-
Fehérvári Versünnep szombaton
Döntőjéhez érkezik a XVI. Fehérvári Versünnep. A szépirodalmi tehetségkutató fináléját március 21-én, szombaton 10.00 órai kezdettel tartják a Városháza Dísztermében. A nyilvános eseményre szeretettel hívják és várják az irodalombarát közönséget!
2026.03.19. -
Költőverseny 56-ról
A Magyar Költészet Napja alkalmából az 1956-os forradalom és szabadságharc témájában vár verseket a Vörösmarty Társaság. A költőversenyre április 5-ig lehet beküldeni az alkotásokat.
2026.03.19. -
Történelem, művelődés, politika
A Kodolányi János Egyetem székesfehérvári campusán rendezték meg azt a könyvbemutatót, amely Simándi Irén az intézmény professzorának munkásságát mutatja be. A kötet olvasói bepillantást nyerhetnek az intézmény egykori tanszékvezetőjének tudományos munkásságába.
2026.03.18. -
A zene mindenkié!
Különleges zenei élménnyel gazdagodhattak az Arany János EGYMI autizmussal élő diákjai. A Hermann László Zeneiskola növendékei adtak minikoncertet az Autizmus Világnapjához kapcsolódóan.
2026.03.18.
Kanadai és amerikai őslakosok története - Indiánportrék a Szent Korona Galériában
Schram András autodidakta, nemzetközi, többszörösen díjnyertes fotográfus, a kanadai Alberta állambeli Calgaryban, illetve Székesfehérváron és Budapesten él felváltva, de munkái és workshopjai miatt gyakran utazgat a világban.
Több ezer téma lényegét ragadta meg két évtizedes karrierje során. Nem meglepő, hogy hírességekről készült fotográfiái rendszeresen szerepelnek különböző magazinok címlapjain. Szeme van az emberi szellemre, és mély szenvedéllyel tudja megfogni a jelenlétet, a pillanatot. A portré-, divat-, mozi-, díszlet-, szerkesztő- és esküvői fotózás terén szerzett tehetségét több ezren követik és csodálják, és ennek jó oka van.

A hazánkban első alkalommal Székesfehérváron megnyílt Niitsitapi – Indián portrék a kanadai és amerikai őslakosok gazdag történetét, kultúráját mutatja be.
A kiállítás megnyitóján Lehrner Zsolt alpolgármester párhuzamot vont az indián törzsek és a ma emberének élete között: „Mi az, amit a múltból tanulhatunk? Például azt, hogy napjainkban számos zöld szervezet, klímaszakértő gondolkodik és dolgozik azon, hogy lehet a XXI. századi ember ökológiai lábnyomát csökkenteni. Ha az indián kultúrát nézzük, akkor nem kell tudományos magyarázat ahhoz a megállapításhoz, hogy a mokaszinnak nem volt ökológiai lábnyoma. Az indián törzsek mindent felhasználtak életük folyamán. Összhangban éltek a természettel.”
A kiállítás látogatói megismerhetik Schram András különleges történetét arról is, ahogy elkezdte, elkezdhette őket fotózni. „Gyerekkorom óta csodálom az indiánok világát, és mindig is imádtam a vadnyugati filmeket. 20 év munkája, türelme, felkészülése és szervezése ez a mostani „indiános” fotóanyag. Közelebb kerülni az indiánokhoz, hogy megismerjenek és megbízzanak benned – nem egyszerű dolog. Az, hogy le is fotózd őket pedig nagyon-nagyon nehéz mind bizalmi, mind spirituális szempontból is, ugyanis – mint arról beszámolt – sok indián törzsnek kulturális hagyományai és meggyőződései vannak a fényképekkel kapcsolatban. Néhány törzs tagjai úgy vélik, hogy a fényképek ellopják vagy károsítják a lelküket, vagy hogy megzavarják az egyensúlyt a természettel való kapcsolatban. Ezért egyes indiánok lehet, hogy nem kívánják fotóztatni magukat, vagy elővigyázatosabbak lehetnek az ilyen helyzetekben.”
A művész niitsitapi, azaz az igazi embereket bemutató fotográfiái tiszta, nyers, bensőséges formában ragadják meg a lelket és ezt láttatják, nem az álarcot. Ezt az intimitást az emberi érzékszerveken túlmutató formában mutatja meg a nézőknek a március 27-ig a Szent Korona Galériában látható kiállításon.