-
Újabb intézményvezetők a Városházán
Önkormányzati intézmények ismételten kinevezett vezetőivel találkozott dr. Cser-Palkovics András polgármester szerdán reggel a Városházán. A három vezető – Rábai Ildikó, Zsabka Attila és Juhász Zsófia – státuszának meghosszabbításáról tavaly decemberben döntött városunk Közgyűlése, ennek értelmében mindhárman folytatják eddigi munkájukat.
2026.01.28. -
Két brigád dolgozik folyamatosan a város útjainak kátyúzásán
Már múlt héten elkezdték és jelenleg is folyamatosan kátyúznak a város útjain az ún. zsákos-aszfaltos technológiával. Ez több helyen most ideiglenes megoldás, mert tavasszal meleg aszfaltos technológiával véglegesen javítják meg az úthibákat.
2026.01.27. -
Megalakul a fehérvári csoport
Megalakul a a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségének székesfehérvári csoportja szombaton a Civil Központban. A cél, hogy az egyes ügyeket feltérképezzék, hogy megoldási javaslatokat kapjanak a károsultak.
2026.01.28. -
Agrár petíció
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ tiltakozik a Mercosur-megállapodás ellen. Az európai gazdák számára komoly hátrányt jelent az uniós döntés.
2026.01.27.
Miért fontos a felsőoktatás? - folytatódott a Kodolányi Szabadegyetem
A kerekasztal beszélgetést Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, a sorozat fővédnöke vezette, a meghívott vendége Dr. György László, Gazdaságstratégiai ügyekért és a Tanítsunk Magyarországért Program koordinációjáért felelős kormánybiztos volt.
Gyakori jelenség, hogy ma már a fiataloknak több, látszólag egymással ellentmondó végzettsége van, de ma már tudatosan kell így készülni a világban való sikeres szereplésre – mondta előadásában dr. Szabó Péter, a KJE rektora.
dr. Szabó Péter szólt arról is, hogy az internetes világra adott adekvát válaszokat még tanulja az emberiség. Véleménye szerint az internet hatásaira a közoktatásban és a felsőoktatásban sehol Európában még nem találták meg a tökéletesen jó válaszokat. A franciák például kitiltották a számítógépeket a mobiltelefonokat az oktatási intézményekből, majd a döntést vissza is vonták. Arra, hogy az online eszközöket hogyan lehet megfelelő módon beépíteni az oktatásba, számos kutatás zajlik.
Dr. Szabó Péter előadásában szó volt arról is, hogy csak az a felsőoktatás lehet sikeres, amelyet szeretnek a hallgatók, ahol jól érzik magukat és ahol rögtön izgalmas dolgokat tanulhatnak, ezért át kellett gondolni a tantárgyi struktúrákat és a szervezési kérdéseket is.
A Szabadegyetemen Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője előadásában az úgynevezett divatszakmák problémáját is említette.
Felidézte, hogy az egyik kampányban, amikor még kisebb települések is tartoztak a választókörzetéhez, felkeresett egy családot egy Fejér megyei faluban, ahol a gyerekük éppen a fodrász vizsgájára készült. A család elmondta, azt látják, hogy a fodrászoknak jól megy a faluban, ezért az ő gyereküket is erre a pályára szánják. De felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha két, három, vagy négy fodrász lesz majd a faluban? Vargha Tamás szerint ez a jelenség ugyanúgy igaz a felsőoktatásra is, hiszen az elmúlt húsz - harminc évben láttunk mindenféle konjunktúrát. Volt ilyen jellegű konjunktúrája többek között a kommunikáció szakon is. Vargha Tamás szólt arról a dilemmáról is, amit a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése jelent. Ennek egyik hatása a felsőoktatásban az, hogy egyre több diák veszi igénybe az MI-t a dolgozatai elkészítéséhez.
Dr. György László Gazdaságstratégiai ügyekért és a Tanítsunk Magyarországért Program koordinációjáért felelős kormánybiztos szerint a cél az, hogy olyan körülményeket teremtsenek a magyar egyetemeken és kutatóközpontokban, hogy onnan Nobel-díj várományosok és Nobel-díjasok nőjenek ki. A másik fontos cél, hogy 2030-ra legyen egy magyar egyetem a top 100-ban.