-
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Királyt koronáznak Székesfehérváron - zajlanak a X. Koronázási Szertartásjáték próbái
Egy kivételtől eltekintve (2020-ban a székesfehérvári Aranybulla-emlékműnél állt a színpad) a Koronázási Szertartásjátékok mindegyike a Nemzeti Emlékhelyen, egy igazán szakrális térben valósult meg. Idén, az Árpád-házi királyok történetét feldolgozó előadássorozat a végéhez ért, III. Andrással, Az utolsó aranyágacskával kihalt a dinasztia.
Talán ezért, talán a jubileum miatt, talán a történelmi viszontagságok miatt ez az előadás kicsit más lesz Szikora János forgatókönyvíró-rendező szerint is, mint az eddigiek: „A koronázás szakrális pátosza mellett megjelenik egy olyan, az uralkodóval szembeni kritikai hang, ami idáig soha nem hangzott el. Ez a két dolog, a pátosz és a kritikai hang egy nagyon érdekes feszültséget ad majd az előadás végének annak érdekében, hogy utána egy váratlan fordulat születhessen meg, amit nem tudok másképp jellemezni, mint egy apoteózist. Idáig valamennyi előadás zárómozzanata a korona apoteózisa volt, a megdicsőülés. Ez most sem marad el, csak nem a koronázásra szűkül, hanem történelmileg nagyobb léptéket kap, ez már a magyar államiság, a magyar nemzet megmaradásának az apoteózisa.”
Abban azonban nem fog különbözni az előző évekhez képest, hogy ismét grandiózus színpadon, hatalmas szereplőgárdával valósul meg a látványos előadás. Horváth Csaba koreográfus hatalmas tömegeket mozgat a színpadon, akik betáncolják a teret. Azért sem véletlen, hogy a próbafolyamat során a Vörösmarty Színház nagyszínpadán is folyamatos a munka, hogy a helyszínen a táncosok már a kész díszletben próbálhassanak.
Ahogy abban sem különbözik - és itt már beszélhetünk hagyományról is - hogy a Rákóczi Szövetség fiatal táborlakói adják a statisztéria jelentős részét, akik kiveszik részüket a táncokból, sőt, olykor kisebb szerepekben is megmutathatják magukat.
Summa summarum, az előadás szépen kezd összeállni, köszönhetően azoknak a színházi háttérdolgozóknak is, akik reggeltől estig a próbák vérkeringésének ütőerén tartják kezüket, és rettentő profizmussal fogják össze a munkát.
És ahogy Szikora János fogalmazott az első rendelkezőpróbák után: „Abszolút bizakodó vagyok. Annyit kínlódtunk, hogy ez egyáltalán létrejöjjön, annak ellenére, hogy vannak problémák, azért mennek a dolgok. Készségesen alakulnak. Ami a legfontosabb, hogy a forgatókönyvben elég pontosan leírtam, amit elképzelek, és azt nagyjából eddig meg is tudtam csinálni.”
Megvásárolt belépőjegyükkel ingyenesen látogathatják meg a Szent István Király Múzeumban a Királyok és Szentek - Az Árpádok kora című kiállítást.
A gyerekszereplők, gyerekszáj, olyan játék, ami nem játék, gyerek! De mégis az: színjáték...
Szereposztás
III. András: Sarádi Zsolt
Boldog Erzsébet: Varga Lili
Lodomér érsek: Mihályi Győző
Kőszegi Iván: Egyed Attila
Morozini Tomasina (III. András anyja): Varga Gabriella
Estei Beatrix: Ballér Bianka
II. András: Sághy Tamás
IV. Béla: Lábodi Ádám
Mária, szicíliai királyné: Závodszky Noémi
Öreg király: Körtvélyessy Zsolt
A gyermek III. András: Szikora Ármin
Fenenna (III. András első felesége): Ladányi Júlia
I. Püspök, IV. Miklós pápa: Ács Tamás
II. Püspök, Főúr a király környezetében: Strasszer Domonkos
Velencei követ, Szószóló: Fehérvári Péter
Azzo, II. Károly, Főúr a király környezetében: Rovó Tamás
Főurak a király környezetében: Szabó Miklós Bence, Halmos Dániel, Csáky Máté, Bencze Zoltán
Táncosok: Buzási Patrik, Gyulai Ákos, Jenei Kristóf, Jenei Márton, Mészáros Attila, Nedvig Balambér, Nedvig Bendegúz, Pásztor Richárd, Rovó Tamás, Varga Kristóf, Ács Bianka, Csikós Anna, Farkas Angéla, Fekete Kitti, Fürst Daniella, Gál Beáta, Jecs Noa, Koreny Réka, Kósa Adrienn, Mayer Veronika, Takács Rebeka, Vén Míra Panna
Kórus: A Fehérvári Koronázó Kórus Kneifel Imre vezényletével
Csoportos szereplők: Diákok a Rákóczi Szövetség szervezésében, Schneider-Zay Ákos, Antal Tímea
Gyerekszereplők: Koreny Dorka Aletta, Koreny Zsófia, Kovács Réka, Mátay Flóra Korina, Rideg Lotti, Rumi Bercel, Strasszer Emma, Szarka Johanna
Zenészek: Cserta Balázs, Cserta Gábor, Horváth Dávid, Ölvedi Gábor, Soós László, Szakáll Béla, Szirtes Edina
Díszlettervező: Szendrényi Éva
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Súgó: Weil Szilvia
Ügyelő: Kalmár Johanna, Horváth Iza
Zene: Szirtes Edina Mókus
Koreográfus: Horváth Csaba
Rendezőasszisztens: Németh Mariann, Nagy Attila József
Forgatókönyvíró és rendező: Szikora János