Lukács László német nyelvű néprajzi tanulmánykötetét mutatták be

Objekte, Lebensformen, Volksbräuche - Thematische Volkskundliche Abhandlungen címmel mutatták be szerdán Lukács László néprajzi tanulmánykötetének német nyelvű kiadását. A kötet tovább öregbíti Székesfehérvár és Fejér megye jó hírét és népszerűsíti tudományos eredményeit Európában. A könyv 31 tanulmányt tartalmaz, amelyek főként nemzetközi konferenciákon hangzottak el. 

Lukács László néprajzkutató német nyelvű kötetét dr. Kisbán Eszter néprajzkutató, egyetemi tanár mutatta be, a fordításról Lukács Miklós szakfordító beszélt. A rendezvényen Horváth Miklós Csaba tanácsnok, önkormányzati képviselő köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy a könyv nagy érdeklődésre tarthat számot, hiszen Lukács László munkásságának szerteágazó bemutatása ez a kötet. Horváth Miklós Csaba

köszönetet mondott Székesfehérvár Önkormányzata nevében a könyvért, amelyből hasznos ismereteket szerezhet az olvasó és amely elviszi Székesfehérvár és Fejér megye jó hírét Európában.

Dr. Kisbán Eszter néprajzkutató elmondta, hogy a kötet 31 tanulmányt tartalmaz, amelyek főként nemzetközi konferenciákon hangzottak el. "Ha időben próbáljuk elhelyezni a tanulmányokat, a jelentől a késő középkorig és a kora reneszánszig terjed az az időtáv amit az írások felölelnek, földrajzilag pedig Magyarországtól a Svájc-Németország-Franciaország hármas határig tart a tanulmányok hatósugara." - emelte ki  dr. Kisbán Eszter. 

 

Lukács László magyar nyelvű, "Tárgyak, életformák, népszokások" című tanulmánykötete 2012-ben jelent meg. Szó van benne többek között a Szent István Király Múzeum néprajzi gyűjteményében található juhászládákról és kelengyeládákról, a fehérvári bicskáról, Szent Donát tiszteletéről, Szent Sebestyén kultuszáról Közép-Dunántúlon, a mohai tikverőzésről és a farsangi alakoskodó szokásokról is. Lukács László szerint könyve a Gunda Béla és Kós Károly által járt ösvényen halad, meglehetősen szerteágazó kutatási témákkal. A kötet legrégebbi tanulmánya a zámolyi udvarokról szól, amelyet a szerző még debreceni egyetemi hallgató korában írt, 1973-ban. Szerepel benne a karácsonyfa témája is, amiről doktori értekezést írt 2006-ban. A legfrissebb, a fehérvári bicskáról szóló tanulmány 2011-ben született.