-
Előadás az aranyforintról
Weisz Boglárka, az ELTE Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa tart előadást február 19-én a Károly Róbert által bevezetett, értékálló aranyforintról a Városi Levéltár és Kutatóintézetben.
2026.02.17. -
FEZEN-jegyárforduló!
Február 18-án éjfélkor emelkednek a 2026-os FEZEN-napijegyek árai, de addig még mindenki megválthatja a kedvezményes áru napi belépőjét a nyári fesztiválszezon egyik első nagy rendezvényére.
2026.02.17. -
Fecsegő Dolhai Attilával
Folytatódott a Fecsegő a Nyitrai úti Közösségi Házban. A találkozón Dolhai Attila a Vörösmarty Színház igazgatója volt Silye Sándor vendége.
2026.02.17. -
Lélekablak - A szabadság ára
Kivételes visszatekintés részesei lehettek a Városháza Dísztermébe látogató irodalombarátok. Rékasi Károly előadásában az emigrációba kényszerített Márai Sándor gondolatait ismerhették meg.
2026.02.17.
Magyar hadizászlók - Kossuth díjas grafikus könyvét mutatták be Fehérváron
Somogyi Győző: Magyar hadizászlók című könyvének nyilvános bemutatójára került sor a Vörösmarty Színház Cyrano kávézójában. A kötetben megtalálhatóak legrégebbi zászlaink, valamint a nemzeti hadsereg és a magyar honvédség zászlói is. A Kossuth-díjas grafikussal, aki negyven éve kutatja és rajzolja a magyar történelmi viseleteket Vargha Tamás honvédelmi államtitkár beszélgetett.
2013.04.24. 18:38 |
Somogyi Győző: Magyar hadizászlók című könyvének nyilvános bemutatójára került sor a Vörösmarty Színház Cyrano kávézójában. A kötetben megtalálhatóak legrégebbi zászlaink, a kora újkori magyar zászlók, valamint a nemzeti hadsereg és a magyar honvédség zászlói is. A Kossuth-díjas grafikussal, aki negyven éve kutatja és rajzolja a magyar történelmi viseleteket Vargha Tamás honvédelmi államtitkár beszélgetett.
A zászló kultúrájának jelentőségéről szólva Somogyi Győző elmondta, hogy Európa orzságait járva mindenhol zászlóerdő fogadja a látogatót. „Nemzeti, tartományi, városi zászlók erősítik a helyiek önértékelését, ezzel szemben Magyarországon mintha még mindig szégyenlenénk felvállalni önmagunkat, pedig igényeljük az önazonosságot.” - emelte ki a könyvbemutató beszélgetés során a Kossuth-díjas grafikus, aki szerint a kommunizmus alatt szoktatták le a magyarságot a zászlókkal való önkifejezésről, amikor a piros-fehér -zöld nemzeti lobógót éppen csak megtűrték a vörös zászló árnyékában.
Somogyi Győző elmondta, a magyar zászló története három nagy korszakra osztható fel. Az első, a honfoglalástól 1000-ig tartó időszak a turul zászló kora. A második a keresztény királyság időszakának lobogója, mely Szent Istvántól 1800-ig tart. E kor zászlaja a vörös-fehér vízszintes vonalazású, más néven Árpád-sávos zászló, amelyről a grafikus elmondta, hogy annak korai ábrázolása már Szent István dénárján is jelen van, amelyet 1006 előtt adtak ki. Nemzeti lobogónk harmadik nagy korszaka a piros-fehér-zöld zászló, mely az 1800-as években alakult ki. A mai lobogónk a francia trikolor hatását mutatja, nemzeti zászlók, mint ahogyan nemzetállamállamok sem léteztek a francia forradalom előtt.
A könyvbemutató beszélgetés során Somogyi Győző elárulta, régi vágya, hogy sok más államhoz hasonlóan Magyarországon is ünnepljük meg a legfőbb nemzeti jelképet, erre nyújtana alkalmat a Magyar Zászló Napja. Vargha Tamás államtitkár elmondta, hogy törvényjavaslat készül a témában.
A beszélgetésen számos érdekességet tudhatott meg a hallgatóság, többek között azt is, hogy a legrégibb, eredetiben fennmaradt magyar zászló az 1290-es évekből származik és egy svájci kolostorban találták meg. Az ezt követő legrégebbi lobogó már a mohácsi vész utáni korszakból való.


