-
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Kozma Imre atya, és Böjte Csaba ferences szerzetes is ott volt a Karmelita templom búcsúján
A székesfehérvári Szent József- és Kármelhegyi Boldogasszony-templom, közismertebb nevén Karmelita templom vagy Szemináriumi templom Fehérvár negyedik legmagasabb temploma, a városban a hatodik legnagyobb istenháza. A karmeliták építették 1731 és 1769 között. Az épület rendkívül gazdag barokk belsőt rejt. Freskóit az Európa-szerte ismert mester, Franz Anton Maulbertsch készítette. A templomot Szent Józsefnek, Jézus nevelőapjának szentelték, 61 méter magas harangtornyával a város legmagasabb egytornyú temploma.
Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Halmos Ábel bencés szerzetes volt.
A templom sorsa viszontagságossá vált, amikor 1783-ban II. József király megszüntette többek között a karmelita szerzetesrendet is. A polgári lakosság plébániatemplomaként szolgált 1801-ig, majd a papnevelés helyi központjának temploma lett. 1800-ban egy földrengés megrongálta a templom boltozatát. A templom belsejét 1903-ban, majd a második világháborút követően 1955-ben restaurálták, ekkor állították helyre a többször átfestett freskók eredeti állapotát is.