-
Fehérváriak a Niagaránál
Kanadában vendégszerepelt a Szabad Színház. A társulat A három Erdődi című darabbal idézte meg 1956-ot a kint élő magyar közösségeknek az idei, 70. évforduló apropóján. November 4-én már az Igézőben látható újra az előadás.
2026.10.30. -
Szentmise Mindenszentek napján
November 1-jén, Mindenszentek napján 19 órakor szentmisét tartanak Székesfehérváron a székesegyházban minden szent tiszteletére, azokéra is, akiket külön emléknappal nem ünnepel az egyház. Halottak Napja előestéjén megemlékeznek minden elhunytról is, és a szentmise után az altemplomban imádkoznak.
2026.10.30. -
Metszéspont
Befejeződött a Kondor Kör jubileumi programsorozata. Az utolsó találkozón a Szent István Király Múzeum Csók István Képtárában kézműves foglakozások várták az érdeklődőket.
2026.10.30. -
Simon József a Tarsolyban
Folytatódott a Tarsoly Ifjúságért Egyesület Közéleti Klubja. Az est vendége Simon József, a Köfém Művelődési Ház igazgatója volt.
2026.10.30.
Mitikus képzetek – március végéig látható a fehérvári kötődésű művészpár tárlata
Mitikus képzetek címmel nyílott kiállítás Bors István és Honty Márta emlékére a Vigadó Galériában, Budapesten. Honty Márta képző- és iparművész Székesfehérvár szülötte, 1963-ig élt itt. 1985-ben és 1988-ban rendezett gyűjteményes kiállításával hozzájárult a város kulturális értékeinek a gazdagításához. Férje, Bors István szobrászművész Memento című – a fasizmus áldozataira emlékeztető vörös gránitlapon álló – bronz torzója a Prohászka Ottokár út 7. alatt található. A két művész a hatvanas évektől az ezredfordulóig Kaposváron élt és alkotott.
A Vigadó Galéria (Budapest, Vigadó tér 2.) tárlata március 25-ig látogatható.
Honty Márta műveinek forma- és motívumkincse a népművészettel rokon, emberi figurái stilizáltak. Ahogy a kiállítás katalógusában olvasható: (…) nőies leleménnyel, széleskörű művészettörténeti és néprajzi műveltséggel gazdálkodó művész. Messze meghaladta az iparművészetnek, mint alkalmazott művészetnek a korlátait. Iparművészként jegyezték, de valójában képzőművész abban az értelemben, hogy világképi rendszerben gondolkodott. Művészi univerzuma évszázadokat ível át. A több, mint ezer év előtti pogány magyar hitvilágtól kezdve a magyar népi díszítőművészeten át a huszadik században identitását kereső modern emberig képes összefoglaló látomásban értelmezni az ősi hagyományt.”
Bors István plasztikai gondolkodásában azt a felszabadult vonalat képviselte, amely megtörte a klasszicizáló irányzatok és a szocialista realizmus sablonjait. A kimagasló művész etikáját a puritán szemlélet jellemezte, a hagyományoktól elszakadva a primitív és az antik művészet, valamint a paraszti kézművesség és a gyermekrajzok világa felé fordult.