Közös Úrnapi körmenettel ünnepelt Székesfehérvár

Az úrnapja, latinul Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini katolikus főünnep az eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe. Magyarországon és több más országban a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartják. Jellemzően körmenet kapcsolódik hozzá. Az Úr napját kötelező ünneppé 1264-ben IV. Orbán pápa tette, Lüttichi Szent Julianna látomásának hatására.

Székesfehérvár város Úrnapi körmenetében a főpásztor ünnepélyes menetben körülhordozta az Oltáriszentséget a belvárosban, ahol négy oltárt állítottak fel a körmenet útvonala mentén. A virágdíszekkel kirakott ideiglenes oltároknál rövid szertartást végeztek evangélium olvasással, énekléssel és áldással.

Az Úrnapi szentmisén mondott szentbeszédében Spányi Antal püspök megemlékezett a napokban felröppent hírról, mely szerint eddig ismeretlen erőt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének fizikusai, akik a természet ötödik alapvető kölcsönhatását fedezték fel. "Ez az eredmény is elárulja, milyen keveset tudunk a világról.. A titkok között is azonban a legnagyobb, legmélyebb titok az ember és fölfoghattalanul nagy titok és ajándék az Isten. Sok mindent tudhatunk, megfogalmazhatunk róla, mégis érezni kell, hogy tudásunk milyen töredékes. Tudta ezt jól Krisztus, aki azért öltötte magára az emberi természetet, hogy minket minél több tudással gazdagítson, minél több ismeret birtokába juttasson minket." - fogalmazott Spányi Antal püspök.

Az Úr Napja eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök volt és sok helyen ma is akkor ünneplik. Ausztriában, Németország és Svájc bizonyos részein, Horvátországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Portugáliában munkaszüneti nap. Az Oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonít.