Lengyelország nemzeti tragédiájának áldozataira emlékeztek a Katyñ-keresztnél

Lengyelország nemzeti tragédiája, a katyñi mészárlás áldozataira emlékeztek pénteken, Székesfehérváron, a megújult Jávor Ottó téri Katyñ emlékkeresztnél, az áldozatok emléknapja alkalmából. Az eseményen Marcin Sokołowski, Lengyelország budapesti konzulja és Székesfehérvár polgármestere mondtak beszédet és emlékeztek meg a mintegy 22 ezer lengyel értelmiségiről, tisztről, akik 1940 tavaszán, a Katyñ környéki erdőkben vesztették életüket. 
2019.04.12. 14:50 |
Lengyelország nemzeti tragédiájának áldozataira emlékeztek a Katyñ-keresztnél

A lengyel és magyar nép közötti kölcsönös megértés, tisztelet és barátság jeléül 2012 márciusában avatták fel Székesfehérváron, a Jávor Ottó téren a Katyñ keresztet.

A közelmúltban a tér teljesen megújult és ezzel együtt új, még kiemeltebb helyre került a Katyñ emlékkereszt, amely mellett már tábla is őrzi a vértanúk emlékét.

Az emlékmű elkészítését annak idején a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség kezdeményezte, Székesfehérvár Önkormányzata pedig támogatta.

A kereszt, Horváth János, szobrászművész alkotása annak a csaknem 22 ezer lengyel értelmiséginek, tiszteknek és tisztségviselőknek állít emléket, akiket 1940 tavaszán, a Katyñ környéki erdőkben végeztek ki, és rejtettek jeltelen tömegsírokba a szovjet csapatok.

A tömeggyilkosságokat és az áldozatok eltüntetését titokban hajtották végre. A barbár cselekedet lett a lengyel nép legnagyobb és legfájóbb nemzeti tragédiája, melyről hagyományosan megemlékeznek a székesfehérvári Katyñ keresztnél is.

Szeretném kiemelni, hogy fiatalok is vannak itt, a megemlékezők között, akinek az életébe ezekben az években jön el az első nagy barátságok időszaka. Ha az ember átgondolja a saját életét, a család mellett a barátok jelentik azt az igazán fontos kötőerőt, ami meghatározza életünket, emberivé teszik azt, felkészítenek a másikra való odafigyelésre.

Nemcsak emberek között lehet barátság, hanem nemzetek között is.

A barátság, amelyet nemzetek között érezhetünk ugyanúgy működik, mint az emberek közötti kapcsolat. Ha egymásra odafigyelünk, ha egymás örömeiben vagy éppen bánataiban, életünknek szép részeiben vagy éppen tragédiáiban is osztozunk.

Ha az egész világban körülnézünk, akkor azt láthatjuk, hogy különleges az a baráti kapcsolat, ami a lengyel és a magyar népet összeköti egymással, nem nagyon tudunk említeni ilyenre más példát.

A barátságunk erejét jelzi, hogy tudunk egymás fájdalmaiban, tragédiáiban is osztozni. Testvérvárosunkban, Opoléban egy 1956-os emlékoszlop áll.” - hangsúlyozta beszédében Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.

Marcin Sokołowski, Lengyelország budapesti konzulja magyar nyelven szólva köszönetet mondott a közös megemlékezésért. „Nagyon fontos, hogy a múltból a fiatalok is tanulhassanak. Múlt nélkül nincs jövő - ennek jelentését mi, közép-európaiak, magyarok és lengyelek talán a legjobban tudjuk.

Gyakran találkozunk olyan példákkal, amelyekből kiderül, hogy a magyarok sorsa nem közömbös a lengyelek számára és a lengyeleké sem a magyarok számára. Ilyen példák voltak 1848-49-ben, az 1920-as lengyel-bolsevik háború, amikor gyakorlatilag az utolsó pillanatban érkezett meg a magyar lőszerszállítmány a lengyel hadsereg számára. Ilyen volt a lengyel menekültek befogadása a II. világháború elején, vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc, amikor lengyelek gyógyszert és vért küldtek Magyarországnak. Mindez mutatja, hogy bízunk egymásban, a mai megemlékezés pedig a legjobb példája a barátságnak.” - emelte ki beszédében Marcin Sokołowski, Lengyelország budapesti konzulja.

A köszöntőket követően Bobory Zoltán, költő, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnöke szavalta el Katyńról szóló, Eleven sebeink című versét, majd néma koszorúzással és virágok elhelyezésével zárult az esemény. A megemlékezésen részt vett és Székesfehérvár polgármesterével közösen koszorúzott dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke.

Koszorút helyezett el Kiss László, ezredes, a Magyar Honvédség Parancsnoksága, Logisztikai és Gazdálkodási Csoportfőnökség főnöke, Topor István, ezredes, a székesfehérvári NATO Erőket Integráló Elem parancsnoka, Csaba Tibor, alezredes, a Magyar Honvédség 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj parancsnokhelyettese, Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője, Bencze András, evangélikus püspökhelyettes, Berze János, református lelkész, Neubarth István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke, Székesfehérvár Önkormányzatának képviselői, Strasewski Andrzej, a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Sándorovits László, a Szerb Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és számos is emlékező. Szolgálatot végeztek a Ciszterci Szent István Gimnázium cserkészei.