-
Húsvéti CD-kereső
Hagyományosan idén is húsvétvasárnap szervezi meg ünnepi meglepetését a Vox Mirabilis Kamarakórus Székesfehérvár több pontján.
2024.03.29. -
Nagypéntek
Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékeznek világszerte. A katolikus egyházban ezen a napon nem mutatnak be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A protestánsoknál - a kálvini felfogás szerint - a nagypéntek a legnagyobb ünnep.
2024.03.29. -
Bach: János passió
Folytatódott a 200. születésnapját ünneplő Budai úti Református Egyházközség programsorozata. Bach örökbecsű János passiójának dallamai csendültek fel, a húsvéti ünnepkör keretében.
2024.03.28. -
Kik énekelnek a legszebben?
Ketten, hárman, vagy többen együtt énekelve mutathatták meg tehetségüket a diákok a Kodály Iskolában. A társaséneklési versenyt idén Bartók Béla születésnapjához kapcsolódóan rendezték meg az intézményben.
2024.03.27.
Középkori élő sakk - A három király csatája vasárnap a Nemzeti Emlékhelyen
A magyar és kun segédcsapatok döntő szerepet játszottak abban a győzelemben, amely Európa legbefolyásosabb családjai közé repítette az addig jószerével ismeretlen, kis osztrák uralkodói házat, a Habsburg-házat.
2019-ben mutatkozott be a nagyközönség előtt Székesfehérvár új művészeti programja, a történelmi élő sakk, amelyet először az Emlékhelyek napján, majd a Székesfehérvári Királyi Napok ideje alatt még hat alkalommal láthatott a közönség. Az óriási sakktáblán a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákjai a sakk játékrendszerében játszották el a középkori magyar történelem leghíresebb csatáját, az 1241-ben lezajlott muhi csatát. Tavaly a tópartisok megismételték nagy sikerű produkciójukat a bemutató eredeti helyszínén, a Nemzeti Emlékhelyen.
A kezdeményezés 2021-ban új seregekkel és csatával folytatódik
Idén Kun László és kora kerül a figyelem fókuszába, a hozzá köthető, a Székesfehérvári SzC I. István Technikum diákjai által eljátszott csata pedig a híres második morvamezei csata. Hogy miről nevezetes csata ez? Leginkább arról, hogy a magyar és kun segédcsapatok döntő szerepet játszottak a győzelemben, amely Európa legbefolyásosabbjai közé repítette az addig jószerével ismeretlen, kis osztrák uralkodó családot, a Habsburg-házat.
II. Ottokár cseh király egyre erősödő hatalmától félve a német fejedelmek 1273-ban egy sváb grófot, Habsburg Rudolfot választottak királynak. Mivel a cseh főnemesség és Ottokár között nem volt felhőtlen a viszony, Rudolf úgy gondolta, egy háborúval lezárhatja a vitás kérdést. Tudatában volt viszont annak, hogy egymaga nem tud akkora haderőt kiállítani, amely sikerrel vehetné fel a harcot a csehekkel és az őket támogató csapatokkal, ezért az ifjú magyar királyhoz, IV. (Kun) Lászlóhoz fordult segítségért, aki nehézlovasokkal és kunokból álló könnyűlovasságával is Rudolf segítségére sietett. Az összecsapás 1278. augusztus 26-án zajlott Dürnkrut városánál, a Morva folyó mellett, ahol IV. László a magyar csapatok mögül, egy dombról követte a csatát. Az ütközet győztes megvívása eldöntötte a Német-római Császárság trónjáért folytatott hatalmi kérdést.
A középkori sakkszínház hadtörténész szakértője idén is dr. Veszprémy László hadtörténész, középkorkutató, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója, sakkszakértője pedig Fehérvári István, a Fejér Megyei Sakkszövetség főtitkára. A zenei vezető Cserta Balázs, a harcművészeti instruktor Kellner László, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákja, az előadás írója és rendezője Matuz János, az SZKKK művészeti intendánsa.
A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ történelmi kutatásokon alapuló előadása színpompás szórakoztató programnak is bizonyult: a sakkszínházat a Magyar Sakkszövetség felvette a 2024-es sakkolimpia programjai közé – a tervek szerint a budapesti Hősök terén 10 ezer ember láthat majd egy nagyszabású sakkszínházi előadást.