Magyarnak lenni erkölcsi lendület - Sík Sándor szimpózium a Városházán

Sík Sándor születésének százharmincadik évfordulója alkalmából szervez nagyszabású szimpóziumot az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány.

Az előadók ismertették a költő, esztéta életét, pályáját, ismeretlen költeményeit, irodalomtörténeti munkásságát, verseinek sokszínűségét, valamint beszéltek irodalmi kapcsolatairól is. A szimpóziummal a szervezők célja az volt, hogy Sík részben elfeledett művészetét és európai horizontját a hazai közönség számára elérhetővé és befogadhatóvá tegyék. A Városháza Dísztermében megrendezett eseményt a Magyar Művészeti Akadémia és Székesfehérvár Önkormányzata támogatta.

A résztvevőket köszöntötte Mészáros Attila alpolgármester is, aki felelevenítette a költő, író életrajzának legfontosabb elemeit, aki fiatalkorától fogva foglalkozott az irodalom szinte minden ágával.

Székesfehérvár alpolgármestere felidézte Sík Sándornak azt megrendítő vallomását is, amelyet egy 1936-os előadássorozatában mondott a magyarságról: "Magyarnak lenni Szent István tanítása szerint erkölcsi fogalom. […] még senkit sem tesz magyarrá az, hogy magyarul beszél. Ez még nagyon kevés. Senkit sem tesz magyarrá még az sem, hogy a vére magyar, sőt még az sem, hogy magyarnak vallja magát: a magyarságot erkölcsi küzdelemmel, Isten-sürgette cselekvésével úgy kell kiküzdenie… Magyarnak lenni: erkölcsi lendület. Magyarnak lenni: hit. Hit a magyarság hivatásában. Hit abban, hogy Isten akar velünk valamit, és hogy a magyarság képes megvalósítani ezt az isteni gondolatot."

Életrajzából felidézte azt is, hogy 1947-ben a piarista rend tartományfőnökének választják, így 1949-ben ő kényszerül a szerzetesrendek feloszlatásakor és a piaristák létszámának csökkentésekor eldönteni, ki folytathatja hivatását szerzetesi közösségben. Ugyanebben az évben – sokakkal együtt – kizárják az MTA-ból. Bár felkérték, hogy csatlakozzon az Állami Egyházügyi Hivatalhoz és az Opus Pacis papi békemozgalomhoz, mindkettőt elutasította.

A szimpózium nyitó előadását Prof. Dr. Szörényi László professor emeritus, József Attila-, Arany János-, Széchenyi-díjas irodalomtörténész tartotta.

Dr. Szörényi László elsőként Sík Sándor István király című drámájáról beszélt a hallgatóságnak, amely István király egyetlen napját, 1038. augusztus 14-ről 15-re virradó estéjét-éjszakáját dramatizálja. Kiemelte, hogy Sík művében a pogányság csak álcája az ősmagyar hedonizmusnak, amelyet Vazul testesít meg és nem két vallás összecsapásáról van szó, hiszen "a konc körüli vetekedésben" az ősmagyar vallás már csak lepel. Dr. Szörényi László szólt arról a művészi alapállásról is, amelyet Sík Sándor legnagyobb mesterével, Prohászka Ottokárral együtt vallott, hogy a kereszténységnek mindig az élet gazdagításán kell munkálkodnia.

A szimpóziumon részt vett Dr. Bakonyi István, József Attila-díjas irodalomtörténész, Dr. Urbán László, Csuka Zoltán-díjas irodalomtörténész és Dr. Urbán Péter író is. A rendezvény moderátora Takács Tamás, az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány irodalmi vezetője volt.