Lengyelország nemzeti tragédiájára emlékeztek Székesfehérváron

A lengyel és magyar nép közötti kölcsönös megértés és tisztelet jeléül 2012 márciusában avatták fel a székesfehérvári Jávor Ottó téren a Katyñ keresztet. Az emlékmű elkészítését a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség kezdeményezte, Székesfehérvár Önkormányzata pedig támogatta.

Cser-Palkovics András polgármester és Tanka Csaba, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke mellett Tanárki Gábor, a Fejér Megyei Kormányhivatal igazgatója és Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal hivatalvezetője is koszorúzott, míg a fegyveres erőket Mihócza Zoltán vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság törzsfőnöke képviselte.

Ugyancsak közös koszorút helyezett el a keresztnél az egyházak képviseletében Dózsa István püspöki vagyonkezelő, belvárosi plébános, Bencze András evangélikus lelkész, püspökhelyettes és Berze János református lelkész, lelkészi elnök. A Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatot Andrzej Straszewski elnök, Solymossy Zoltánné alelnök és Szentgyörgyi Henrika tag, a Székesfehérvári Szerb Nemzetiségi Önkormányzatot Sándorovits László elnök, míg a Városunk Lakóiért Szövetséget Juhász László elnök képviselte a koszorúzáson. Virágokat helyeztek el a keresztnél dr. Dienesné Fluck Györgyi, dr. Horváth Miklósné, Horváth Miklós Csaba és dr. Kovács Béla Sándor önkormányzati képviselők, a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai és több civil emlékező.

Horváth János szobrászművész alkotása annak a csaknem 22.000 lengyel értelmiséginek, tiszteknek és tisztségviselőknek állít emléket, akiket 1940 tavaszán, a Katyñ környéki erdőkben végeztek ki, és rejtettek jeltelen tömegsírokba az orosz csapatok. A tömeggyilkosságokat és az áldozatok eltüntetését nagy titokban hajtották végre. A barbár cselekedet lett a lengyel nép legnagyobb és legfájóbb nemzeti tragédiája, melyről hagyományosan minden esztendőben megemlékeznek a székesfehérvári Katyñ keresztnél is.