-
In memoriam Gál Józsefné
Szomorú veszteség érte Székesfehérvár közösségét, nyolcvanhat éves korában elhunyt Gál Józsefné Gyalog Enikő, a Teleki Blanka Gimnázium egykori legendás biológia-földrajz szakos tanára. Férjével, Gál József tanár úrral saját gyermekeiknek tekintették tanítványaikat, ezért is volt természetes, hogy Enikő néni 2017-ben, férje halála után megalapította a tehetséges fehérvári diákokat támogató Gál Tanár Úr ösztöndíjat.
2026.07.29. -
Évtizedek a gyermekek szolgálatában – két óvodaigazgató vonul nyugdíjba
A Napsugár Óvodát vezető Mályi Lillát és az Árpád úti Óvodát igazgató Neubauer Jánosnét köszöntötte nyugdíjba vonulásuk alkalmából hétfőn dr. Cser-Palkovics András polgármester és Mészáros Attila alpolgármester. Az óvodák és a gyermekek szolgálatában eltöltött évtizedek elismeréseként Mályi Lilla Polgármesteri Elismerő Emlékérmet, Neubauer Jánosné pedig korábban Székesfehérvár Oktatásáért díjat vehetett át.
2026.07.27. -
Intermodális csomópont
2030-ig befejeződhet a székesfehérvári intermodális csomópont fejlesztése. Vitézy Dávid, Magyarország közlekedési és beruházási minisztere bejelentette, hogy szeretnék elkezdeni a székesfehérvári vasúti csomópont teljes körű átépítését.
2026.07.29. -
Van elég ivóvíz Fejérben
Az ország több pontján vízkorlátozásokat kellett bevezetni a tartós hőség miatt, Fejér vármegyében azonban továbbra is biztosított a folyamatos ivóvízellátás. A FEJÉRVÍZ Zrt. szerint elegendőek a víztermelési kapacitások, ugyanakkor a rendkívül magas nyári fogyasztás miatt a társaság tudatos vízhasználatra kéri a lakosságot.
2026.07.29.
Miért fontos a felsőoktatás? - folytatódott a Kodolányi Szabadegyetem
A kerekasztal beszélgetést Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, a sorozat fővédnöke vezette, a meghívott vendége Dr. György László, Gazdaságstratégiai ügyekért és a Tanítsunk Magyarországért Program koordinációjáért felelős kormánybiztos volt.
Gyakori jelenség, hogy ma már a fiataloknak több, látszólag egymással ellentmondó végzettsége van, de ma már tudatosan kell így készülni a világban való sikeres szereplésre – mondta előadásában dr. Szabó Péter, a KJE rektora.
dr. Szabó Péter szólt arról is, hogy az internetes világra adott adekvát válaszokat még tanulja az emberiség. Véleménye szerint az internet hatásaira a közoktatásban és a felsőoktatásban sehol Európában még nem találták meg a tökéletesen jó válaszokat. A franciák például kitiltották a számítógépeket a mobiltelefonokat az oktatási intézményekből, majd a döntést vissza is vonták. Arra, hogy az online eszközöket hogyan lehet megfelelő módon beépíteni az oktatásba, számos kutatás zajlik.
Dr. Szabó Péter előadásában szó volt arról is, hogy csak az a felsőoktatás lehet sikeres, amelyet szeretnek a hallgatók, ahol jól érzik magukat és ahol rögtön izgalmas dolgokat tanulhatnak, ezért át kellett gondolni a tantárgyi struktúrákat és a szervezési kérdéseket is.
A Szabadegyetemen Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője előadásában az úgynevezett divatszakmák problémáját is említette.
Felidézte, hogy az egyik kampányban, amikor még kisebb települések is tartoztak a választókörzetéhez, felkeresett egy családot egy Fejér megyei faluban, ahol a gyerekük éppen a fodrász vizsgájára készült. A család elmondta, azt látják, hogy a fodrászoknak jól megy a faluban, ezért az ő gyereküket is erre a pályára szánják. De felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha két, három, vagy négy fodrász lesz majd a faluban? Vargha Tamás szerint ez a jelenség ugyanúgy igaz a felsőoktatásra is, hiszen az elmúlt húsz - harminc évben láttunk mindenféle konjunktúrát. Volt ilyen jellegű konjunktúrája többek között a kommunikáció szakon is. Vargha Tamás szólt arról a dilemmáról is, amit a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése jelent. Ennek egyik hatása a felsőoktatásban az, hogy egyre több diák veszi igénybe az MI-t a dolgozatai elkészítéséhez.
Dr. György László Gazdaságstratégiai ügyekért és a Tanítsunk Magyarországért Program koordinációjáért felelős kormánybiztos szerint a cél az, hogy olyan körülményeket teremtsenek a magyar egyetemeken és kutatóközpontokban, hogy onnan Nobel-díj várományosok és Nobel-díjasok nőjenek ki. A másik fontos cél, hogy 2030-ra legyen egy magyar egyetem a top 100-ban.