-
Népművelők vándorgyűlése
A kétnapos szakmai fórumon résztvevők megismerkedhettek a város és környéke nevezetességeivel, ezután előadások és műhelymunka szerepelt a programban, valamint átadták a MANE kitüntetéseit is. A kétnapos Vándorgyűlést a Magyar Népművelők Egyesülete 2026. évi közgyűlése zárja.
2026.05.21. -
Kórházi felügyelő tanács tagokat keresnek
Nyilvános felhívást tett közzé az egészségügyi intézmény. Olyan egészségügyi területen tevékenykedő társadalmi szervezetek jelentkezését várják, amelyek részt kívánnak venni az egészségügyi intézmény kórházi felügyelő tanácsának munkájában. Jelentkezni 2026. június 30-ig lehet.
2026.05.21. -
Vándorgyűlés a Táncházban
Érdekes és előremutató előadások várták az érdeklődőket a Népművelők 42. Vándorgyűlésén a székesfehérvári Táncházban. A Vándorgyűlés eredetileg három napos lett volna, azonban a pénteki programnap elmarad.
2026.05.21. -
Drogdílereket fogtak el
Hét kábítószer-kereskedőt vettek őrizetbe Fejér vármegyében. Seregélyesi, perkátai és fehérvári személyeket gyanúsítanak azzal, hogy tiltott szert árultak. Többek között több mint egy kg kristályos anyagot foglaltak le a rendőrök a házkutatások során.
2026.05.20.
Meg nem rendült törhetetlen hűség - bemutatták a Nagy Háborúról szóló könyvet
Csütörtökön a Városháza Dísztermében mutatták be a Székes- fehérvár, Magyarország és a Nagy Háború című könyvet, amelyet Szakály Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója szerkesztett. A kötet, amely az „…egy ezred év viharaiban meg nem rendült törhetetlen hűség” alcímet viseli, 17 szerző írását tartalmazza és emléket állít a fehérvári családoknak is.
2016.03.03. 19:30 |
Csütörtökön a Városháza Dísztermében mutatták be a Székesfehérvár, Magyarország és a Nagy Háború című könyvet, amelyet Szakály Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója szerkesztett. A kötet, amely az „…egy ezred év viharaiban meg nem rendült törhetetlen hűség” alcímet viseli, 17 szerző írását tartalmazza és emléket állít a fehérvári családoknak is.

A Székesfehérvár, Magyarország és a Nagy Háború című könyv összesen 19 írást és számos érdekes, különleges információt tartalmaz az első világháború korszakának mindennapjairól, divatirányzatairól és a háború hősei, a huszárok „média megjelenéseiről”. A könyvbemutatón Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője köszöntötte a megjelenteket, kiemelve, hogy az első világháborúban mintegy 10 millió ember halt meg, 20 millióan kerültek ki rokkantan a világégésből, amely átformálta az emberek gondolkodását, megváltoztatta környezetét és megszűntette a „tolsztoji határt” háború és béke között.

„Nagyapáink és dédapáink harcoltak még az első világháborúban és a mi nemzedékünk az a generáció, akik még kis gyermekként találkozhattak az akkor már idős hősökkel, így kötelességünk, hogy soha ne szakadhasson meg az emlékezés fonala. A városunk és a nemzetünk iránt is kötelességünk, hogy felidézzük ebben a vérben és vasban eltöltött 52 hónap eseményeit, összegyűjtsük a nagy háború emlékeit, hogy a következő nemzedékek számára is kutathatóvá, átélhetővé váljon a múlt.” - fogalmazott Vargha Tamás, aki köszönetet mondott Szakály Sándornak a könyvért, amely emléket állít Székesfehérvár katonáinak és a fehérvári családoknak.

Dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Főiskola rektor-helyettese a főiskola nevében köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy a KJF történelemtudományi tanszéke fontosnak tartja, hogy minden évben megemlékezzen azokról az eseményekről, amelyeknek aktualitása van történelmi évfordulók, jubileumok kapcsán. A rektor-helyettes hangsúlyozta, hogy a könyv különleges információkat közöl és hasznos olvasmány lesz mindenki számára.

A kötet szerkesztője, Szakály Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója elmondta, hogy 17 szerző 19 írását tartalmazza A Székesfehérvár, Magyarország és a Nagy Háború című könyv, a szerzők közül tízen a Kodolányi János Főiskola munkatársai. A könyvben található írásokról szólva elmondta, hogy vannak olyanok, amik szélesebb perspektívából nyújtanak kitekintést az első világháború egészére, míg számos írásnak erősen lokális vonatkozása van, sok fehérvári történettel. A szerkesztő kiemelte Demeter Zsófia „Mata Hari overálban” című írását, amely a történelem divatra gyakorolt hatását elemzi. Szólt Sávoly Tamás kutatásáról is, aki a Székesfehérvári 10-es huszárok a közmédiában címmel közöl érdekes értekezést, az akkori közszolgálati „média megjelenéseket” elemezve, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda alapján.

Szakály Sándor bemutatta a Veritas Történetkutató Intézet munkáját is. Az intézet 2014-ben alakult, az elmúlt időszakban számos konferenciát szerveztek, több könyv és füzetsorozatot indítottak el. „A történelemben a tényeknek is van szerepe” – fogalmazta meg az intézet ars poeticáját Szakály Sándor, aki megemlített néhány olyan tényt is, amely sokak számára tűnhet szentségtörésnek. Ilyen például, hogy a magyarországi zsidóság vagyonvesztését 1938-tól nem 1945-ig, hanem 1949-ig kell vizsgálni, ugyanis a folyamat nem zárult le a világháborúval, jelentős zsidó vagyonok kerültek a Szovjetunióba. A Don-kanyarral kapcsolatban pedig azt az álláspontot képviseli, hogy a 2. magyar hadseregben 1942 áprilisától 1943 áprilisáig mintegy 250 ezer katona és munkaszolgálatos teljesített szolgálatot, közülük az összveszteség – elesett, eltűnt, megsebesült, hadifogságba került – mintegy 125 ezerre tehető. Ez hatalmas szám, de arról nincs szó, hogy az egész hadsereg odaveszett volna a Don-kanyarnál – hívta fel a figyelmet.