-
Az 1988-as Szent István Évről
Vajon mi a közös a Nemzeti Emlékhely harangjai, a Városi Képtár és Kókai Rezső Szent István király című oratóriumában? Székesfehérvár jó válasz, de még pontosabb, ha hozzá tesszük: 1988. A város méltóságteljes megemlékezéseinek sorában fontos helyet foglal el a Szent István Év, amelynek ünnepi eseményei az államalapító szent király útmutatásának megidézésével ismét ráébresztették a fehérváriakat arra, milyen erő van a lokálpatriotizmusban.
2026.02.13. -
Vers a parton február 16-án
Újabb állomásához érkezik a Vers a parton című szépirodalmi programsorozat Kozáry Ferenc színművésszel. A február 16-án, hétfőn 18.00 órakor kezdődő eseményen a remény áll a középpontban. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
2026.02.13. -
A javítóintézet krónikája
A Prohászka templom közösségi terében mutatták be a fehérvári javítóintézet történetéről szóló kötetet. A visszatekintés fél évszázad történetét öleli fel.
2026.02.13. -
Újraindul a Partitúra
Visszatér a Partitúra sorozat, ezúttal online lesznek elérhetőek az új részek, az első már vasárnaptól - jelentették be Kápolnásnyéken. A hatodik évad a határontúli városokra fókuszál és a geopolitikai helyzet miatt egy Kápolnásnyéken rögzített kárpátaljai adás invitálja kulturális körutazásra a nézőket.
2026.02.13.
IV. Magyar Gyapjúfesztivál - ősi hagyomány elevenedett meg a Rác utcában
A fonás ősi mesterségét dédanyáink korában még ismerték az asszonyok. Az ősi hagyomány elevenedett meg a IV. Magyar Gyapjúfesztiválon. A Székesfehérváron tartott gyapjúval foglalkozó mesterek országos találkozójának a Fehérvári Kézművesek Egyesülete biztosít helyszínt a Rác utcában.
2016.04.23. 12:04 |
A fonás ősi mesterségét dédanyáink korában még ismerték az asszonyok. Az ősi hagyomány elevenedett meg a IV. Magyar Gyapjúfesztiválon. A Székesfehérváron tartott gyapjúval foglalkozó mesterek országos találkozójának a Fehérvári Kézművesek Egyesülete biztosít helyszínt a Rác utcában. A szakmai előadások mellett számos érdekességgel várták a látogatókat.
Az elmúlt évtizedekben és évszázadokban szinte kivétel nélkül minden házban megtalálható volt a rokka, amin fontak. Pár generáció alatt ezt a tudást a textilipar hazánkban teljesen kiszorította a mindennapokból. Mára azonban kezdjük újra felismerni, hogy a régi, jól bevált módszerek és alapanyagok elvi és gyakorlati szempontból egyaránt felülmúlhatatlanok. Főleg az angolszász és skandináv területeken őrizték meg a fonás ősi mesterségét, sőt, az eszközök időközben komoly műszaki fejlődésen mentek keresztül. Hazánkban az adottságok továbbra is rendelkezésre állnak, hogy a gyapjút természeti kincsként tartsuk számon. Ehhez kapcsolódóan a Gyapjúfesztivál ötletgazdájának, Füzes Zsuzsannának az elképzelése 2013-ban Taliándörögdön vált valóra.
A rendezvény célja minden évben a gyapjú kézi feldolgozásának ismertetése, illetve a hazai gyapjú, mint nyersanyag népszerűsítése. 2015-re a Taliándörögdön tartott juhok gyapjának feldolgozása is elkezdődött – így jött létre a Dörögdi Gyapjú –, ezzel a rendezvény helyi küldetése beteljesedett, és a Gyapjúfesztivál kinőtte a szülőfaluja nyújtotta kereteket.
A Fehérvári Kézművesek Egyesülete – amely a második évtől aktív közreműködéssel emelte a rendezvény színvonalát – 2016-tól helyszínt is biztosít a Gyapjúfesztiválnak, hogy a rendezvény még szélesebb körben teljesíthesse küldetését. A szombati esemény megnyitóján Szenczi Jánosné, a Fehérvári Kézművesek Egyesülete elnöke köszöntötte a megjelenteket, aki beszédében reményét fejezte ki, hogy mindenki megtalálja a számára legérdekesebb programelemet.
A gyapjúval foglalkozó szakemberek és kézművesek országos találkozóján számos érdekességgel csalogatták a nagyközönséget. A nap során előadásokkal, fonók, szövők és más kézműves mesterségek kiállításaival, gyapjúöltözékeket felvonultató divatbemutatóval, valamint mesterség-bemutatókkal vártak minden látogatót. A színes programkínálatban fonókihívások is szerepeltek. Az első kihívás keretében a kapott anyagból tetszés szerint fonalat lehetett készíteni, míg a második próba során délután 16.00 óráig ruhát kellett fonni a „didergő” Flóra babának.



