-
Gyermekneurológus kongresszus
Székesfehérváron rendezik az idén 50 éves Magyar Gyermekneurológiai Társaság 48. kongresszusát. A tanácskozás részvevői megemlékeznek az alapítókról és megosztják egymással a diagnosztikában és a terápiás módszerekben szerzett tapasztalatokat, valamint az elérhető legújabb tudományos módszereket. A kongresszus csütörtöktől szombatig tart mintegy 200 résztvevővel.
2024.04.25. -
Szakmák Utcája
A Székesfehérvári Szakképzési Centrum valamennyi intézménye bemutatkozott szerdán az idei Szakmák Utcáján. A nap során a diákok és a szülők megismerkedhettek az iskolák képzési profiljával, valamint a duális képzésben résztvevő cégek munkájával is.
2024.04.24. -
Elkészültek a tervek
Egy modern, több szaunával és gőzkabinnal felszerelt wellnes részleggel bővülne, energetikailag pedig jelentősen korszerűbb lenne a városi uszoda, ha elindulhatna annak korszerűsítése 1-2 éven belül. A felújítási terveket a Városházán mutatták be.
2024.04.25. -
Gyermekneurológus kongresszus
50 éve alakult meg a magyar gyermekneurológusokat összefogó tudományos társaság, melynek 48. konferenciáját Székesfehérváron rendezik. Az orvosok az egyik fehérvári szállodában a gyermekeket érintő betegségekről, kezelési módokról tanácskoznak.
2024.04.25.
In memoriam Gyimesi Edit
Gyimesi Edit 1955-ben született Szegeden, ahonnan a Berhidai Csecsemőotthonba, majd Rácalmásra és Soponyára került gyermekotthonokba. Diákként 1969-ben a dégi nevelőotthonból került Székesfehérvárra, a Teleki Blanka Gimnázium matematika tagozatára, amelyet nagyon szeretett. Nyarait és az ünnepeket pápai rokonainál töltötte, amelyekre mindvégig szívesen emlékezett. Sokat jelentettek számára ezek a pápai nyarak.
A gimnázium elvégzését követően első munkahelye, mint sokaknak Székesfehérváron, a Videoton Elektronikai Gyár lett, ahonnan 1974-től a Haász Erzsébet vezette Videoton Művelődési Házba igazolt át, népművelőként. Feladatai közé tartozott – egyebek mellett – az akkor Videoton Színpad, későbbi Szabad Színház munkájának segítése, ahol megtalálta igazi közegét, így egészen haláláig a társulat mellett maradt önkéntes segítőként.
A Szabad Színház társulata képes nekrológban emlékezett meg róla a Facebook közösségi portálon.
1982 után a Videoton Oktatási Központban folytatta népművelői munkáját. Ez alatt az idő alatt két diplomát is szerzett, egy népművelőit és egy szociológiait. Ez utóbbinál szakdolgozatát a Szatmári Irgalmas Rend székesfehérvári tevékenységéről írta.
A nyolcvanas évektől a színház után magával ragadta a film világa is, ekkor kezdett a mozival foglalkozni. Először a Fejér megyei Moziüzemi Vállalatnál, később Flamexnél, majd a Barátság moziban szervezett nagy közönséget vonzó programokat. Nevéhez fűződnek olyan jeles alkotók részvételével zajló ünnepi filmbemutatók és közönségtalálkozók, mint pl. Jancsó Miklós, Makk Károly, Sára Sándor, Tarr Béla, és a fiatalabbak közül Pálffy György és Tóth Barnabás.
Rendszeresen részt vett a filmszemlék és Független Filmes Fesztiválok előzsűriző és előkészítő munkájában. Éveken keresztül szervezte a Barátság mozi műsorait és rendezvényeit, később a multiplex mozikban zajló új magyar filmbemutatók közönségtalálkozóit. Dolgozott a Szent István Király Múzeumban, a Szín-Tér Egyesületben programszervezőként, a Nemzeti Művelődési Intézet kulturális összekötőjeként.
A közösségszervezés mellett közéleti feladatokat is vállalt. 1990-ben az első önkormányzati választáson szerzett képviselői mandátumot a 13. számú önkormányzati egyéni választókerületben, majd 1994-től önkormányzati képviselőként dolgozott. Az Ügyrendi, Igazgatási és Jogi, a Kulturális, valamint a Szociális és Családvédelmi Bizottság tagja volt. 1998-tól már nem képviselőként, de továbbra is részt vállalt az önkormányzati bizottsági munkában. Külsős bizottsági tagként dolgozott a Szociális és Családvédelmi, valamint az Oktatási Bizottságban. Nagy empátiával, lelkiismeretesen végezte képviselői munkáját, mindenkinek segített, aki csak hozzá fordult.
Közéleti tevékenysége mellett szabadidejében szívesen focizott, vagy biliárdozott, kirándult a barátaival, vagy színházat, mozit nézett, rengeteget olvasott. Teljes életet élt, igazi közösségi ember volt, noha, ha valaki összefutott vele egy-egy vernisszázson vagy más kulturális programon, mindig egyedül, szerényen meghúzódva, magányosan álldogált az utolsó sorokban.
Súlyos betegségben, de jó barátai figyelme, gondoskodása mellett hagyta el a földi világot április 18-án. Éppen nagycsütörtökön töltötte be 65. életévét. Ebből 47-et közösségszervezéssel töltött, Székesfehérvár kulturális életének meghatározó alakja volt. Rokonai Pápán, szűk családi körben helyezik örökre nyugalomra. Barátai a járvány elmúltával a sírjánál róhatják le kegyeletüket.