-én hétfőn Kisberk Imre püspök lelki üdvéért Spányi Antal megyés püspök mutat be szentmisét 18 órakor a Szent István király Székesegyházban. Kisberk Imrét megyés püspökké 1974. február 2-án nevezték ki, időközben 1971-74 között az esztergomi főegyházmegyének is apostoli kormányzója volt.
2026.05.03. -
Ave Cézár!
Izgalmas időutazásra várta a Floralia első napja a gyermekeket és felnőtteket egyaránt a Gorsiumban. A pompás császári bevonulás mellett az autentikus, látványos harci bemutatók, életképek, valamint kortárs, mégis korhű komédia várta a látogatókat. Vasárnap, lovas solymász bemutatók lesznek, valamint összecsapnak a lovas kelták a gyalogos rómaiak.
2026.05.02. -
Egy nap Haydn mesterrel
Befejeződött az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Somorjai-bérlet koncertsorozata. A Szent István Művelődési Házban az Egy nap Haydn mesterrel című hangversenyen Dénes-Worowski Marcell vezényelte a szimfonikusokat.
2026.05.01. -
Új kiállítás nyílt a Fő utcán
A lengyelek egyik legfontosabb ünnepét mutatja be az az újonnan nyílt kiállítás, amelynek megnyitóját kedden tartották. A tárlat egészen május ötödikéig tekinthető meg a Fő utcán.
2026.04.29.
Mitikus képzetek – március végéig látható a fehérvári kötődésű művészpár tárlata
Mitikus képzetek címmel nyílott kiállítás Bors István és Honty Márta emlékére a Vigadó Galériában, Budapesten. Honty Márta képző- és iparművész Székesfehérvár szülötte, 1963-ig élt itt. 1985-ben és 1988-ban rendezett gyűjteményes kiállításával hozzájárult a város kulturális értékeinek a gazdagításához. Férje, Bors István szobrászművész Memento című – a fasizmus áldozataira emlékeztető vörös gránitlapon álló – bronz torzója a Prohászka Ottokár út 7. alatt található. A két művész a hatvanas évektől az ezredfordulóig Kaposváron élt és alkotott.
A Vigadó Galéria (Budapest, Vigadó tér 2.) tárlata március 25-ig látogatható.
Honty Márta műveinek forma- és motívumkincse a népművészettel rokon, emberi figurái stilizáltak. Ahogy a kiállítás katalógusában olvasható: (…) nőies leleménnyel, széleskörű művészettörténeti és néprajzi műveltséggel gazdálkodó művész. Messze meghaladta az iparművészetnek, mint alkalmazott művészetnek a korlátait. Iparművészként jegyezték, de valójában képzőművész abban az értelemben, hogy világképi rendszerben gondolkodott. Művészi univerzuma évszázadokat ível át. A több, mint ezer év előtti pogány magyar hitvilágtól kezdve a magyar népi díszítőművészeten át a huszadik században identitását kereső modern emberig képes összefoglaló látomásban értelmezni az ősi hagyományt.”
Bors István plasztikai gondolkodásában azt a felszabadult vonalat képviselte, amely megtörte a klasszicizáló irányzatok és a szocialista realizmus sablonjait. A kimagasló művész etikáját a puritán szemlélet jellemezte, a hagyományoktól elszakadva a primitív és az antik művészet, valamint a paraszti kézművesség és a gyermekrajzok világa felé fordult.