90 évvel ezelőtt született Bécsy Tamás egyetemi tanár, a drámaelmélet kiváló tudósa, aki számos szállal kötődött Székesfehérvárhoz is.
Bécsy Tamás emlékülés a Városházán
Pályafutása során tanított a Pécsi Tanárképző Főiskolán, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, valamit megalapította a színháztudományi tanszéket a Veszprémi Egyetemen. Számos tanulmánykötete jelent meg, és az ő nevéhez fűződik a drámamodellek meghatározása. Foglalkozott többek között Örkény István és Csokonai Vitéz Mihály drámáival. Számos szállal kötődött Székesfehérvárhoz is, ennek nyomán tanított a Kodolányi János Főiskolán, és a főiskola valamint a Vörösmarty Társaság közös kiadásában jelent meg 2001-ben A siker receptjei című könyve is.
A Bakonyi István irodalomtörténész által vezetett esemény nyitó előadását Róth Péter alpolgármester tartotta, aki a kultúra szabadságáról fejtette ki gondolatait Janus Pannonius epigrammájából kiindulva.
"Quid manifesta adeo canitis mendacia, vates? (Költök, annyira átlátszón mire jó hazudozni?)" - tette fel a kérdést nyitó előadásában Székesfehérvár alpolgármestere, aki az idézet kapcsán arról is szólt, hogy "mennyiségében sok vátesz zengi ezekben a napokban körbe a világot, hogy Magyarországon nem szabad a kultúra."
"Mindezt valami homályos, igazából soha senki által nem definiált európainak hazudott értékek nevében, mely értékek nem arról híresek, hogy mik, hanem, hogy mik nem.." - tette hozzá Róth Péter alpolgármester, aki átlátszó hazugságnak nevezte, hogy Magyarországon nem szabad a kultúra. Példaként hozta fel a székesfehérvári Szent István Király Múzeum egyik szeptemberi slam poetry estjét, amelyen - a közpénzből működő kulturális közintézmény rendezvényén - szabadon szidhatták a fellépők az ország kormányát, miniszterelnökét és gyászolhatták önmagukat, mint akiknek borzalmas diktatúrában kell élnie. Székesfehérvár alpolgármestere hozzátette, hogy természetesen ennek semmiféle "következménye" nem lett, hiszen ebben a "borzalmas diktatúrában" a kultúra szabad, és az is szabad, hogy ki, mit gondol kultúrának. "Aki azt mondja, hogy a kultúra nem szabad, az valójában azt fájlalja, hogy már nem csak neki szabad." - tette hozzá Róth Péter alpolgármester hangot adva annak a meggyőződésnek, hogy a kultúra szabadsága helyes dolog.
Nyitó előadásában a kultúra szabadságából fakadó döntési helyzetekről is beszélt. "A kultúra szabadsága egyúttal a szabad akarattal felruházott ember számára a választás lehetőségét hordozza magában. Döntést a tagadás és a teremtő logosz között, döntést a lehúzó és a felemelő között, döntést a nemlét és az élet között." – fogalmazott Róth Péter.
Az előadások sora Kabdebó Lóránt irodalomtörténész megszólalásával folytatódott, aki kiemelte, hogy rendkívüli módon hiányoznak a mai világból azok az értékek, amelyek Bécsy Tamást jellemezték: az intellektuális tisztesség és intellektuális felelősség.
„Olyan ember volt, aki ha szúrt, szembe szúrt és előtte figyelmeztetett. Úr volt a saját tettei fölött! Voltak vitáink, ő tudott ordítani, de hitt is abban, amit ordított…” - tette hozzá.
Felidézte emlékeit Bécsy tanár úrról Fábry Sándor is, aki a Pécsi Tanárképző Főiskolán volt tanítványa.
"Volt az arcán egy finom, gunyoros, kicsit távolságtartó mosoly, ami azt jelezte, hogy jó-jó, ezt el kell olvasni, de az élet nem ez. Nem vette magát vészesen komolyan, hanem jelezte, hogy gyerekek, nem kell ebbe belehalni.." - idézte fel Bécsy Tamás tanítási stílusát Fábry.
A konferencián előadást tartott Nagy András drámaíró, forgatókönyvíró, egyetemi tanár is, akit munkatársi kapcsolat is fűztött Bécsy Tamáshoz, együtt dolgoztak a Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd a Veszprémi Egyetem színháztörténet szakán is.
Dr. Papp Lajos szívsebész professzor a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban töltött éveket idézte fel, ahol Bécsy Tamás tanítványa lehetett. Az emlékülésen részt vett Bécsy Ágnes irodalomtörténész, Bécsy Tamás lánya is.
