-
Az ajtó
Szeptember 17-én, csütörtökön 17.30-tól magyar művel folytatódik a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ könyvklubja csütörtökön a Vízivárosban. A téma ezúttal Szabó Magda önéletrajzi ihletésű, pszichológiai regénye, Az ajtó lesz. Minden könyvbarátot szeretettel várnak!
2026.09.15. -
Zárókoncertjéhez érkezik a Zene-Szó
Szeptember 19-én, szombaton 18 órakor a Szent Imre-temlomban zárókoncertjéhez érkezik a Zene-Szó sorozat, ezúttal egy igazán különleges, kizárólag rézfúvós hangszerekre épített műsorral. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum összefogásából megvalósult eseménysorozat a spirituális és művészeti élményt elegyíti oly módon, hogy a szombat este a koncertet meghallgató közönség pár napra biztosan feltöltődik.
2026.09.15. -
Hamarosan zár a Totus Tuus kiállítás
Szeptember 27-én bezárja kapuit a Szent István Király Múzeum Rendház épületében a Totus Tuus című kiállítás. Aki még nem látta a Szent II. János Pál pápa életét és örökségét bemutató tárlatot, a hátralévő napokban két kurátori tárlatvezetésen is részt vehet.
2026.09.15. -
Határok nélkül
Határok nélkül címmel szerveztek kétnapos rendezvényt a kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpontban. A konferenciát követően koncertestet hallhatott a közönség.
2026.09.15.
Kolozsváron mutatja be a Székesfehérvári Balett Színház a Fantomfájdalom című előadását
A Kolozsvári Magyar Napok az elmúlt években bebizonyította, hogy Erdély legnagyobb kulturális fesztiváljaként nemcsak egy évről évre egyre nagyobb tömegeket vonzó programsorozat, hanem egyben az erdélyi és Kárpát-medencei magyar kulturális élet seregszemléje is.
A Székesfehérvári Balett Színház társulata 2022. augusztus 16-án, kedden 19 órakor a Kolozsvári Állami Magyar Színházban adja elő Fantomfájdalom című, a trianoni veszteségről szóló táncdrámáját. Az előadás egy nagyváradi és egy fehérvári fiú barátságának történetén keresztül mutatja be a nagy háború és az igazságtalan béke következményeit. A József Attila-díjas L. Simon László történetére az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, Kocsák Tibor szerzett zenét, s a Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus Egerházi Attila, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója készített koreográfiát.
A táncdráma ugyan a trianoni békediktátum századik évfordulójára készült, de nem törekszik az igazságtalan döntéshez vezető, vagy az azt követő politikatörténeti események bemutatására.
Az alkotók egy nagy történelmi pannó megrajzolása helyett hétköznapi emberek sorsán, küzdelmein és tragédiáin keresztül mutatják be, miként hathat a politika, a háború, valamint egy csodálatos ország felszabdalása, az önazonosságára érzéketlen nagyhatalmi logika a szétszakított családok életére. A darab alapját egy baráti kapcsolat képezi. A történet kezdetén az I. világháborút megelőzően egy székesfehérvári és egy nagyváradi fiatalember barátságot köt a kadétiskolában. Egymás családjának többszöri meglátogatása azt a furcsa, de nem egyedülálló helyzetet termeti meg, hogy rokonokká is válnak, hiszen mindkét fiatalember beleszeret a másik húgába. A kitartó udvarlások meghozzák a gyümölcseiket, feleségül veszik egymás lánytestvéreit. A nagyváradi lány Székesfehérvárra, a fehérvári Váradra költözik. A fiatalok boldog életét, a gyermekvárás és gyermeknevelés örömeit a háború töri ketté, mindkét fiatalembert besorozzák: egyikőjüket a nagyváradi 4. gyalogezredbe, a másikójukat a 17-es székesfehérvári gyalogezredhez. A sors iróniájának köszönhetően a két ezred egymás mellett harcolt, előbb az északi fronton, Galíciában, majd az olasz fronton az Isonzó mentén, Doberdónál. A Jóisten akarata szerint a két fiatalember a keleti fronton egymás mellé sodródott, s találkozásuk végzetes fordulatot hozott közös történetükben.