Konferenciával ünnepelt Fehérváron az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

„Nagyon megtisztelő számunkra, hogy erre a konferenciára városunkban kerülhet sor. Túl azon, hogy megtisztelő, nagyon fontosnak is tartjuk, mert ez egy olyan témakör, amely nem csak az államot foglalkoztatja, hanem az önkormányzatot is. Nagyon sok területen merülnek fel olyan kérdések, amelyek villamos energia, illetőleg gáz nélkül nem elképzelhetőek. Látszanak azok a kihívások is, amelyek a városok előtt - városfejlesztési szempontból - felmerülnek és nem nagyon látok köztük olyan, amelyhez ne lenne szükség az energiaellátás kérdéseinek áttekintésére.

Nem mindegy, hogy a közszolgáltatás kérdésein túl mit tudunk kezdeni az ipar növekvő energiaigényével.

Közben, a másik oldalon ott kell hogy legyen egy környezetvédelmi, klímavédelmi gondolkodásnak is.” - hangsúlyozta a jubileumi konferenciát köszöntő beszédében házigazdaként Dr. Cser-Palkovics András, polgármester, aki a kettős jubileum alkalmából Bakács István, egyesületi elnök személyén keresztül emléklappal köszönte meg az elmúlt hetven, illetőleg negyven esztendőt.

„Látnunk kell, hogy a negyedik ipari forradalom korát éljük; ez a digitalizációban, az új generációs technológiákban jelenik meg elsősorban, amely területeket integrálni kell az egyes szakpolitikákba.

Ez azt jelenti, hogy radikálisan átalakulnak az egyes iparágak.

Az energetika területén, globális szinten is nagyon jelentős változásokat, új trendeket látunk és ezek az új kihívások mellett azt is magukkal hozzák, hogy a klasszikus, régi kihívásokat újra kell értelmeznünk.

Ez a változás a gazdaság szerkezetétől kezdve a munkaerőpiacig mindent átfed. Ebben a környezetben bizonyosan paradigmaváltásra lesz szükség, amit az energetikai, klímapolitikai stratégia során is figyelembe kell venni.

A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a globális energiaigény 2040-re 25%-kal növekszik.” - emelte ki Kádár Andrea, a Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára, aki négy pontban foglalta össze a változásokat, amelyeket figyelembe kell venni, amikor stratégiát alkotnak.

Az egyik ilyen a globális energiapiaci átalakulás, ami azt jelenti, hogy megváltozik az energiakereskedelem világtérképe. A másik, a földgázpiac átalakulása, ami gyakran átpolitizált kérdés. A harmadik kihívás a klímaváltozás és a dekarbonizáció kérdésköre, míg a negyedik a villamosenergia-termelés szerkezetének változása, a klasszikus nagyerőművi helyzet megváltozik és mellettük megjelenik a decentralizáció, a "háztáji" termelőegységek létrejötte.

Az ETE működéséről és társadalmi szerepéről a helyettes államtitkár elmondta: a létrejöttük és fellépésük mérföldkő volt az energetika területén, a civil szervezet fennmaradása pedig a folyamatos tevékeny működésükben áll: a társadalom és a közvélemény formálásában is fontos szerepet töltenek be a szakmai tanácsadás mellett.

Az 1949-ben alapított Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) több száz – a hazai energiatermeléshez, szolgáltatóhoz, felhasználó vállalatokhoz, egyetemi tanszékekhez, intézményekhez kapcsolódó – szakember szakmai tevékenységét fogja össze. Figyelemmel kísérik az EU-ban folyó jogalkotást, és szakmai javaslatokkal támogatják a hazai állásfoglalást. Az Egyesület, mint szakmai civil szervezet tevékenységével hozzájárul az ország energiastratégiájában a villamos energia, a földgázellátás és a távhőszolgáltatás feladatainak ellátásához, segíti többek között a magyar energetikai piac versenyképességét, valamint a fenntartható fejlődést és az energiagazdálkodás gazdaságos és környezetkímélő működését, és ápolja az energetikának mint tudományágnak a szakmai és kulturális örökségét. Bakács István egyesületi elnök a 70 év történetét összefoglalva elmondta, hogy a jelenleg 800 taggal működő egyesületnek és az energetikának a története összefonódott: kezdetben mindennek az alapja a szén volt, a mai stratégiák szerint ennek a szerepe visszaszorult, helyébe lépett például a földgáz – ehhez igazodva bővült és alakult a szakemberek részvétele és munkája is a szervezetben. „Két fő célunk van, az egyik a saját tagságunk szakmai ismereteinek a bővítése, valamint tartjuk a kapcsolatot az ifjúsággal, az egyetemekkel, a középiskolákkal, hogy közöttük is népszerűsítsük az ismereteiket. A másik az energetikának a jogalkotásban elfoglalt szerepéhez kapcsolódik: próbálunk szakmai szempontok alapján lobbizni, javaslatokat tenni.” – fogalmazta meg.

Ignáczy Elek a székesfehérvári ETE csoport elmúlt 40 évének történelmi áttekintéssel kezdte. 1977-ben épült meg a Technika Háza, ezután merült fel a csoport megalakításának a felvetése, amelynek a székhelye lett az intézmény; jelenleg a SZÉPHŐ épületében tartják fórumaikat. A szakmai működést szakbizottságok vezetik, Lukács József, Kovács Zoltán, illetve Ignáczy Elek elnöksége mellett, akiknek a munkáját többek között Warvasovszky Tihamér, Mocsári Miklós és dr. Burián Antal segítették titkári minőségben. A fiatalok bevonására tesznek lépéseket, például üzemlátogatásokat szerveznek a Fűtőerőműben, illetve OKJ-s kazánfűtői, kazánkezelői tanfolyamokon végeztek elméleti és gyakorlati oktatást. Szakmai céljaik közül kiemelkedőnek nevezte, hogy Székesfehérváron önkormányzati létesítmények veszteségfeltáró vizsgálatait végezték el, illetve jelenleg is részt vesznek véleményezésekben.

A szimpózium délutáni előadásai foglalkoztak Kaposvár településenergetikájával, a székesfehérvári hőszolgáltatás átalakulásával, a gázhálózat komplex szolgáltatásaival, majd a záró témák között a napelemek fejlesztési és felhasználhatósági lehetőségei, valamint az okosvárosok kínálta opciók is szerepelnek.