-
Fehérvári Versünnep szombaton
Döntőjéhez érkezik a XVI. Fehérvári Versünnep. A szépirodalmi tehetségkutató fináléját március 21-én, szombaton 10.00 órai kezdettel tartják a Városháza Dísztermében. A nyilvános eseményre szeretettel hívják és várják az irodalombarát közönséget!
2026.03.19. -
Költőverseny 56-ról
A Magyar Költészet Napja alkalmából az 1956-os forradalom és szabadságharc témájában vár verseket a Vörösmarty Társaság. A költőversenyre április 5-ig lehet beküldeni az alkotásokat.
2026.03.19. -
Történelem, művelődés, politika
A Kodolányi János Egyetem székesfehérvári campusán rendezték meg azt a könyvbemutatót, amely Simándi Irén az intézmény professzorának munkásságát mutatja be. A kötet olvasói bepillantást nyerhetnek az intézmény egykori tanszékvezetőjének tudományos munkásságába.
2026.03.18. -
A zene mindenkié!
Különleges zenei élménnyel gazdagodhattak az Arany János EGYMI autizmussal élő diákjai. A Hermann László Zeneiskola növendékei adtak minikoncertet az Autizmus Világnapjához kapcsolódóan.
2026.03.18.
Mitikus képzetek – március végéig látható a fehérvári kötődésű művészpár tárlata
Mitikus képzetek címmel nyílott kiállítás Bors István és Honty Márta emlékére a Vigadó Galériában, Budapesten. Honty Márta képző- és iparművész Székesfehérvár szülötte, 1963-ig élt itt. 1985-ben és 1988-ban rendezett gyűjteményes kiállításával hozzájárult a város kulturális értékeinek a gazdagításához. Férje, Bors István szobrászművész Memento című – a fasizmus áldozataira emlékeztető vörös gránitlapon álló – bronz torzója a Prohászka Ottokár út 7. alatt található. A két művész a hatvanas évektől az ezredfordulóig Kaposváron élt és alkotott.
A Vigadó Galéria (Budapest, Vigadó tér 2.) tárlata március 25-ig látogatható.
Honty Márta műveinek forma- és motívumkincse a népművészettel rokon, emberi figurái stilizáltak. Ahogy a kiállítás katalógusában olvasható: (…) nőies leleménnyel, széleskörű művészettörténeti és néprajzi műveltséggel gazdálkodó művész. Messze meghaladta az iparművészetnek, mint alkalmazott művészetnek a korlátait. Iparművészként jegyezték, de valójában képzőművész abban az értelemben, hogy világképi rendszerben gondolkodott. Művészi univerzuma évszázadokat ível át. A több, mint ezer év előtti pogány magyar hitvilágtól kezdve a magyar népi díszítőművészeten át a huszadik században identitását kereső modern emberig képes összefoglaló látomásban értelmezni az ősi hagyományt.”
Bors István plasztikai gondolkodásában azt a felszabadult vonalat képviselte, amely megtörte a klasszicizáló irányzatok és a szocialista realizmus sablonjait. A kimagasló művész etikáját a puritán szemlélet jellemezte, a hagyományoktól elszakadva a primitív és az antik művészet, valamint a paraszti kézművesség és a gyermekrajzok világa felé fordult.