Késésben a szervezők

Régóta tudjuk, hogy Fehérváron soha semmi nem kezdődik időben. A Vörösmarty Színház közönségének egy része már nem is hétre jár a színházba, hiszen akkor még úgysem indul el az előadás. Ugyanez igaz a többi művelődési intézmény rendezvényeire is - de amit ezen a hétvégén műveltek a közönséggel, azért már muszáj szó emelni.

A Városházán zajlott az a tudományos tanácskozás, amelynek első előadása a sok köszöntő-köszönő felszólalás miatt (amelyeket a hely szellemének megfelelően talán napirend előtti felszólalásnak is nevezhetnénk) a meghirdetett tíz óra helyett fél tizenegykor kezdődött - ez talán még elfogadható késés lenne, ha emiatt nem borult volna fel a konferencia délelőtti napirendje, és a résztvevők nem késték volna le a délelőtti kiállítások megnyitóját. De az, hogy a Babaházban az új időszaki kiállítás megnyitójára két (azaz kettő!) órát kellett várnia a szép számban összegyűlt közönségnek, már több mint felháborító hozzáállás a szervezők részéről. Ugyanilyen felelőtlenül kezelte a publikumot a Helyőrségi Klubban zajló szépségverseny rendezőgárdája: a hét órára meghirdetett versenyen háromnegyed nyolckor kezdték behordani a pótszékeket a zsűri számára, és csak nyolc óra után kezdődött meg a vetélkedés.

Minden programszervező figyelmébe szeretném ajánlani Szűcs Erzsébet művészettörténész szavait, aki a múzeum Fő utcai épülete előtt a meghirdetett időponthoz ragaszkodva, senkire sem várva indította el a nemezkiállításokra vonuló menetet: „Az összegyűlt közönséget nem szabad várakoztatni!”