-
Sobor és Román a Vár folyóiratban
Október 9-én, pénteken 17 órakor ünnepélyes keretek között mutatják be a Vár irodalmi és művészeti folyóirat új számát, amely a fehérvári kulturális élet két jelentős szereplője, Sobor Antal és Román Károly tiszteletére készült. A Vörösmarty Társaság, a Városi Levéltár és Kutatóintézet és a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház együttműködésében megvalósult kiadvány bemutatójára szeretettel várnak minden érdeklődőt!
2026.10.06. -
Múzeumok Őszi Fesztiválja
A Múzeumok Őszi Fesztiválja országos rendezvénysorozathoz idén is több eseménnyel csatlakozott a Szent István Király Múzeum. Hétfőn múzeumpedagógusoknak, pedagógusoknak szóló szakmai találkozóval indult a program. A Megértési nehézséggel élők a múzeumban műhelynapnak a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont adott otthont.
2026.10.05. -
Határon Túli Magyar Irodalom Napjai
A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.
2026.10.06. -
Bizonyosság
Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.
2026.10.06.
IV. Magyar Gyapjúfesztivál - ősi hagyomány elevenedett meg a Rác utcában
A fonás ősi mesterségét dédanyáink korában még ismerték az asszonyok. Az ősi hagyomány elevenedett meg a IV. Magyar Gyapjúfesztiválon. A Székesfehérváron tartott gyapjúval foglalkozó mesterek országos találkozójának a Fehérvári Kézművesek Egyesülete biztosít helyszínt a Rác utcában.
2016.04.23. 12:04 |
A fonás ősi mesterségét dédanyáink korában még ismerték az asszonyok. Az ősi hagyomány elevenedett meg a IV. Magyar Gyapjúfesztiválon. A Székesfehérváron tartott gyapjúval foglalkozó mesterek országos találkozójának a Fehérvári Kézművesek Egyesülete biztosít helyszínt a Rác utcában. A szakmai előadások mellett számos érdekességgel várták a látogatókat.
Az elmúlt évtizedekben és évszázadokban szinte kivétel nélkül minden házban megtalálható volt a rokka, amin fontak. Pár generáció alatt ezt a tudást a textilipar hazánkban teljesen kiszorította a mindennapokból. Mára azonban kezdjük újra felismerni, hogy a régi, jól bevált módszerek és alapanyagok elvi és gyakorlati szempontból egyaránt felülmúlhatatlanok. Főleg az angolszász és skandináv területeken őrizték meg a fonás ősi mesterségét, sőt, az eszközök időközben komoly műszaki fejlődésen mentek keresztül. Hazánkban az adottságok továbbra is rendelkezésre állnak, hogy a gyapjút természeti kincsként tartsuk számon. Ehhez kapcsolódóan a Gyapjúfesztivál ötletgazdájának, Füzes Zsuzsannának az elképzelése 2013-ban Taliándörögdön vált valóra.
A rendezvény célja minden évben a gyapjú kézi feldolgozásának ismertetése, illetve a hazai gyapjú, mint nyersanyag népszerűsítése. 2015-re a Taliándörögdön tartott juhok gyapjának feldolgozása is elkezdődött – így jött létre a Dörögdi Gyapjú –, ezzel a rendezvény helyi küldetése beteljesedett, és a Gyapjúfesztivál kinőtte a szülőfaluja nyújtotta kereteket.
A Fehérvári Kézművesek Egyesülete – amely a második évtől aktív közreműködéssel emelte a rendezvény színvonalát – 2016-tól helyszínt is biztosít a Gyapjúfesztiválnak, hogy a rendezvény még szélesebb körben teljesíthesse küldetését. A szombati esemény megnyitóján Szenczi Jánosné, a Fehérvári Kézművesek Egyesülete elnöke köszöntötte a megjelenteket, aki beszédében reményét fejezte ki, hogy mindenki megtalálja a számára legérdekesebb programelemet.
A gyapjúval foglalkozó szakemberek és kézművesek országos találkozóján számos érdekességgel csalogatták a nagyközönséget. A nap során előadásokkal, fonók, szövők és más kézműves mesterségek kiállításaival, gyapjúöltözékeket felvonultató divatbemutatóval, valamint mesterség-bemutatókkal vártak minden látogatót. A színes programkínálatban fonókihívások is szerepeltek. Az első kihívás keretében a kapott anyagból tetszés szerint fonalat lehetett készíteni, míg a második próba során délután 16.00 óráig ruhát kellett fonni a „didergő” Flóra babának.




