-
Nagy Lászlóra emlékeznek
Nagy Borbála Réka, Nagy László költő unokája is részt vesz azon az április 23-i beszélgetésen, amelyet megelőzően az „Angyaltollat keresni mentem” című portréfilmet is megnézhetik az érdeklődők.
2026.04.21. -
Aranyat érő Cserta család
Folytatódik az Aranyat érő beszélgetések című programsorozat az Aranybulla Könyvtárban. Április 22-én, szerdán 17.30 órától idősebb Cserta Gábor és fiai, ifjabb Cserta Gábor és Cserta Balázs zenészek lesznek a rendezvény vendégei, akikkel Bokros Judit újságíró beszélget.
2026.04.21. -
Tisztaszoba
A Vörösmarty Színházban is bemutatásra került Egerházi Attila koreográfiájával a Tisztaszoba című új táncszínházi mű. A Balett Színház új darabja Budapesten már színre került a Művészetek palotájában.
2026.04.21. -
Ünnep az Igézőben
Újra bemutatták Borbély László: Az átok című darabját az Igézőben. Az esten köszöntötték a dráma szerzőjét Borbély Lászlót, aki József Attila-díjat vehetett át.
2026.04.20.
IV. Magyar Gyapjúfesztivál - ősi hagyomány elevenedett meg a Rác utcában
A fonás ősi mesterségét dédanyáink korában még ismerték az asszonyok. Az ősi hagyomány elevenedett meg a IV. Magyar Gyapjúfesztiválon. A Székesfehérváron tartott gyapjúval foglalkozó mesterek országos találkozójának a Fehérvári Kézművesek Egyesülete biztosít helyszínt a Rác utcában.
2016.04.23. 12:04 |
A fonás ősi mesterségét dédanyáink korában még ismerték az asszonyok. Az ősi hagyomány elevenedett meg a IV. Magyar Gyapjúfesztiválon. A Székesfehérváron tartott gyapjúval foglalkozó mesterek országos találkozójának a Fehérvári Kézművesek Egyesülete biztosít helyszínt a Rác utcában. A szakmai előadások mellett számos érdekességgel várták a látogatókat.
Az elmúlt évtizedekben és évszázadokban szinte kivétel nélkül minden házban megtalálható volt a rokka, amin fontak. Pár generáció alatt ezt a tudást a textilipar hazánkban teljesen kiszorította a mindennapokból. Mára azonban kezdjük újra felismerni, hogy a régi, jól bevált módszerek és alapanyagok elvi és gyakorlati szempontból egyaránt felülmúlhatatlanok. Főleg az angolszász és skandináv területeken őrizték meg a fonás ősi mesterségét, sőt, az eszközök időközben komoly műszaki fejlődésen mentek keresztül. Hazánkban az adottságok továbbra is rendelkezésre állnak, hogy a gyapjút természeti kincsként tartsuk számon. Ehhez kapcsolódóan a Gyapjúfesztivál ötletgazdájának, Füzes Zsuzsannának az elképzelése 2013-ban Taliándörögdön vált valóra.
A rendezvény célja minden évben a gyapjú kézi feldolgozásának ismertetése, illetve a hazai gyapjú, mint nyersanyag népszerűsítése. 2015-re a Taliándörögdön tartott juhok gyapjának feldolgozása is elkezdődött – így jött létre a Dörögdi Gyapjú –, ezzel a rendezvény helyi küldetése beteljesedett, és a Gyapjúfesztivál kinőtte a szülőfaluja nyújtotta kereteket.
A Fehérvári Kézművesek Egyesülete – amely a második évtől aktív közreműködéssel emelte a rendezvény színvonalát – 2016-tól helyszínt is biztosít a Gyapjúfesztiválnak, hogy a rendezvény még szélesebb körben teljesíthesse küldetését. A szombati esemény megnyitóján Szenczi Jánosné, a Fehérvári Kézművesek Egyesülete elnöke köszöntötte a megjelenteket, aki beszédében reményét fejezte ki, hogy mindenki megtalálja a számára legérdekesebb programelemet.
A gyapjúval foglalkozó szakemberek és kézművesek országos találkozóján számos érdekességgel csalogatták a nagyközönséget. A nap során előadásokkal, fonók, szövők és más kézműves mesterségek kiállításaival, gyapjúöltözékeket felvonultató divatbemutatóval, valamint mesterség-bemutatókkal vártak minden látogatót. A színes programkínálatban fonókihívások is szerepeltek. Az első kihívás keretében a kapott anyagból tetszés szerint fonalat lehetett készíteni, míg a második próba során délután 16.00 óráig ruhát kellett fonni a „didergő” Flóra babának.



