-
121 éve született Romhányi
Dr. Romhányi György professzor születésének 121. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Székesfehérváron. A résztvevők megkoszorúzták az Oskola utcában található Romhányi-emléktáblát, majd a Hiemer-házban az emlékülés keretében adták át a 2025. és 2026. évi Romhányi Díjat.
2026.09.14. -
Fehérvár legyen az ország mintavárosa – szakmai fórum és közösségi tervezés
A 2038-as Szent István Emlékévhez is kapcsolódik az a nagyszabású vízió, amely Székesfehérvár európai szintű versenyképességének további erősítését célozza. A stratégiát a helyi közösségek bevonásával szeretnék megvalósítani, így várhatóan októberben megkezdődik a program társadalmasítása.
2026.09.14. -
Romhányi Györgyre emlékeztek
Romhányi Györgyre emlékeztek a pályatársak az Oskola utcai emléktáblánál. A koszorúzást tudományos rendezvény és ünnepélyes díjátadó követte a Hiemer-házban.
2026.09.15. -
Fehérvár a következő évtizedben
Hazánkban a megyei jogú városok között Székesfehérváron a legjobb élni, legalábbis az Egyensúly Intézet elmúlt három évben végzett felmérései szerint. A szervezet most egy Kelet-közép európai összehasonlítást is készített.
2026.09.14.
A Wannsee konferencia 78. évfordulóján emlékeztek a holokauszt áldozataira
A 78 esztendeje, Berlin egyik városrészében, Wannsee-ben történt - az európai zsidóság kiirtásáról rendelkező - titkos konferencia évfordulója alkalmából emlékeztek meg a holokauszt áldozatairól Fehérváron.
A német nácik kezdetben azt forszírozták, hogy a zsidók vándoroljanak ki Palesztinába, - Izrael állam később, 1948-ban alakult meg - azonban ez nem vált be, ekkor határozták el, hogy helyben, Európában pusztítják el a zsidókat. 11 millió emberről volt szó.” - hangsúlyozta emlékező beszédében Deák Gábor, a Raoul Wallenberg Egyesület alapító tagja.
„A végső megoldásról döntő konferencia résztvevői, - akik egyébként feltételezhetően családjukat szerető emberek voltak - hidegvérrel és minden emberi érzést mellőzve küldték halálba gyermekek, anyák és idős emberek millióit, csak azért mert zsidóknak születtek. A döntés a résztvevők egyetértésével született meg, illetve akinek némi kételye volt, ennek nem adott hangot. Akik megakadályozhatják volna e módszeresen kitervelt és végrehajtott népirtást, későn cselekedtek. A késlekedésük milliók tragédiájához vezetett. Nemcsak azok tragédiáját jelentette, akik meghaltak, a túlélők, sőt még a leszármazottak is egész életükben szenvednek elpusztított hozzátartozóik hiányától.
Emlékezzünk arra, amit Európa ez a gyönyörű földrész, a művészet és a filozófia bölcsője megtapasztalt. A gonosz végigsöpört Európa, ezen belül Magyarország földjén. A náci Németország által kidolgozott terv eredményeként 6 millió - köztük közel 3 ezer székesfehérvári és környékéről elhurcolt zsidó ember - pusztult el a megsemmisítő és munkatáborokban. A holokauszt nemcsak a zsidó nép tragédiája, hanem Európa soha ki nem törölhető szégyene, civilizált világunk megbocsáthatatlan csődje.
Nekünk, utódoknak kötelességünk emlékezni és emlékeztetni, hogy soha többet ne ismétlődjön a történelem ezen sötét időszaka. Fel kell lépnünk és hangot kell adnunk minden ordas eszme megnyilvánulása ellen, mert már Babits Mihály is megfogalmazta a Jónás könyvében: „vétkesek közt cinkos aki néma.” - emelte ki beszédében Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke.
A létezés eufóriája című dokumentumfilmet a megemlékezést követően vetítették a Cinema Cityben. Az alkotás annak a táncszínházi előadásnak a megszületéséről szól, amely az Auschwitz-Birkenauból 20 évesen egyedül hazatérő Fahidi Éva és egy fiatal táncosnő életéről mesél, a két test párbeszédével. Az est vendégei voltak Szabó Réka, rendező és Kovács Claudia, operatőr, akikkel Gyimesi Edit, filmesztéta beszélgetett.