Luca napja - népszokások, hiedelmek, babonák

A legboszorkányosabb nap december tizenharmadika, Luca napja. Ez a népi jóslásban alkalmas volt termékenység varázslásra, házasság-, halál- és időjóslásra, termésbecslésre egyaránt.

Számos vidéken a legények bosszantó tréfákat űztek Luca előestéjén. Leszedték és elcserélték a lányos házak kapuit, szalmával torlaszolták el a bejáratot, szétszedték a szekeret, majd a háztetőn állították össze, vagy a kútba dobták.
Karácsony havának a legboszorkányosabb napja, december 13-a, amiről a régi kalendáriumok úgy emlékeznek meg, hogy: "Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja".

Ez a nap az 1582-ben bevezetett Gergely-féle naptárreformig, a téli napforduló időpontját jelölte és az év legrövidebb nappala és a leghosszabb éjszakája volt.

Ám az óta az időszámítás, a csillagászati tél kezdetét, a valóságnak megfelelően, a Nap-járásához igazítva december 22-éhez kapcsolja, ugyanakkor megmaradtak és itt-ott még ma is élnek az ókeresztény vértanú, Szent Luca névünnepéhez tapadt, pogány napfordulós hagyományok.