-
Bölcsődék napja Fehérváron
Kedden délután rendezte hagyományos ünnepségét Székesfehérvár Önkormányzata a bölcsődék napja alkalmából. A jeles eseményt az új maroshegyi bölcsiben, hivatalos nevén a Székesfehérvári Százszorszép Bölcsőde Kis Gömböc Tagbölcsődéjében tartották, ahol átadták a „Bölcsődei Gondozásért” díjat, melyet idén Magyar József Lászlóné kisgyermeknevelő vehetett át.
2024.04.23. -
Stílus és politika
A stílusos megjelenés alapjairól, valamint a politika világában megfigyelhető stílusirányzatokról tart előadást dr. Schiffer Miklós, író, divat- és stílustanácsadó április 24-én szerdán 17 órától az MCC Székesfehérvári Képzési Központban.
2024.04.22. -
Nyilvántartásba vették a jelölteket
Elindult a kampány a helyhatósági választásokra. Ezzel együtt a Helyi Választási Bizottság megkezdte első és egyik legfontosabb munkafolyamatát, a jelöltek nyilvántartásba vételét.
2024.04.23. -
Meddig tart még az áprilisi tél?
Az áprilist időjárás tekintetében szeszélyesnek tartják, amit tapasztalhatunk is ezekben a hetekben. Szinte az összes évszak megmutatta magát: volt 30 fok körüli nyár is néhány napra, de a télbe is visszacsöppentünk. De vajon meddig tart még a hideg időjárás?
2024.04.23.
Miért fontos a felsőoktatás? - folytatódott a Kodolányi Szabadegyetem
A kerekasztal beszélgetést Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, a sorozat fővédnöke vezette, a meghívott vendége Dr. György László, Gazdaságstratégiai ügyekért és a Tanítsunk Magyarországért Program koordinációjáért felelős kormánybiztos volt.
Gyakori jelenség, hogy ma már a fiataloknak több, látszólag egymással ellentmondó végzettsége van, de ma már tudatosan kell így készülni a világban való sikeres szereplésre – mondta előadásában dr. Szabó Péter, a KJE rektora.
dr. Szabó Péter szólt arról is, hogy az internetes világra adott adekvát válaszokat még tanulja az emberiség. Véleménye szerint az internet hatásaira a közoktatásban és a felsőoktatásban sehol Európában még nem találták meg a tökéletesen jó válaszokat. A franciák például kitiltották a számítógépeket a mobiltelefonokat az oktatási intézményekből, majd a döntést vissza is vonták. Arra, hogy az online eszközöket hogyan lehet megfelelő módon beépíteni az oktatásba, számos kutatás zajlik.
Dr. Szabó Péter előadásában szó volt arról is, hogy csak az a felsőoktatás lehet sikeres, amelyet szeretnek a hallgatók, ahol jól érzik magukat és ahol rögtön izgalmas dolgokat tanulhatnak, ezért át kellett gondolni a tantárgyi struktúrákat és a szervezési kérdéseket is.
A Szabadegyetemen Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője előadásában az úgynevezett divatszakmák problémáját is említette.
Felidézte, hogy az egyik kampányban, amikor még kisebb települések is tartoztak a választókörzetéhez, felkeresett egy családot egy Fejér megyei faluban, ahol a gyerekük éppen a fodrász vizsgájára készült. A család elmondta, azt látják, hogy a fodrászoknak jól megy a faluban, ezért az ő gyereküket is erre a pályára szánják. De felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha két, három, vagy négy fodrász lesz majd a faluban? Vargha Tamás szerint ez a jelenség ugyanúgy igaz a felsőoktatásra is, hiszen az elmúlt húsz - harminc évben láttunk mindenféle konjunktúrát. Volt ilyen jellegű konjunktúrája többek között a kommunikáció szakon is. Vargha Tamás szólt arról a dilemmáról is, amit a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése jelent. Ennek egyik hatása a felsőoktatásban az, hogy egyre több diák veszi igénybe az MI-t a dolgozatai elkészítéséhez.
Dr. György László Gazdaságstratégiai ügyekért és a Tanítsunk Magyarországért Program koordinációjáért felelős kormánybiztos szerint a cél az, hogy olyan körülményeket teremtsenek a magyar egyetemeken és kutatóközpontokban, hogy onnan Nobel-díj várományosok és Nobel-díjasok nőjenek ki. A másik fontos cél, hogy 2030-ra legyen egy magyar egyetem a top 100-ban.