-
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Lucian Freud önarcképei - különleges tárlatra visz az Exhibition on Screen sorozat
A kortárs brit művészet 2011-ben elhunyt mestere, Sigmund Freud unokája azok közé a 20. századi művészek közé tartozott, akik évtizedeken át következetesen irányították figyelmüket újból és újból önmagukra, s folyamatosan rögzítették önképük változásait. Amikor megkérdezték Lucian Freudtól, hogy jó modellje-e önmagának, azt válaszolta: „Nem, nem fogadom el azt, amivel akkor szembesülök, amikor magamra nézek, és már itt kezdődik a probléma.” Éppen ez a „probléma” az, ami Freud önarcképeit annyira lenyűgözővé teszi. Minden képével újrakezdte önmaga megfogalmazását.
A kiállítás hét évtized műveit gyűjti egybe, a legkorábbi kép 1939-ben, a legutolsó pedig 64 évvel később készült. A válogatás, és az erről készült film lenyűgöző betekintést nyújt mind a világhírű alkotó pszichéjébe, mind művészi fejlődésébe.
A képek nemcsak az öregedés folyamatáról számolnak be, de az önreprezentáció, az önértékelés változásait is tükrözik. Ifjúságában még görög hősnek, Acteonnak látjuk a festőt, végül pedig megereszkedett öregembernek, aki meztelenül áll velünk szemben fűző nélküli bakancsában. Alkotói módszereit a vonalak által dominált, korai grafikus hatású munkáitól egészen a vastag ecsetvonásokból épülő, pasztózus festményekig követhetjük, amelyekben megtalálta a maga stílusát.