-
Néptáncünnep a színházban
Ismét különleges összeállítással készül az Alba Regia Táncegyüttes a tánc világnapjára. Vasárnap a Vörösmarty Színházban az együttes 75 évének legjobb koreográfiái szerepeltek egy műsorban, több generációval, 100 táncossal és élőzenével. A gála megálmodója Majoros Róbert, az Alba Regia Táncegyüttes művészeti vezetője volt.
2024.04.28. -
Floralia 2024
Elkezdődött szombaton délelőtt és egészen vasárnap estig tartott a Floralia tavaszköszöntő ünnep kétnapos programsorozata Gorsiumban, ahova mintegy ötezer látogatót vártak. Már a szombati nyitáskor nagyon sokan gyülekeztek, hogy szemtanúi legyenek Septimius Severus császár és légiója pannóniai fogadásának, az áldozatbemutatásnak és a gladiátorjátéknak.
2024.04.27. -
In memoriam Eötvös Péter
In memoriam Eötvös Péter-Francia impressziók címmel a közelmúltban elhunyt világhírű zeneszerzőre emlékeztek az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertjén. A hangverseny karmestere a világhírű francia dirigens, Rémi Durupt volt.
2024.04.26. -
Az ókori kínaiak Gorsiumba érkeztek
Az ókori Kínába csöppenhetünk a Gorsium Régészeti Parkban. Ötven agyagkatona és két agyagló érkezett Tácra, megnyílt "Az első kínai császár halhatatlan őrei" című nemzetközi tárlat.
2024.04.25.
Kolozsváron mutatja be a Székesfehérvári Balett Színház a Fantomfájdalom című előadását
A Kolozsvári Magyar Napok az elmúlt években bebizonyította, hogy Erdély legnagyobb kulturális fesztiváljaként nemcsak egy évről évre egyre nagyobb tömegeket vonzó programsorozat, hanem egyben az erdélyi és Kárpát-medencei magyar kulturális élet seregszemléje is.
A Székesfehérvári Balett Színház társulata 2022. augusztus 16-án, kedden 19 órakor a Kolozsvári Állami Magyar Színházban adja elő Fantomfájdalom című, a trianoni veszteségről szóló táncdrámáját. Az előadás egy nagyváradi és egy fehérvári fiú barátságának történetén keresztül mutatja be a nagy háború és az igazságtalan béke következményeit. A József Attila-díjas L. Simon László történetére az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, Kocsák Tibor szerzett zenét, s a Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus Egerházi Attila, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója készített koreográfiát.
A táncdráma ugyan a trianoni békediktátum századik évfordulójára készült, de nem törekszik az igazságtalan döntéshez vezető, vagy az azt követő politikatörténeti események bemutatására.
Az alkotók egy nagy történelmi pannó megrajzolása helyett hétköznapi emberek sorsán, küzdelmein és tragédiáin keresztül mutatják be, miként hathat a politika, a háború, valamint egy csodálatos ország felszabdalása, az önazonosságára érzéketlen nagyhatalmi logika a szétszakított családok életére. A darab alapját egy baráti kapcsolat képezi. A történet kezdetén az I. világháborút megelőzően egy székesfehérvári és egy nagyváradi fiatalember barátságot köt a kadétiskolában. Egymás családjának többszöri meglátogatása azt a furcsa, de nem egyedülálló helyzetet termeti meg, hogy rokonokká is válnak, hiszen mindkét fiatalember beleszeret a másik húgába. A kitartó udvarlások meghozzák a gyümölcseiket, feleségül veszik egymás lánytestvéreit. A nagyváradi lány Székesfehérvárra, a fehérvári Váradra költözik. A fiatalok boldog életét, a gyermekvárás és gyermeknevelés örömeit a háború töri ketté, mindkét fiatalembert besorozzák: egyikőjüket a nagyváradi 4. gyalogezredbe, a másikójukat a 17-es székesfehérvári gyalogezredhez. A sors iróniájának köszönhetően a két ezred egymás mellett harcolt, előbb az északi fronton, Galíciában, majd az olasz fronton az Isonzó mentén, Doberdónál. A Jóisten akarata szerint a két fiatalember a keleti fronton egymás mellé sodródott, s találkozásuk végzetes fordulatot hozott közös történetükben.