-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Kijelölték a II. Nemzeti Fejlesztési Terv fejlesztési központjait
A kormány kijelölte a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) fejlesztési pólusait: fővároson kívül központ lesz Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc és Győr térsége, míg a közép-dunántúli régióban a Székesfehérvár-Veszprém tengely. A fejlesztési pólus egy adott, földrajzilag jól körülhatárolható területen található, egymással összekapcsolódó képzési, kutatási és ipari tevékenységek kombinációját jelenti - mondta Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Ezek kialakítása nem csupán a kijelölt régióközpontok fejlesztését jelenti, az ország versenyképességének növelése céljából a városoknak együtt kell működniük a vonzáskörzetükbe tartozó településekkel.
A kormány kijelölte a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) fejlesztési pólusait: fővároson kívül központ lesz Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc és Győr térsége, míg a közép-dunántúli régióban a Székesfehérvár-Veszprém tengely. A fejlesztési pólus egy adott, földrajzilag jól körülhatárolható területen található, egymással összekapcsolódó képzési, kutatási és ipari tevékenységek kombinációját jelenti - mondta Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Ezek kialakítása nem csupán a kijelölt régióközpontok fejlesztését jelenti, az ország versenyképességének növelése céljából a városoknak együtt kell működniük a vonzáskörzetükbe tartozó településekkel.
Baráth Etele rámutatott: az a cél, hogy a 2007-2013. időszakra szóló II. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjait Magyarország júniusban hivatalosan is beadja az Európai Uniónak, és ezekbe már beépüljenek a fejlesztési pólusok elgondolásai is. Ma már nemcsak az országok, hanem a világvárosok is versenyeznek, és ebben fontos Budapest szerepének erősítése. Éppen ezért az ország legfontosabb fejlesztési pólusa Budapest lesz, mert rajta kívül nincs olyan magyarországi város, amelyik országhatáron túl is ki tudná fejteni vonzását.
A fejlesztési pólussá kijelölt városoknak az innováció, és a gazdaság fejlesztését segítő programot kell kidolgozniuk, amelyek a 2007-2013 közötti időszakra készülő II. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaiba épülnek majd be. A programok kidolgozásába bevonják a helyi gazdasági élet meghatározó szereplőit, a kutatóhelyeket, egyetemeket, képzési központokat, a végrehajtásban pedig a privát szférára is számítanak.
Szűcs Erika, a fejlesztései pólusok miniszteri biztosa kiemelte, hogy az idén lezáródó I. NFT operatív programjai támogatásának 16 százalékát, mintegy 100 milliárd forintot, egyenként 16-25 milliárd forintos mértékben a pólusközpontok kapták. Összességében az elmúlt három év alatt a pólusvárosok részesedése a régiók uniós támogatásából 23-28 százalékot tett ki.