Középkori élő sakk - A három király csatája vasárnap a Nemzeti Emlékhelyen

Újra összecsap a világos és a sötét sereg a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen: az Emlékhelyek napján, június 20-án, vasárnap 10 órakor a Székesfehérvári SzC I. István Technikum 35 diákja száz négyzetméteres sakktáblán mutatja be élő sakkjátszma formájában a középkori Magyarország egyik kiemelkedő ütközetét, az 1278. augusztus 26-án lezajlott morvamezei csatát.
2021.06.19. 18:09 |
Középkori élő sakk - A három király csatája vasárnap a Nemzeti Emlékhelyen

A magyar és kun segédcsapatok döntő szerepet játszottak abban a győzelemben, amely Európa legbefolyásosabb családjai közé repítette az addig jószerével ismeretlen, kis osztrák uralkodói házat, a Habsburg-házat.

2019-ben mutatkozott be a nagyközönség előtt Székesfehérvár új művészeti programja, a történelmi élő sakk, amelyet először az Emlékhelyek napján, majd a Székesfehérvári Királyi Napok ideje alatt még hat alkalommal láthatott a közönség. Az óriási sakktáblán a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákjai a sakk játékrendszerében játszották el a középkori magyar történelem leghíresebb csatáját, az 1241-ben lezajlott muhi csatát. Tavaly a tópartisok megismételték nagy sikerű produkciójukat a bemutató eredeti helyszínén, a Nemzeti Emlékhelyen.

A kezdeményezés 2021-ban új seregekkel és csatával folytatódik

Idén Kun László és kora kerül a figyelem fókuszába, a hozzá köthető, a Székesfehérvári SzC I. István Technikum diákjai által eljátszott csata pedig a híres második morvamezei csata. Hogy miről nevezetes csata ez? Leginkább arról, hogy a magyar és kun segédcsapatok döntő szerepet játszottak a győzelemben, amely Európa legbefolyásosabbjai közé repítette az addig jószerével ismeretlen, kis osztrák uralkodó családot, a Habsburg-házat.

II. Ottokár cseh király egyre erősödő hatalmától félve a német fejedelmek 1273-ban egy sváb grófot, Habsburg Rudolfot választottak királynak. Mivel a cseh főnemesség és Ottokár között nem volt felhőtlen a viszony, Rudolf úgy gondolta, egy háborúval lezárhatja a vitás kérdést. Tudatában volt viszont annak, hogy egymaga nem tud akkora haderőt kiállítani, amely sikerrel vehetné fel a harcot a csehekkel és az őket támogató csapatokkal, ezért az ifjú magyar királyhoz, IV. (Kun) Lászlóhoz fordult segítségért, aki nehézlovasokkal és kunokból álló könnyűlovasságával is Rudolf segítségére sietett. Az összecsapás 1278. augusztus 26-án zajlott Dürnkrut városánál, a Morva folyó mellett, ahol IV. László a magyar csapatok mögül, egy dombról követte a csatát. Az ütközet győztes megvívása eldöntötte a Német-római Császárság trónjáért folytatott hatalmi kérdést.

A középkori sakkszínház hadtörténész szakértője idén is dr. Veszprémy László hadtörténész, középkorkutató, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója, sakkszakértője pedig Fehérvári István, a Fejér Megyei Sakkszövetség főtitkára. A zenei vezető Cserta Balázs, a harcművészeti instruktor Kellner László, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákja, az előadás írója és rendezője Matuz János, az SZKKK művészeti intendánsa.

A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ történelmi kutatásokon alapuló előadása színpompás szórakoztató programnak is bizonyult: a sakkszínházat a Magyar Sakkszövetség felvette a 2024-es sakkolimpia programjai közé – a tervek szerint a budapesti Hősök terén 10 ezer ember láthat majd egy nagyszabású sakkszínházi előadást.