2. Kultúra

Magyar hadizászlók - Kossuth díjas grafikus könyvét mutatták be Fehérváron

Somogyi Győző: Magyar hadizászlók című könyvének nyilvános bemutatójára került sor a Vörösmarty Színház Cyrano kávézójában. A kötetben megtalálhatóak legrégebbi zászlaink, valamint a nemzeti hadsereg és a magyar honvédség zászlói is. A Kossuth-díjas grafikussal, aki negyven éve kutatja és rajzolja a magyar történelmi viseleteket Vargha Tamás honvédelmi államtitkár beszélgetett.
2013.04.24. 18:38 |
Somogyi Győző: Magyar hadizászlók című könyvének nyilvános bemutatójára került sor a Vörösmarty Színház Cyrano kávézójában. A kötetben megtalálhatóak legrégebbi zászlaink, a kora újkori magyar zászlók, valamint a nemzeti hadsereg és a magyar honvédség zászlói is. A Kossuth-díjas grafikussal, aki negyven éve kutatja és rajzolja a magyar történelmi viseleteket Vargha Tamás honvédelmi államtitkár beszélgetett.
KÉPGALÉRIA a könyvbemutatóról
A zászló kultúrájának jelentőségéről szólva Somogyi Győző elmondta, hogy Európa orzságait járva mindenhol zászlóerdő fogadja a látogatót. „Nemzeti, tartományi, városi zászlók erősítik a helyiek önértékelését, ezzel szemben Magyarországon mintha még mindig szégyenlenénk felvállalni önmagunkat, pedig igényeljük az önazonosságot.” - emelte ki a könyvbemutató beszélgetés során a Kossuth-díjas grafikus, aki szerint a kommunizmus alatt szoktatták le a magyarságot a zászlókkal való önkifejezésről, amikor a piros-fehér -zöld nemzeti lobógót éppen csak megtűrték a vörös zászló árnyékában.
Somogyi Győző elmondta, a magyar zászló története három nagy korszakra osztható fel. Az első, a honfoglalástól 1000-ig tartó időszak a turul zászló kora. A második a keresztény királyság időszakának lobogója, mely Szent Istvántól 1800-ig tart. E kor zászlaja a vörös-fehér vízszintes vonalazású, más néven Árpád-sávos zászló, amelyről a grafikus elmondta, hogy annak korai ábrázolása már Szent István dénárján is jelen van, amelyet 1006 előtt adtak ki. Nemzeti lobogónk harmadik nagy korszaka a piros-fehér-zöld zászló, mely az 1800-as években alakult ki. A mai lobogónk a francia trikolor hatását mutatja, nemzeti zászlók, mint ahogyan nemzetállamállamok sem léteztek a francia forradalom előtt.
A könyvbemutató beszélgetés során Somogyi Győző elárulta, régi vágya, hogy sok más államhoz hasonlóan Magyarországon is ünnepljük meg a legfőbb nemzeti jelképet, erre nyújtana alkalmat a Magyar Zászló Napja. Vargha Tamás államtitkár elmondta, hogy törvényjavaslat készül a témában.
A beszélgetésen számos érdekességet tudhatott meg a hallgatóság, többek között azt is, hogy a legrégibb, eredetiben fennmaradt magyar zászló az 1290-es évekből származik és egy svájci kolostorban találták meg. Az ezt követő legrégebbi lobogó már a mohácsi vész utáni korszakból való.
 A könyvbemutatón Vargha Tamás államtitkár felhívta a figyelmet a Zrínyi kiadó másik kiadványára, a Kis magyar hadtörténet című könyvre is, amely olvasmányos formában, ugyanakkor a tudományos követelményekből nem engedve mutatja be Magyarország hadtörténetét.

Kultúra

Összes

  1. XVI. Zenélő Kultúr Udvar

    Az Oskola utca 10. szám alatti, a Városi Képtár – Deák Gyűjteménynek is otthont adó belvárosi lakóház udvara adott otthon a Zenélő Kultúr Udvar programnak. A Fehérvári Polgárok Egyesülete immár XVI. alkalommal szervezte meg ezt a színekben és dallamokban gazdag rendezvényt, amelynek során a színpadon zenészek, énekesek, színjátszók váltották egymást, változatos műsort kínálva a közönségnek.

    2026.08.22.

  2. Fivérek a Díszudvaron

    A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.

    2026.08.22.

  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.

  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.