-
Nyílt nap az alapszakokról
Az Óbudai Egyetem Alba Regia Karának képzéseit ismerhették meg az érdeklődők a kar pénteki nyílt napján. Elhangzott, az egyetem és így a fehérvári kar immár második éve a legfelső szegmensben szerepel a nemzetközi egyetemi rangsorban.
2025.12.12. -
Fehérvári Huszárok Napja
A Fehérvári Huszárok Egyesülete a hagyományokhoz hűen Pátzay Pál lovasszobránál emlékezett meg december 11-én az egykori 10-es huszárezred hőseiről. Az 1914. decemberében Limanowa mellett lezajlott csata során a magyar lovasság hősiesen megküzdött az orosz csapatokkal, és megállította azok előre nyomulását.
2025.12.11. -
Nyílt nap az alapszakokról
Nyílt napot tartott az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara Székesfehérváron. A programon a város és a kar vezetői köszöntötték a középiskolás érdeklődőket, a résztvevők pedig átfogó tájékoztatást kaptak az egyetem képzési kínálatáról.
2025.12.12. -
A limanowai csata hőseire emlékeztek
A limanovai csata 111. évfordulója alkalmából tartottak a Szent István Művelődési Házban. A programot a hagyományos megemlékezés követte a Városház téren a 10-es huszárok emlékművénél.
2025.12.11.
Huszonöt éve volt az első szabad önkormányzati választás
Huszonöt évvel ezelőtt, 1990. szeptember 30-án és október 14-én tartották hosszú idő után először az önkormányzatok szabad választását Magyarországon. A korábbi gyakorlattal szemben az új szabályozás megszüntette a politikai szervek kizárólagos jelöltállítási jogát, így jelöltet ajánlhatott minden választópolgár, aki választójogát gyakorolhatta.
2015.10.14. 17:49 |
Huszonöt évvel ezelőtt, 1990. szeptember 30-án és október 14-én tartották hosszú idő után először az önkormányzatok szabad választását Magyarországon. Az 1950-ben szovjet mintára bevezetett tanácsrendszer felszámolta a területi döntéshozók önkormányzati önállóságát és hierarchikus irányítási rendszert hozott létre.

Az első tanácstörvény települési és megyei szinten építette ki a tanácsrendszert. A városok közül csupán az ún. megyei jogú városok élveztek bizonyos önállóságot, költségvetésük összegét ugyanis a központi költségvetés határozta meg. 1971-ben született meg az a jogszabály, miszerint a tanácsok népképviseleti, önkormányzati szervek, ezzel először deklarálták az önálló gazdálkodás jogát.
Az Országgyűlés 1990-ben fogadta el a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvényt, amely immár tartalmában követte az Európai Önkormányzati Charta alapkövetelményeit, elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogát. A törvény preambulumában a jogalkotó rögzíti az alábbiakat: „a helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzat útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit”. A továbbiakban így határozza meg az önállóságot: „az Országgyűlés támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját.”
1990. június 27-én Göncz Árpád, a köztársaság ideiglenes elnöke a parlamenti pártokkal folytatott konzultációk után szeptember 30-ra tűzte ki a választások első fordulóját. Augusztus 27-én kezdődtek meg a jelölések a helyi képviselő-testületek tagjaira. A korábbi gyakorlattal szemben az új szabályozás megszüntette a politikai szervek kizárólagos jelöltállítási jogát, így jelöltet ajánlhatott minden választópolgár, aki választójogát gyakorolhatta. Az egyéni választókerületekben az első fordulóban az lehetett képviselő, akire a legtöbben szavaztak, feltéve, hogy megkapta az érvényes voksok több mint egynegyedét, illetve a szavazáson a polgárok negyven százaléka leadta voksát. Amennyiben a szükségesnél kevesebben vettek részt a szavazáson, a második fordulóban az lett a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta. A polgármestert 1990-ben még a megválasztott képviselő-testület, közgyűlés választotta meg tagjai közül.