Nagyobb már nem is lehetne a titkolózás a német diszkont-élelmiszerlánc, a Lidl magyarországi megjelenésével kapcsolatban. A székesfehérvári logisztikai központ átadását azonban minden jel szerint erőszakos regionális terjeszkedés követi. Csehországban a Lidl 14 üzletet nyitott, Magyarországon a Világgazdaság értesülései szerint egyelőre 10 városban telepedne meg, a későbbi tervek pedig száznál is több üzlet nyitásáról szólnak.
Nagyobb már nem is lehetne a titkolózás a német diszkont-élelmiszerlánc, a Lidl magyarországi megjelenésével kapcsolatban. A székesfehérvári logisztikai központ átadását azonban minden jel szerint erőszakos regionális terjeszkedés követi. Csehországban a Lidl 14 üzletet nyitott, Magyarországon a Világgazdaság értesülései szerint egyelőre 10 városban telepedne meg, a későbbi tervek pedig száznál is több üzlet nyitásáról szólnak.
A Lidl meglehetősen kétes hírnevet szerzett magának azzal, hogy következetesen hallgat tevékenységéről és terveiről. A Schwarz-csoporthoz tartozó üzletlánc nem bocsát ki sajtóközleményeket, vezetői nem adnak interjút. A csoportról, és magáról a Lidl-ről szóló információk zöme tehát független elemzőktől érkezik, és leginkább becsléseken alapul.
Magyarországon sincs ez másképp. A sajtóban megjelenő néhány kósza híren kívül csak a cégbírósági bejegyzések, földvásárlások, engedélyeztetések nyújtanak támpontot. Megerősített információ formájában csupán annyit tudhatunk, hogy befejeződött a Lidl székesfehérvári beruházása, melynek során a cég ötmilliárd forintból egy 30 ezer négyzetméteres logisztikai központot épített.
A hallgatag nyomulás azonban üzleti sikerek sorát hozza a vállalatnak. Bár a Lidl hazai pályáján, Németországban az Aldi a piacvezető, a különbség évről évre zsugorodik, a növekedés dinamikája alapján pedig egyértelműen a Lidl a nyerő. Pontos adatok természetesen erről sem kerültek nyilvánosságra (a Lidl sok apró cégből álló vállalati struktúrájának köszönhetően ki tudja játszani a kötelező eredménykimutatást), a német GfK a 2003-as évre vonatkozóan 12 százalékos növekedést becsült, míg az Aldi rátája mindössze 5,5 százalékos volt. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a Lidl tavaly 422 új üzletet nyitott, szemben az Aldi 290 új üzletével.
Európai szintent a Lidl az elmúlt öt év során évente 15,1 százalékkal növelte forgalmát. A régióban 1998 óta van jelen, először Ausztriában, majd tavaly Lengyelországban, idén pedig Csehországban nyitott üzleteket. Ezekre jellemző, hogy a konkurenciánál átlagosan 20-30 százalékkal alacsonyabb árakkal dolgoznak, így jelentős vásárlóerőt vesznek el a többi szereplőtől.
Csehországban a Lidl 14 üzletet nyitott, Magyarországon a Világgazdaság értesülései szerint egyelőre 10 városban telepedne meg, a későbbi tervek pedig száznál is több üzlet nyitásáról szólnak. A regionális terjeszkedés részét képezi a horvátországi piac meghódítása is, ahol szintén száz bolt jönne létre a következő évek folyamán.
Ami a magyarországi diszkontpiacot illeti, a Gfk májusi felmérése szerint ezeknek az üzleteknek a piaci hatóköre, valamint bennük a vásárlási gyakoriság tavalyelőtt stagnált, múlt évben viszont érzékelhetően növekedett. Az átlagos vásárlási érték egy vásárlás alkalmával ebben a bolttípusban évről évre nagyobb, és 2003-ban már meghaladta a kétezer forintot.
A piacon jelenleg három diszkont lánc, a Penny Market, a Plus és a Profi osztozik. Ezek az áruházak az ügyben rendkívül óvatosak, megkeresésünkre nem nyilatkoztak. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint ugyanis a Lidl Magyarországon is agresszív árpolitikája révén szerez majd piacot magának, ami azt jelentheti, hogy esetenként húsz-harminc százalékkal a versenytársak árai alá is mehet, mint tette ezt több más országban.
A Menedzsment Fórum által megkérdezett iparági szakértők azonban úgy látják, nem csak a diszkontláncoknak van félnivalójuk. Hazánk a kiskereskedelem terén a versenytársakkal leginkább ellátott piac a térségben, itt szinte minden településen több konkurens lánc van jelen. A nagy hallgatás közepette pedig az sem biztos, hogy a Lidl a saját szegmensében támad majd. Elképzelhető, hogy a szupermarketeket veszi célba, ahogy tette ezt például Németországban. Ott a szupermarketek másfél milliárd euró forgalomveszteséget könyvelhettek el a Lidl (és az Aldi) piacszerzése nyomán.
A magyarországi szupermarketek korábban úgy nyilatkoztak, az olcsó ár csak rövid távon jelenthet versenyelőnyt az új diszkontláncnak, a lakóhely-közeliség, a minőségi árukínálat ugyanis sok vásárló számára legalább ennyire fontos. Ennek ellenére nem várják tétlenül az új szereplő megjelenését.
A hiper- és szupermarketeket egyaránt működtető Spar tizennégy éve tevékenykedik Magyarországon, összesen több mint százötven kiskereskedelmi egységgel rendelkezik. A társaság lapunkat arról tájékoztatta, hogy tovább kívánják folytatni az intenzív hálózatbővítést: a 2003-ban megnyílt öt Spar szupermarket és két Interspar mellett további négy-öt új szupermarket megnyitását tervezik. Emellett felépült az áruházlánc saját húsüzeme Bicskén, a cég logisztikai központja mellett, a hálózat igényeinek kielégítésére pedig több mint harmincezer négyzetméteresre bővítették a központi raktárt.
Minden jel arra mutat, hogy a piaci szereplők nem szeretnék tétlenül várni az új szereplő megjelenését. Konkrét stratégiát tervezni információk híján lehetetlen vállalkozás, a leginkább érintett cégek azonban általános fejlesztésekkel, ellátóláncaik bővítésével igyekeznek olcsóbbá tenni működésüket. A tét kettős: egyrészt ki fog derülni, vajon a piac elbírja-e mind a négy diszkontláncot, másrészt az is eldől, a vásárlók hosszú távon a magasabb minőséget nyújtó szupermarketeket vagy az olcsóbb diszkontokat részesítik majd előnyben.