Ma este látványos csillaghullás - a Perseidák érkeznek

 A közhiedelemben augusztus szerepel a hullócsillagok hónapjaként. Kis szerencsével azonban az esztendő bármely részében láthatók ezek a - csillagászok által meteornak hívott - jelenségek. Az emberek többsége nyáron gyakrabban tartózkodik az éjszakai ég alatt, mint január elején vagy november közepén, nem csoda, hogy ilyenkor lát több felvillanást. A hullócsillag elnevezés nagyon szép és szemléletes, de szerencsére nem pontos. Egy olyan átlagcsillag ugyanis, mint a mi Napunk, több mint százszor nagyobb átmérőjű, és 300 ezerszer nagyobb tömegű, mint a Föld. Nem lenne itt jó világ, ha igazi csillagok hullanának az égből. 

 Valójában apró porszemekről van szó, melyeket az üstökösök bocsátanak ki, a kiáramló anyag aztán laza halmazokat alkotva kering tovább a Nap körül. Bolygónk időnként áthalad egy-egy meteorfelhőn, s annak részecskéi a légkörbe nagy sebességgel érkezve, a súrlódástól felizzanak és elégnek. Közben a levegőt is felhevítik, ami sugározni kezd. Így keletkezik az a szép fényes csík vagy felvillanás, amit tehát egy piciny porszem okoz nagy mozgási energiája révén. A nagyobb kavicsdarabok már látványos szikrák, tűzgömbök kiváltói lehetnek. Az augusztusi csillaghullást okozó meteorfelhőt a Swift-Tuttle üstökös hagyta ránk. „Ügyelt” arra is, hogy ne tartalmazzon veszélyesen nagy darabokat, így békés tűzijáték várható szerdán este.

 Érdemes megfigyelni, hogy a fényes csíkok látszólag egy közös égi pontból indulnak ki. A szakemberek radiánsnak nevezik ezt a helyet, és az alapján sorolják őket rajokba, hogy melyik csillagképben található az a bizonyos pont. Az augusztus raj a Perseus csillagképről a Perseida nevet kapta. A Föld tulajdonképpen már július 17-e körül belépett ebbe a felhőbe és augusztus 20-a után hagyja el. A számítások szerint idén kisebb kitörése várható a Perseidáknak, amelyre 2004. augusztus 11-én, szerdán 22 óra 54 perc körül kerül sor és kb. fél-egy órán keresztül tart majd. Ez azt jelenti, hogy a hullócsillagok száma a szokásos száz helyett akár duplájára is emelkedhet.

 A szakemberek rögzítik a felvillanások számát, helyét, erősségét, majd az adatokat összegyűjtve és feldolgozva fontos információkat kapnak a meteorfelhő szerkezetéről. Érdekes módon főleg amatőrcsillagászok végzik ezt a munkát, de a szakcsillagászok számára nélkülözhetetlen ez a segítség.

 A Perseidák többször megtréfált már bennünket. Időnként „összefutunk” kisebb-nagyobb, addig nem ismert csomósodásokkal a meteorfelhőben, vagy a raj mozgásában bekövetkező apróbb ingadozások befolyásolják a maximum időbeli jelentkezését. Az elmúlt hetekben már voltak kisebb sűrűsödések, érdemes tehát augusztus 11-e előtti és utáni napokon is figyelemmel kísérni a jelenséget.

 A fehérvári csillagászok szokásos évi észlelőtáborukat mindig ilyenkorra időzítik, s ez idén sem lesz másként. Zala megye egy eldugott helyén végzik munkájukat, a csillagda tehát nem lesz nyitva, de a megfigyeléshez egyébként sincs szükség semmilyen műszerre vagy távcsőre. Legfontosabb „tudományos segédeszköz” egy pokróc a város szélén (vagy zavaró fényektől mentes helyen). Le kell teríteni a fűbe, és hanyatt fekve élvezni a látványt. A Perseidák radiánsa az észak-keleti horizont közelében lesz, innen látszanak majd sugárirányban kiindulni a meteorok és több órán keresztül is jöhetnek nagy intenzitással. Célszerű tehát „hosszabb távra” berendezkedni.

 Azt mondják, ha valaki hullócsillagot lát és kíván valamit, az teljesülni fog. Nos ezt a csillagászok nem tudják garantálni -írja Trupka Zoltán a Szabadművelődés Háza népművelője, de azt igen, hogy a hétköznapok rohanásában lelki világunknak jót fog tenni a csillagos égbolt és az égi tűzijáték látványa.