-
Az 1988-as Szent István Évről
Vajon mi a közös a Nemzeti Emlékhely harangjai, a Városi Képtár és Kókai Rezső Szent István király című oratóriumában? Székesfehérvár jó válasz, de még pontosabb, ha hozzá tesszük: 1988. A város méltóságteljes megemlékezéseinek sorában fontos helyet foglal el a Szent István Év, amelynek ünnepi eseményei az államalapító szent király útmutatásának megidézésével ismét ráébresztették a fehérváriakat arra, milyen erő van a lokálpatriotizmusban.
2026.02.13. -
Vers a parton február 16-án
Újabb állomásához érkezik a Vers a parton című szépirodalmi programsorozat Kozáry Ferenc színművésszel. A február 16-án, hétfőn 18.00 órakor kezdődő eseményen a remény áll a középpontban. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
2026.02.13. -
A javítóintézet krónikája
A Prohászka templom közösségi terében mutatták be a fehérvári javítóintézet történetéről szóló kötetet. A visszatekintés fél évszázad történetét öleli fel.
2026.02.13. -
Újraindul a Partitúra
Visszatér a Partitúra sorozat, ezúttal online lesznek elérhetőek az új részek, az első már vasárnaptól - jelentették be Kápolnásnyéken. A hatodik évad a határontúli városokra fókuszál és a geopolitikai helyzet miatt egy Kápolnásnyéken rögzített kárpátaljai adás invitálja kulturális körutazásra a nézőket.
2026.02.13.
In memoriam György Oszkár - könyvbemutató a Vörösmarty Társaság termében
A Vörösmarty Társaság termében csütörtökön mutatják be Sebők Melinda irodalom- történész In memoriam György Oszkár című kötetét. A monográfiában bemutatott magyar költő-műfordítónak ugyan kevés költeménye látott napvilágot, de a századelőn írt verseivel egy kifejezetten modern irányt képviselt a hazai lírában. A szerzővel Sipos Lajos professor emeritus, a MIT tiszteletbeli elnöke beszélget, közreműködik Bobory Zoltán költő.
2016.09.05. 10:05 |
A Vörösmarty Társaság termében csütörtökön mutatják be Sebők Melinda irodalomtörténész In memoriam György Oszkár című kötetét. A monográfiában bemutatott magyar költő-műfordítónak ugyan kevés költeménye látott napvilágot, de a századelőn írt verseivel egy kifejezetten modern irányt képviselt a hazai lírában. A szerzővel Sipos Lajos professor emeritus, a MIT tiszteletbeli elnöke beszélget, közreműködik Bobory Zoltán költő.

In memoriam György Oszkár – Sebők Melinda irodalomtörténész könyvét szeptember 8-án, csütörtökön 17 órakor mutatják be a Vörösmarty Társaság termében. A szerzővel Sipos Lajos professor emeritus, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tiszteletbeli elnöke beszélget, közreműködik Bobory Zoltán költő, a Vörösmarty Társaság elnöke.
A fehérvári kötődésű Sebők Melinda az ELTE Babits Kutatócsoportjának tagjaként kezdett el foglalkozni György Oszkárral, 2012-ben jelent meg A Nyugat árnyékában György Oszkár pályája című kismonográfiája. A Nyugat első nemzedékével induló költő soha nem kapta meg az elismerést, sem mint lírikus, sem mint műfordító. A kiadatlan versekből, tanulmányokból, a székesfehérvári idegenforgalmi értekezésekből, a korabeli fényképekből válogató és a több kéziratos szöveg fotóját is mellékelő új kötet betekintést nyújt a páratlanul gazdag irodalmi hagyatékba, figyelmet fordítva Székesfehérvár keresztény kulturális értékeire és a Vár című irodalmi lap jelentőségére.
A 2016-os monográfia a magyar költőt, műfordítót és szerkesztőt mutatja be, a francia líra egyik legjobb magyar ismerőjét és tolmácsolóját. György Oszkár egyetemi évei alatt barátságot kötött Babits Mihállyal, a nyugatosokkal együtt vett részt Négyesy László stílusgyakorlatain. Tanulmányait követően tanított Ungváron, majd 1920 őszétől húsz éven át Székesfehérvár reálgimnáziumában volt magyar-, illetve francia nyelv- és irodalom-, valamint földrajztanár. Alelnöke volt az 1932-ben alapított Vörösmarty Társaságnak, a Vár című irodalmi és művészeti folyóirat első három számát ő szerkesztette. Az eredeti nevén budapesti születésű Groszmann György 1944-ben halt meg Auschwitzban.
Verseiből csupán három kötet jelent meg, a kéziratok egy része a háborúban elpusztult. Első megjelent verskötetében fiatalon meghalt édesanyjának állít emléket a francia modernség dekadens, szimbolista hangján. Jellemzően befelé forduló költő volt, művei a vallomásos lírával rokoníthatók. Utolsó kötetében expresszionista-szürrealista hatás érezhető, megjelennek benne az élet végső kérdései és a természet motívumai. Versfordításait nagy műgond és hűség jellemzi, fordított Baudelaire-t, Verlaine-t és Paul Valéryt is. A Vörösmarty Társaság Kossuth utcai termében a könyvbemutatón mindenkit szeretettel várnak!