-
A földön túl
December 22-én, hétfőn 18 órától a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ havi irodalmi estjén ezúttal A földön túl témakör kerül fókuszba. Kozáry Ferenc vezetésével a beszélgetés a költészet tágabb horizontjaira hívja a résztvevőket: szó lesz földöntúli élményekről, határátlépésekről és arról, hogyan jelenik meg mindez a versek világában.
2025.12.19. -
Könyvtárak nyitvatartása
Ünnepi működési rendre váltanak a székesfehérvári könyvtárak az év utolsó heteiben. Az intézmények nyitvatartása az alábbiak szerint alakul. Az új esztendőben január 6-án várják újra az olvasókat.
2025.12.19. -
Népek karácsonya
Évzáró rendezvényét tartotta a Vörösmarty Társaság csütörtökön délután. A népek karácsonya címet viselő programra, a társaság kórusa készült ünnepi műsorral.
2025.12.19. -
Comenius koncert
A Comenius Kórus Bakonyi István moderálásával, a Szent Imre Templomban köszöntötte karácsonyt. Az bensőséges hangulatú esten a kórus irodalom gyöngyszemeinek dallamai csendültek fel.
2025.12.19.
Magyar hadizászlók - Kossuth díjas grafikus könyvét mutatták be Fehérváron
Somogyi Győző: Magyar hadizászlók című könyvének nyilvános bemutatójára került sor a Vörösmarty Színház Cyrano kávézójában. A kötetben megtalálhatóak legrégebbi zászlaink, valamint a nemzeti hadsereg és a magyar honvédség zászlói is. A Kossuth-díjas grafikussal, aki negyven éve kutatja és rajzolja a magyar történelmi viseleteket Vargha Tamás honvédelmi államtitkár beszélgetett.
2013.04.24. 18:38 |
Somogyi Győző: Magyar hadizászlók című könyvének nyilvános bemutatójára került sor a Vörösmarty Színház Cyrano kávézójában. A kötetben megtalálhatóak legrégebbi zászlaink, a kora újkori magyar zászlók, valamint a nemzeti hadsereg és a magyar honvédség zászlói is. A Kossuth-díjas grafikussal, aki negyven éve kutatja és rajzolja a magyar történelmi viseleteket Vargha Tamás honvédelmi államtitkár beszélgetett.
A zászló kultúrájának jelentőségéről szólva Somogyi Győző elmondta, hogy Európa orzságait járva mindenhol zászlóerdő fogadja a látogatót. „Nemzeti, tartományi, városi zászlók erősítik a helyiek önértékelését, ezzel szemben Magyarországon mintha még mindig szégyenlenénk felvállalni önmagunkat, pedig igényeljük az önazonosságot.” - emelte ki a könyvbemutató beszélgetés során a Kossuth-díjas grafikus, aki szerint a kommunizmus alatt szoktatták le a magyarságot a zászlókkal való önkifejezésről, amikor a piros-fehér -zöld nemzeti lobógót éppen csak megtűrték a vörös zászló árnyékában.
Somogyi Győző elmondta, a magyar zászló története három nagy korszakra osztható fel. Az első, a honfoglalástól 1000-ig tartó időszak a turul zászló kora. A második a keresztény királyság időszakának lobogója, mely Szent Istvántól 1800-ig tart. E kor zászlaja a vörös-fehér vízszintes vonalazású, más néven Árpád-sávos zászló, amelyről a grafikus elmondta, hogy annak korai ábrázolása már Szent István dénárján is jelen van, amelyet 1006 előtt adtak ki. Nemzeti lobogónk harmadik nagy korszaka a piros-fehér-zöld zászló, mely az 1800-as években alakult ki. A mai lobogónk a francia trikolor hatását mutatja, nemzeti zászlók, mint ahogyan nemzetállamállamok sem léteztek a francia forradalom előtt.
A könyvbemutató beszélgetés során Somogyi Győző elárulta, régi vágya, hogy sok más államhoz hasonlóan Magyarországon is ünnepljük meg a legfőbb nemzeti jelképet, erre nyújtana alkalmat a Magyar Zászló Napja. Vargha Tamás államtitkár elmondta, hogy törvényjavaslat készül a témában.
A beszélgetésen számos érdekességet tudhatott meg a hallgatóság, többek között azt is, hogy a legrégibb, eredetiben fennmaradt magyar zászló az 1290-es évekből származik és egy svájci kolostorban találták meg. Az ezt követő legrégebbi lobogó már a mohácsi vész utáni korszakból való.


